-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42098
üzenetére
Az ICE0 áram értéke max. párszáz nA, az Iadj pedig tipikusan 50uA. Ezzel már lehet számításokat kezdeni. Ugyanakkor képes a levegőben "lógó" bázis mindenféle szemetet összeszedni az űrből. Minél nagyobb a tranzisztor áramerősítési tényezője, annál kihangsúlyozottabb a jelenség. Tehát a B-E ellenállás KÖTELEZŐ.
Mellesleg félszájjal jegyezném meg, hogy ezzel a kapcsolással soha nem fogod lenullázni a kimenetet. Bekapcsolt tranzisztorral a kimenet mindig be fog állni a nominális 1.2V-os feszültségre, tranzisztortól függetlenül, még egy rövidzárral is. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42098
üzenetére
Elvileg nem kellene, de csak az érdekesség kedvéért, okozhat problémát akár egy kis jófajta kínai forrasztó ón is.
Egyszer jól ráfáztam ilyennel. Egy TV-ben a vezérlőprocesszor lábait kellett átforrasztani, mert lazulások, öregedések voltak. Erre utána teljesen bebolondult a készülék, még a hang is recsegett, ropogott. Mint kiderült, a kínai folyasztószer átvezetéseket okozott, össze-vissza vezetgetett.
Szerencse, hogy alapos tisztítás után megjavult, nem ment tönkre semmi.
-
-
mr_ricsi
veterán
válasz
Batman2
#42069
üzenetére
Az IC 11-es és 12-es lábára nézz rá, hogy a két bemenet rendesen közösítve van-e. (Nem repedt a fólia vagy a forrpont, ilyesmi.
Aztán pedig ezen bemenetek leválasztó kondiját mérd ki, hogy rendesen leválasztja-e az egyenáramot az IC bemenetéról.
Ha ezek mind rendben vannak, akkor valószínűleg az IC hibás, mert a visszacsatoló hálózata tokon belül van. -
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42069
üzenetére
Visszahűtőttem a bordát utána bekapcsolva, 2-3 másodprec elteltével stabil 60mA egyenkomponens folyik a hanghszórón, mindegy mekkora a hangerő !
Szóval, ha elkezd melegedni az IC, akkor egyszer csak hírtelen megugrik az áramfelvétele és innentől már valszeg magát gerjeszti a folyamat.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42068
üzenetére
Betettem a helyére az erősítőt, egyből felmelegedett a hűtőlemez.
Ezután mértem a hangszórón átfolyó áramot lecsavart hangerő poti mellett: 330mA, állandó !
A panelon már összepöttyintettem a végést, amit csináltam az áramfelvétel mérése kedvéért, így azt nem tudom már lemérni, de ezek szerint most sz is meg kellett nőjön !
Akkor most rossz az IC ??
Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42031
üzenetére
Az IC meghibásodását okozhatta a túl magas üzemi hőmérséklet, ez persze nem változtat azon, hogy egy 700 forintos IC cseréje után az adott probléma (hőmegfutás, búgás) megszűnhet, és a készülék ismét üzemszerűen működhet, évekig.
Szervizmunkában a cél alapvetően mindig a gyári állapot megtartása. Akadnak ugyan időnként konstrukciós hibák, ami esetleg valamilyen módosítást igényel, de az a ritkább eset.
Tisztán a hiba okának kiderítésekor azonban abból kell kiindulni, hogy az egyszer már meg lett tervezve, tesztelve volt, sorozatgyártásba ment, eladott példányok ezrei valószínűleg hibátlanul működnek, évekig. Amellett mindig van egy bizonyos hibaszázalék is.
Tehát akkor ennek is úgy kell működni, ahogy van, a hibás alkatrész(ek) cseréje után.
-
mr_ricsi
veterán
válasz
Batman2
#42027
üzenetére
Jel nélkül mérj egyenfeszt a mélysugárzó hangszórójának mindkét kivezetése és a test között. A hídkapcsolás miatt mindkét kapcson a fél tápfeszt kellene mérned. Aztán szakítsd meg a hangszóró vezetékét és köss be egy árammérőt. Jel nélkül 50mA-nél kisebb áramot kellene mérned.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42027
üzenetére
Ezeknél természetes, hogy amikor növekszik az áramfelvétel, megjelenik a jellegzetes búgás, ami a tápból szűrődik be. Akkor is, amikor hibátlan a pufferkondi, ugyanakkor a puffer hibája nem szokott ilyen melegedést okozni.
Kimeneti féltápokat lehet ellenőrizni, esetleg oszcilloszkóppal nagyfrekvenciás gerjedést nézni, de mivel itt az alkatrészek száma minimális, nem sok minden jön szóba, az IC hibája is okozhatja a problémát. Nem egy drága dolog:
http://www.hqelektronika.hu/product/tda7377
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42007
üzenetére
Kibontottam a 2.1-es hangrendszer mélynyomójából az erősítő panelt.
Egy TDA7377-es 4 csatornás végfok van benne.
Két csatorna csatoló kondival megy a két magas sugárzóra, kettő csatorna pedig hídkötésben, direktben hajtja a mélysugárzót.A tápot egy 4700mikró-25V-os kondi szűri, nem pupos és nem hasadt a teteje.
Műszerrel mérve ellenállás módban töltődik.Pár perces működtetés után 1/3-ad gázon az erősítő hűtőlemeze már forró.
Lehet ez okozná a problémát, hogy túlmelegszik az IC és a védelme leszabályozza ?
Vagy mitől hevül ennyire, illetve mitől kezd búgni ?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42009
üzenetére
Itt épp az a cél, hogy bekapcsoláskor azonnal elinduljon. A kikapcsolást kell késleltetni, ami a lassú kisülésben nyilvánul meg. De ez le van írva a linkelt oldalon is részletesen.
Soros ellenállást legfeljebb azért lehetne beiktatni kb. 10 ohm értékben, hogy bekapcsoláskor a kondenzátor hirtelen töltődése miatt létrejövő áramimpulzust csökkentse, ezáltal a diódát kímélje. Amennyiben az csak egy kis 4148 például. Vagy nagyobb áramnál a tápegységet se érje lökés.
Azonban a képen szereplő 100 μ ehhez még kevés, nagyobb kapacitásoknál kellene inkább ezzel számolni. Mindamellett természetesen nem árt betenni egy 10 ohmos ellenállást.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#41911
üzenetére
Nem görbe, viszont teljesen egyenes.
Ezeknél a kondenzátoroknál az óriási kapacitás jócskán ellentételezi a szivárgóáramot, olyan értelemben, hogy hiába szivárog jobban, viszont sokkal több töltést tárol, mint egy normál kondi.
Így azután hiába megy el a töltés kis hányada az önkisülésre, attól még marad bőven, külső felhasználásra is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#41904
üzenetére
Azt a "pillanatot" én sem gondoltam teljesen komolyan, de ami lényeg, hogy egy stab. IC áramgenerátoros módját minden további nélkül ki lehet használni, amikor épp olyanra van szükség. Visszahajlást pedig meg lehet nézni a doksiban, de nem kizárt, hogy az is kihasználható, ha például harmadára esik vissza, azzal még lehet tölteni.
A kondenzátorban tárolt töltést (Q) a kapacitás és feszültség szorzata adja:
3,3 F kapacitású kondi 2,7 V-ra töltve:
3,3 x 2,7 = 8,91 C (Coulomb) töltést tárol.
Kisütéskor:
Q = I x t (áram x idő), ez alapján:
8,91 C / 0,5 A = 17,82 sec
Ugyanez érvényes visszafelé, a töltésre is. Mindamellett egy ilyen szuperkapacitás jóval nagyobb szivárgóárammal rendelkezik, mint egy normál kondenzátor, ami esetleg befolyásolhatja a végeredményt, bár lehet, nem számottevően.
-
#22145024
törölt tag
válasz
Batman2
#41886
üzenetére
ez azért kell, hogyha letekered a szabályzót (nincs fesz a sinpáron), akkor is világítsanak a kocsik?
Egyébként ha nem kell áramgenerátor, akkor választhatsz akármilyen SOT23-as tokozattal is step-up-ot és nincs ekkora szívás a forrasztással. (de jó folyasztószerrel a kislábszámú QFN-szerű tokok is jó találati aránnyal forraszthatók) -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#41900
üzenetére
Az IC védelmét nem kell félteni, annak az csak annyi, hogy pillanatra átmegy áramgenerátoros módba. Ez önmagában semmi különös megerőltetést nem jelent.
Ami számít, az áram és az IC-n eső feszültség szorzata, ami meghatározza a zárlati melegedést, de ez itt úgyis csak rövid ideig tart, talán fel sem bír melegedni.
Vannak visszahajló karakterisztikájú védelmek is, ami annyit jelent, hogy például egy 500 mA-es IC, teljes zárlat esetén nem tartja fenn az 500 mA áramot, hanem annak egy kisebb részére esik vissza. Ezt a doksiban meg szokták adni, a görbék között, ha tud ilyet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#41890
üzenetére
Sealed --> zárt akku.
Többiről is az előzményekben vagy kapcsolódó linkeken volt már szó, hogy létezik zselésített elektrolit is, a VRLA pedig lehet zselés vagy AGM is, miután a VRLA csak ara utal, hogy biztonsági szelepes és ólomsavas.
Korábban az is szóba került, hogy az AGM (üvegszálas, átitatott) akku, nem is olyan érzékeny, akár 15 V-tal is tölthető CV módban.
-
#41889
csabyka666
veterán
Batman2
#41887
-
#41167
FireKeeper
nagyúr
Batman2
#41166
FireKeeper
nagyúr
válasz
Batman2
#41166
üzenetére
eszerint anód, de megcsipogtathatod multival is
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#40841
üzenetére
A megfelelő hűtésre is figyelni kell. Én helyzetjelző izzót cseréltem még a LED-es korszak kezdetén LED-esre. Aztán soha többet. Az eredeti izzó évekig működött, a LED meg csak órákig. Vagy addig se. A tompítottól pár centiről direktben kapja az infra fűtést. Nem hiszem, hogy ennyire hőálló lenne.
-
stmiklosi
tag
válasz
Batman2
#37063
üzenetére
Szevasz!
1 adatlap, nem adatlap...
http://www.alldatasheet.com/datasheet-pdf/pdf/8737/NSC/LM2588.html
Ennek az oldalán pl. a 22. oldalon már vannak különféle applikációk, de nem néztem végig csak 8-at.
Meg van máshol is adatlap, bogarászni kell, ha valami nem megy.
A tekercs észrevehetően nem melegedhet. Kínosan ügyelni kell az egypontföldelésre, nyákon kivitelezve vastag rézhuzalt kell "erősítésnek" ráforrasztani. Kapcsolóüzemben relatíve hatalmas áramok folynak, pl. a visszafolyó diódám 2mm-es lába melegszik, ez viszi ki a hőt a diódából. Műa.házas vastag henger alakú.
Üdv: StMiklos -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#37063
üzenetére
Végig néztem én az adatlapban az össze grafikont, egyrészt infót kerestem volna az IC terlejsítményére vonatkozólag, másrészt valami áram, induktivitás, terhelés görbét kerestem volna, amiből valami infót kapok, hogy mikor kb mennyi lehet a kapcsoló tranyó árama.
Pedig a maximális teljesítmény könnyen számítható másik 2 paraméterből: TJ(MAX), θJA (vagy θJC).
A szilícium struktúrát monolitnek sázmítva (ugyanaz a hőmérséklete a teljes chipnek, ami elfogadható megközelítés a méretei miatt), ideális helyzetben (végtelen hűtőborda) a tok mondjuk 25C fokon tartható. Ha a maximális megengedett h[mérséklet 150C, akkor a különbség marad 125C és θJC=2C/W-tal számolva: P=62.5W, ami az IC-t fűti, hogy ekkora hőmérséklete legyen.
Innen csak lefele halad az út. Ilyen borda nem létezik, ehhez a θJC=2C/W értékhez hozzáadódik a paszta, majd a reális radiátor termikus ellenállása. Mindegyik kikereshető táblázatokból, katalóguslapokból. Ha pl. utóbbi kettő csak 2C/W-t ad hozzá, máris CSAK 31.25W-nál vagyunk. És ez a határérték, de pasztától hűtőtől függ.
Az IC adatlapja tisztán említi, hogy biztonságos tervezésnél a határt 15 fokkal alacsonyabbra kell venni tervezésnél.A tranzisztor 5A-es maximális árama az az érték, amit teljesen nyitott állapotban még elbír, figyelembevéve, hogy a tranzisztor kapcsolgat (mint a blokkrajz is mutatja, ez egy nyitott kollektorú NPN tranzisztor). Abból kell kiszámolni, vagy szkópon nézni, mert az IC-n belül is figyeli ezt egy nagyon vigilens minitorizáló ellenállás és elektronika.
Tekercsméretezésben ilyen alkalmazásoknál nincs tapasztalatom. Az adatlapban közölt rajzokhoz igazodni hasznos lehet. Trafóméret vs. frekvencia spekulációknál figyelembe kell venni, hogy a tranzisztort nem csak a nyitott állapotban rajta maradó szaturációs feszültség és átfolyó kollektoráram szorzata fűti, hanem sokat jelent a véges idejű frontok alatt disszipált teljesítmény is, ami magasabb frekvenciánál nagyobb "hozzájárujáshoz" jut.
-
stmiklosi
tag
válasz
Batman2
#37052
üzenetére
Szevasz!
"Az IC integrált, kapcsoló tranzisztora max. 5A-t bír.
Nem vagyok teljesen tisztában, hogy az 5A-t hol kell érteni !"Azért nem a be és kimeneti áramokról ír, mert széles be- és kimeneti feszültségtartományra alkalmas az IC, és majd a tervezés során meghatározott immár konkrét be- kimeneti adatokból fog következni a tényleges kapcsolás be ill. kimeneti áramértékei, eközben kialakul az adott kapcsolásnál a tranzisztor árama is, amely nyilván nem lépheti túl a maximális értéket. A tervező megnyugtatására közlik, hogy a tranzisztor belsőleg védve van, azaz nem tudja tönkretenni. Ez az elmélet, de nem mindig igaz.
Ennek függvényében még változik a szükséges induktivitás értéke is. Részletes adatlapot és az ott közölt diagramokat tanulmányozva megtudható mit tud abban a munkapontban, ahol használni akarod.A tekercsnek nem kéne ideális esetben hőt disszipálnia, de természetesen vannak vas és rézveszteségek.
Felcsavarhatod a frekvenciát, de ebben az esetben más magot, nagyobb frekvenciára alkalmasat kell választani, aminek ugyanolyan menetszámnál, azonos fizikai méreteket feltételezve kisebb az induktivitása.
Ugyanannál a magnál növelve a frekvenciát a megadott határadatán túl igen gyorsan emelkednek a veszteségek, azaz a melegedés, magyarul ott már használhatatlan.A nagyobb frekvencia ugyanolyan kapcsolt áramnál növeli a tranzisztor disszipációját, azaz jobb hűtést kell feltételezni, de hiába raksz nagyobb hűtőbordát, az csak részben növeli a hűtést, mert a belső hőátadókat nem tudod megváltoztatni, azok maradnak. (Belül például a szilíciumlapka és a hűtőtönk között, de van ott még más is az "útban", amire Neked nincs ráhatásod).
Az elemek cseréjével "hozhatsz" valamit, nagyobb méretű tekercs, kedvezőbb vas és réz adatokkal, nagyobb hűtőborda, de tippem szerint ez 10-15%-nál nem hoz többet, de ha a tranzisztor árama már most is határon van, akkor érdemben semmit. A tranzisztor áramát csak oszcilloszkópos méréssel láthatod, az viszont nagyon szemléletes. Felfutás, lefutás stb... ezektől nagyban függ a disszipáció és külső elemekkel részben befolyásolható.
Üdv: StMiklos -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#37050
üzenetére
Ennél a 30V-1,6A kimenő áramnál és 11,5V-5,4A bemenő áramnál az IC hűtője és az alkalmazott tekercs is már intenzíven melegszik, nem tudom mennyit várjak ettől a táptól !
Egyelőre csak röviden: ezek az adatol tisztán 14.1W disszipált teljesítményt adnak. Ne csodálkozz rajta. Hogy ez hogy oszlik meg az IC meg tekercs között, ez a kapcsolástól is függ.
Az 5A a kimeneti tranzisztor(ok) áramtűrése, aminek a tllépésekor a belső védelem közbelép.Max. 5A-t vehet fel, a bemeneten, vagy max. 5A-t adhat le a kimeneten ?
Mivel kapcsoló üzemmódban működik, szerintem az 5A sem kimenetre, sem bemenetre nem vonatkozik, hanem a végtranzisztoron folyó áramra, amikor az vezet/nyitva van.
Az adatlap "gyanúsan" hallgat a max. disszipált teljesítményről, csak azzal dicsekszik, hogy bentről limitálja. De hogy mennyire? Tény, hogy mivel ez a teljesítmény összefügg a generált hőmérséklettel, gondolom a limit ennek a függvénye és, hogy minél jobban van hűtve, annál többet bír.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#36801
üzenetére
Vannak komolyabb zseblámpák is, párhuzamos Li-ion akkuval, épp itt volt nemrég a topikban is a link a külföldi webáruházhoz, 3 cellás stb.
Nem jelent problémát, simán kiegyenlítődik a feszültség, túltöltés lehetetlen. Ha egyik hibás lenne, akkor lenne gond. Persze, itt egészen másból indult ki a téma, feszültségforrások párhuzamos kapcsolása mindig egyedi megfontolást igényel.
De egyébként kapcsolóüzemű tápok kimenetének párhuzamos kapcsolása sem akkora horror, mint hinnénk, első ránézésre. Itt nem csak is azokra a dupla tápegységgel épített berendezésekre gondolok, amit például TV-adóknál is használnak, modulátorok stb., ahol eleve úgy tervezik, hogy simán össze van kötve a két kimenet, a két tápegység egyszerre vagy külön-külön is működhet, és két hálózati csatlakozóval van ellátva, a kétirányú tápláláshoz.
De általában egy normál konstrukció is csak annyit tesz, hogy ha a kimenetén kicsit nagyobb feszültséget észlel a szabályzókör, akkor primer oldalon leszabályozza a teljesítményt. Növekvő terhelés hatására, amikor lejjebb esik a feszültség, elkezd felfelé szabályozni, így a két tápegység szépen össze tud dolgozni. A benne lévő diódák pedig eleve adottak, az elválasztáshoz.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#36764
üzenetére
Az olasz cikkben ennyit hoztak ki belőle:
30 V / 10 A (két ág összesen).
A magyar cikkben, csak a pozitív ágra vonatkoztatva:
Ha minden jól megy, akkor a kimeneti feszültséget 25-29V-ig tudnánk tekerni. 20V-tól azonban ne tekerjük feljebb, hogy a tápban legyen még tartalék.
A biztosíték 4A-től ne legyen nagyobb!Tehát itt már kisebb áramra kalkulál, viszont jobban megpörgeti feszültséget.
Ha bevonod a másik ágat is, ami a közölt megoldással teljesen korrekt (hiszen az amúgy is meglévő Graetz-híd 2 db, gyengébbik diódáját kell cserélni erősebbre, a szekunder huzalvastagság már eleve adott, a nagy áramhoz), akkor ennek duplája a feszültség. Plusz még opcionális, hogy a szabályzásba bevonod a teljes tápot, vagy továbbra is csak a felső ágat. Utóbbi esetben kisebb munkával is megúszható.
A leírásban közölt AT-tápok felépítése elég egyszerű, épp ilyenre gondoltam én is tegnap, nem olyan nagy kaland egyébként. Jók a cikkek, egyet lehet vele érteni, a diódák cseréje pedig egy jó ötlet. Elképzelhető, hogy én is hasznosítani fogom.
-
Ribi
nagyúr
válasz
Batman2
#36764
üzenetére
De még mindig nem látom értelmét az egésznek, mert összes kondit ki kell cserélni, összes szabályzót ki kell cserélni/kiszedni, összes védelmet ki kell szedni. Marad pár ellenállás. Plusz mire kideríted, hogy mit is kell pontosan, sokkal több idő, mint keresni/csinálni egyet 0-ról és az biztos olyan lesz amilyet akarsz.
-
moha21
veterán
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#36736
üzenetére
Ideális esetben a szekunder menetszámot kellene növelni, a visszacsatoló körben is természetesen megváltoztatva a táposztó tagot.
De ha nem szükséges az eredeti teljesítmény leadása, lehet próbálkozni simán az osztóval növelni a primer kivezérlését. Komolyabb terhelésre persze így már nem fog tudni reagálni (elfogy a szabályzási tartalék), leállhat a primer vezérlés.
Maximálisan a te felelősséged, ha elfüstöl esetleg, itt nem garantálható semmi. Bizonyos tartalék mindenképpen van a rendszerben, többi a gyakorlatban derül ki. Nyilván olyan tápon érdemes kísérletezni, amiért nem kár, és lehetőleg még rajz is van hozzá, hogy mindennel pontosan kalkulálni lehessen.
Ne legyen túl bonyolult, korszerűbb fajta, inkább egy régi, egyszerű típus.
-
-
#22145024
törölt tag
válasz
Batman2
#36572
üzenetére
Prociknál én is ismerem, de soxor készülékekben is látni. Gondolom olyan helyen használják csak, ahol csupaszon már nem menne el biztonságosan az alkatrész, így inkább adnak neki némileg jobb hőtranszfert a külső burkolat felé.
EMC kvescsön:
Egy ilyen EMI/RFI zsugorcsövet le kell "földelni", vagy elég csak belehúzni mondjuk egy nagysebességű digitális vezetékhalmazt és már csillapít is?Szakbarbár:
Ha feldobsz egy képet, esetleg hozzá eyg-egy méretet is, az sokat emel az ittlévők segítségnyújtási hajlandóságán (ami egyébként sem alacsony!) -
#22145024
törölt tag
válasz
Batman2
#36569
üzenetére
Jóhogy!
De szerintem más is így van ezzel, csak nem olyan pofátlanok
Más:
Használt itt már valaki hővezető gyurmát, esetleg öntapadós szilikon lemezt, hogy egy-egy alkatrész melegét kikontaktálja a lemezburkolatra? Mik a tapasztalatok ezzel? Készülékekben nem ritkán alkalmaznak ilyet; de ugye ott nem tudni, hogy milyen volt nélküle, vagyis hogy mennyire effektív az ilyen megoldás. -
#22145024
törölt tag
válasz
Batman2
#36537
üzenetére
Huh, ezt benéztem, azt gondoltam, csak simán ellenállással oldod meg az áramkorlátot.
Mondjuk ha öszeraksz sorosan 2db 1F/5.5V-os supercapot 10V-ig töltve és 4V-ig kisütve 30mA-rel, még akkor is csak 100sec körüli időtatamot kapsz. Mindezt 2x 562HUF plusz Áfa értékben
supercap calculatorEllenben valami ilyesmi Li-Po-val jobban jönnél ki, ha ennyire fontos a hely és a hosszú működés. De télleg nem akarlak lebeszélni a suparcap-ról, csak szerintem az elméleti könnyűsége melett van egy csomó negatív vonzata is
Még ez is kisebb, mint egy darab supercap és fergeteges 100mAh-s, gyakorlatilag állva hagyja a kondikat!
Ugyanez az időtartam supercap-ból kb 2x 50F lenne. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#36538
üzenetére
LM317-nek van áramgenerátoros kapcsolása is egyébként, úgy legalább az IC saját árama (ami a bemenettől a test felé folyik), nem jelentkezik külön veszteségként. Igaz, így is van lefelé egy ellenállás, de azon csak kevés folyik, a LED áramához képest.
Vagy lehetne FET-es áramgenerátor is, noha 5 V alatt már ennél is hajlik lefelé a görbe: [link]
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#36516
üzenetére
...minél kisebb méretben kell minél több áramot tárolni
Nem áramot tárolsz a kondenzátorral, hanem elektromos töltést, amit nevezhetünk villamos energiamennyiségnek is.
...azt írják, hogy kapacitással egyenes arányban csökken a feszültségük, tehát fél kapacitásnál, már a kapocs feszültség is fele, ez így van ?
Nem a kapacitással, hanem az idővel, és nem egyenesen, hanem exponenciálisan, amennyiben fix ellenállással terhelünk. De a DC-DC átalakító nem egy fix terhelés. Ideális esetben a bemenő és a kimenő oldalon az áram és feszültség szorzata megegyezik, ha eltekintünk az átalakítási veszteségtől.
Ezért az átalakító nagyobb tápfesznél még kisebb árammal terhel, majd a kisülés során egyre növekvő árammal, amennyiben nem változik a kimenőoldali teljesítményigény. Az így keletkező kisütési görbén most nem gondolkodnék, valaki biztosan kimérte / kiagyalta már helyettem.
Tehát most akkor ezek gyak. 0V-ig meríthetőek, addig van bennük töltöttség ?
Mivel kondenzátorról beszélünk, teljesen kisüthető. Itt nem elektrokémiai folyamatokból keletkezik a feszültség, mint akkunál vagy elemnél. Ilyen szempontból ugyanis az akku is egyfajta elem, legfeljebb az akkuban visszafelé is tud működni a kémia. A kondenzátorban viszont nem a kémia dolgozik, hanem a fizika.
Akkor viszont azt is lehet tenni, hogy kétszeres feszültségű szuper kondi telepet készítek és amíg e nem esik a fesz a max. felére addig lehet használni, ez egyszerűbb, mint egy boost konverter.
A tárolt energiamennyiség (Wh) mindenképpen összeadódik, akár sorosan, akár párhuzamosan kötsz két kondenzátort. Egyébként ez vonatkozik a kémiai cellákra is, de nem vonatkozik az Ah kapacitásra. Ennek az az oka, hogy az Ah fogalma érthető módon csak az ampert és órát hordozza magában, míg a feszültséget egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Ezért energiamennyiség meghatározására önmagában nem alkalmas az Ah kapacitás.
Viszont esetedben kapcsolóüzemű átalakító alkalmazása mindenképp célszerű, a rendelkezésre álló energia optimális felhasználásához. Hiába lenne sorosan nagyobb feszültséged, mit sem érsz vele, ha egy ellenálláson kell elfűteni az energiát. Ilyen szempontból többet érsz az alacsonyabb feszültségű, de nagyobb kapacitású megoldással, vagyis párhuzamos kapcsolással. Ekkor ugyanis kisebb határok között változó feszültséggel kell kalkulálni.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#34656
üzenetére
Múszerfalamt is magam LEDesítettem, több mint 10 éve, mikor még nem lehetett kapni, az ízzók helyére megfelelő spéci foglalatos LEDeket és azóta is működnek, pedig kaptak hőt és fagyot is eleget !!
Ezek még az első szériás, sárga közepű, talán arany tűkrös, természetes fehér LEDek, mikor még sehol sem volt meleg fehér, örültem, hogy egyáltalán már lehget kapni fehéret is, és ráadásul olyan erőset, hogy világításra is alkalmas, nem csak jelzésre !
Üdv.
-
erikke17
őstag
válasz
Batman2
#34602
üzenetére
Sajnos jártam már én is igy, szofitákkal. Igaz nekem nem LED döglöttek be hanem ellenállások szó szerint lesültek róla. Tűvel megböktem őket és le is estek.. Itt van fiókomba ha lenne pákám meg lehetne forrasztani, de pisztollyal nem álok neki taknyolni
Kernel akkor marad ilyen amig megy addig megy..
Azért köszönöm az infót. -
Reggie0
félisten
válasz
Batman2
#34578
üzenetére
Ezek a vezerlok nem szoktak lekapcsolni, legfeljebb ha azt erzekelik, hogy nagyon kisult az akksi akkor deep sleepbe mennek. De ha leveszed es visszarakod a vezerlot akkor fel kell elednie. Ha nem eled fel, akkor tonkrement.
Igen, a vezerlot atszerelheted egy rossz cellas pakkbol.
-
darvinya
titán
válasz
Batman2
#34578
üzenetére
Kizárás csak új aksival tudnád melyik ment tönkre.
A töltő chip, vagy az aksi elektronika.Ha van töltés a jó aksinál, akkor régi elektronika 1x írható (azaz 1x megy mély kisülésbe az aksi, és ez után már csak ennyit tud tudatni magáról, viszont töltés része kampec).
Ha nincs töltés, akkor töltő sz.gép chip halott. -
Reggie0
félisten
válasz
Batman2
#34548
üzenetére
Eleg, ha 3..3,2V-ig toltod, onnan mar el kell indulnia a vezerlonek es jobb ha az fejezi be a toltest, mert ugy kalibralja a toltesszamlalojat. Ha egyszerre toltod a cellakat, akkor figyelj arra, hogy egymashoz kepest ne nagyon maszkaljon el a feszultseguk. Max +/- 0.1V elteres belefer es onnan a toltesvezerlo is biztosan ki tudja majd egyenliteni.
-
-
darvinya
titán
-
kts88
aktív tag
válasz
Batman2
#33385
üzenetére
Szia!
Már próbálgattam 220Ah-ás 12V-os teherautó akkut tölteni, talán segítségedre lesz. Alphaline 220Ah 12V.
Ha frissen leveszem a töltőről, ami már csepptöltésen tartja az akkukat 14,4V-on és megterhelem 80-100A-el 11,5V-ra esik be. Ha nincs terhelve 13,5V-ra áll be. De már 20A körül is 12V-ra esik a kapocsfeszültsége.
Sajnos kapocsfeszültség alapján nem lehet jól megmondani, hogy mennyi van benne. Talán saccolni lehet csak. Azt tapasztaltam, hogy 10,5V az alsó feszültség ameddig még van benne amperóra (terhelt feszültség 30-90A közt, üresen ekkor is 12V körül) Ha terhelve 10,5V alá ment hirtelen csökkent a feszültség 9V-ig.
A forgalmazó is hasonló értékeket mondott. Hozzátette még, ha ennyire lemerült sincs minden veszve, egy mai korszerű akkumlátor nem lesz egykönnyen cella zárlatos, de a kisütés után azonnal tölteni kell! Tönkre megy ha ekkora feszültségen marad tartósan. A belső ellenállása pedig nem állandó, kisebb kapocsfeszültségen nagyobb, illetve hidegen is nagyobb. Ha a névelegestől alacsonabb töltőárammal töltik, meghálálja, de szükség esetén 3C-vel tölthető (220Ah esetén 66A)A pontos töltöttség érdekében mérni kellene a betett és kivett amperórát.
Szerintem vegyél fel egy kisülési jelleggörbét. Tölsd 14,4V-ig, majd hagyd a töltőt rajta még csepptöltésen. Ekkor akaszd rá a 35A terhelésed és hagyd rajta amíg a terhelt kapocsfeszültség el nem éri a 10,5-et (esetleg 10,8-11V ha nagyon félted) Ezután újra tölt, ne legyen 0Ah kapacitással tárolva. Több hőmérsékleten is meg lehetne mérni, hidegben gyorsabban merül. Elviekben nem annyira jó ha 14,4V felett van a töltési feszültség, mert már ott bontja a vizet.
Még egy apróság. NiMH akkunál drasztikusan nő az élettartam ha nem sütik 20% alá és nem is töltik 80% fölé! Lehet ólom-savasnál is bejön valami hasonló, de erről passz.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#33385
üzenetére
Elvileg azért van kitalálva az akkuk névleges feszültsége (átlagérték, nominál érték stb.), hogy ilyenkor azzal lehet számolni. Ami például Ni-MH akkunál 1,2 V, ólomakkunál 2,2, vagy összesen 14,4 V.
Pontosan nem emlékszem, hogy ezeket az akkukat 15,2 vagy 15,6 V-ra szabad/kell tölteni, de az én orosz töltőmben is van egy ilyen automatika, amit a hátán egy jumperrel lehet engedélyezni, ilyenkor egy ponton a LED jelez, töltés leáll. Régebben mértem is, olvastam is róla. De ennek utána lehet nézni a neten, hogy pontosan mennyire szabad tölteni az ólomakkut.
Továbbá ha egy akkua az van ráírva, hogy 5 órás kisütés-75Ah, 20órás kisütés-100Ah, és 100 órás kisütés-110Ah, akkor az említett 35A-es fogyasztó esetében gondolom, a 75Ah-ával kell számolnom, illetve még talán annál is kevesebbel, mert az még csak 15A folyamatos terhelés lenne ??
5 órás kisütés-75Ah: 15 A
20órás kisütés-100Ah: 5 AEszerint jól kalkuláltál, mindamellett ne feledjük, hogy vannak az indítóakkuk, amiben a lemezek kialakítása rövid, nagy áramokra van tervezve, valamint vannak üzemi akkuk (például egy lakókocsi vagy hasonló jellegű áramellátásra), ami a tartósabb áramleadásra készült. Ezt katalógusadat tudná megmondani, hogy milyen nagyságrendben szereti a tartós terhelést.
-
hNp88
aktív tag
válasz
Batman2
#33222
üzenetére
ja, hogy fototechnika. azt hittem, a felületkezelésbeli különbségeket mutatod
én ezzel vagyok gondban, nem tudom, mivel fújjam az elkészült nyákot. akril lakkom van, de rühellem forrasztani 
ha meg forrasztás után fújom be, randa lesz, és van egy gyanúm, hogy semmi haszna. a Flux SK10ről meg hallok hideget meleget, és nem akarok rá kidobni fölöslegesen 2ezret.amúgy csoda, hogy ilyen minőségben is sikerült a TN120-al
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#33054
üzenetére
Én is barkácsoltam már USB-kábellel, de nem mertem volna tisztán Internetes rajzokra támaszkodni, vagyis azt saját mérésekkel támogattam meg, gondolok itt feszültség és ellenállásmérésre is, feladattól függően. Megfelelő mérőtű, akár varrótű alkalmazásával is.
Az elektronikában a polaritáscsere a legveszélyesebb játékok közé tartozik, tehát a cél szentesíti az eszközt.
Alábbi idézet, ha nem is rövid, de egy hosszabb oldal minket érdeklő részeit emeltem ki:
http://en.wikipedia.org/wiki/Universal_Serial_Bus
Charging ports and accessory charging adapters
Charging ports exist in two flavors: charging downstream ports (CDP), supporting data transfers as well, and dedicated charging ports (DCP), without data support. A portable device can recognize the type of USB port from the way the D+ and D- pins are connected. For example, on a dedicated charging port, the D+ and D- pins are shorted. With charging downstream ports, current passing through the thin ground wire may interfere with high-speed data signals. Therefore, current draw may not exceed 900 mA during high-speed data transfer. A dedicated charge port may have a rated current between 500 and 1,500 mA. There is no upper limit for the rated current of a charging downstream port, as long as the connector can handle the current (standard USB 2.0 A-connectors are rated at 1.5 A).
Before the battery charging specification was defined, there was no standardized way for the portable device to inquire how much current was available. For example, Apple's iPod and iPhone chargers indicate the available current by voltages on the D- and D+ lines. When D+ = D- = 2 V, the device may pull up to 500 mA. When D+ = 2.0 V and D- = 2.8 V, the device may pull up to 1 A of current. When D+ = 2.8 V and D- = 2.0 V, the device may pull up to 2 A of current.
OMTP/GSMA Universal Charging Solution
On 17 February 2009, the GSM Association (GSMA) announced that they had agreed on a standard charger for mobile phones. The standard connector adopted by manufacturers — including Nokia, Motorola, and Samsung — is the micro-USB connector (several media reports erroneously reported this as the mini-USB). New chargers are to be much more efficient than existing chargers.
7. Adapter Detection
As per: USB Battery Charging Specification, Revision 1.1 (BC 1.1), Section 4.1 Charging Port. EPS shall meet the USB-IF Charging Port Test Requirements for a Dedicated Charging Port. Top level requirements listed below:
• The EPS shall short the D+ and D- lines with a resistance not greater than 200 ohms.
• The resistance between the D+ or D- lines of the EPS and either Vbus or Gnd shall be greater than 2 MOhms.
• The capacitance between the D+ or D- lines of the EPS and either Vbus or Gnd shall be less than 1nF.------------------------------------------
Itt az utolsó két pontot nyilván csak a rend kedvéért másoltam át, gyakorlat szempontjából az első pont a lényeg.
-
-
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#32963
üzenetére
Vajon az eszköz érzékeli, hogy mennyi áram áll rendelkezésére és aszerint végzi a tölétst ?
Mondjuk azon keresztül, hogy érzékeli, mennyit esik a feszültség a tápvonalon, mikor megterheli ?Az nem lenne igazán korrekt, szerintem. Elegánsabb, vállalhatóbb megoldásra gondolnék inkább. Itt jön a képbe például, amiről nemrég is szó volt a topikban, hogy az USB-nek van még két további vezetéke, amiről korábban azt hittük, hogy egy töltő szempontjából nem játszik semmi szerepet.
Asrock és Gigabyte alaplapokhoz is van egyébként töltésgyorsító program, ami még a számítógép leállítása után is lehetővé teszi a gyorsabb töltést, de ehhez még a Windows "alatt" csatlakoztatni kell az Apple eszközt, hogy először felismerje. Utána gondolom, a program állít valamit az alaplapon, hogy több legyen az áram.
http://www.asrock.com/feature/AppCharger/index.asp
http://www.gigabyte.com/MicroSite/185/on-off-charge.htm
Itt pedig egy fórumozó azt fejtegeti, hogy egyes telefonok azonosítják a töltőt és akármelyikkel nem hajlandók működni:
http://forums.tweaktown.com/asrock/50967-asrock-app-charger-works-android-devices.html
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#32963
üzenetére
...hogy pl. LM317-tel készítek egy 5,0V-os, stabil tápot, de az ugye képes minimum 1,5, rövidebb időre 2,2A-t isszolgáltatni a kimenetén, mérésem szerint pedig 1,5ohmos terheléssel még 2,94A-t is lead !
Ez mind igaz. Az adaplapja azt mondja, hogy minumum 1.5A-re képes. Ugyanakkor azt is, hogy a max. kimeneti árama tipikusan 2.2A, ami azt jelenti, hogy példánytól függően több is lehet.
A kérdésre a választ ányalja az, hogy a készülékhez van valami hálózati tgápegység is, amivel a gépen keresztüli töléshez képest jóval gyorsabb töltést tesz lehetővé.
Ez azt jelenti, hogy a gépben levő töltőelektronika az USB áramánál többet is megenged, magyarul szabályozza. Az USB-s 500mA-es töltést kizárólag az USB korlátozza annyira.
A végszó a te mondatod: ...az eszköz úgyis csak annyit vesz fel, amennyi kell neki... Ellenben az LM317-et védeni kell hűtőbordával, hogy képes legyen a nagyobb áramra, még akkor is, ha termikus védelme van. Melegen "visszavesz"!
Ne aggódj!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#32733
üzenetére
Erre lehet nagyon röviden és nagyon hosszan is válaszolni.
Röviden: a fizikai méretek (tényleg!).
A hosszúra nem vállalkozok, mert sok lenne, talán nem is idevaló, ugyanakkor becsületesen van dokumentálva megtalálható forrásokban.
Közepesen:
- Mindkettőnek lényeges tulajdonsága a kis nyitóirányú feszültség (VF), összahasonlításként: nomáldiódáknál 0.7-1.7V, Schottkynál 0.15-0.45V. A hatásfpkra való hatása evidens.
- Van egy nagyon fontos paraméter, (magyarul nem tudom a pontos nevét) a reverse recovery time, ami az az idő, ami a nyitott állapotbol a zárt állapotba való átmenetet jelenti. Ez a nomál diódáknál 100 ns nagyságrendű, míg a Schottky diódáknál gyakorlatilag nem létezik. Ez alatt az idó alatt a diódán már nagy(obb) zárófeszültség van, de még áram folyik, amíg a "kisebbségi" töltéshordozók (minority carriers) kürülnek az átmenetből. Ez teljesítményt, ergo: melegedést, hatásfokcsökkenést eredményez.
- a záróból nyitó irányba kapcsoláshoz szükséges idő nagyságrendekkel kisebb a Schottky diódáknál.
- A kis Schottky diódák rádiófrekvenciás alkalmazásokban akár 50 GHz-ig is teszik a dolgukat, a klasszikus p-n diódák itt ugyancsak 1-2 nagyságrenddel szerepelnek gyengébben.
- A fizikai méretek természetesen parazita kapacitásokkal is járnak. Ezért a nagy Schottky diódák nem képesek a psec idejű kapcsolási sebbességekre, de még mindig használhatók a 200 kHz...2 MHz sávban a nagyáramú egyenirányításra, ezáltal lehetővé téve a kapcs. üzemű tápokban például a nagyon kis méretű induktivitások használatát. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#32775
üzenetére
Nem lehet (nem ajánlatos) szénkefés motort használni ilyen téren, a 3 vezetékes motorja is ugyanúgy működik lényegében. Épp a linkelt oldalról továbblépve jól látható a különbség, persze amint írják is, ez csak sematikus, elvi vázlat:
Később kapcsoltam én is, hogy a MAX6639-ről pont olyan rajzokat raktam be, ami 3 vezetékeshez van átvariálva, de maga a MAX IC négyvezetékes PWM-re való.
Így érdemesebb inkább a saját doksiját nézni, ámbár fogalmam sincs, hogy beszerezhető-e, szemben az 555-tel.
-
#22145024
törölt tag
válasz
Batman2
#32774
üzenetére
Igen, elég sok jópofa sufni-projekt van náluk
#32775-re:
Ok, hogy a 4-vezetékesben benne van az PWR-SW elektronika, de a PWM az PWM, nem? Csak az egyiknél a power is azon megy a másikon meg csak a vezérlést adja.
Az első linkelt kapcs. nyilván nem jó, mert csak kb 200Hz-es PWM-et ad, de a 2. már közel van a 25kHz-hez -
#32767
TESCO-Zsömle
titán
Batman2
#32766
TESCO-Zsömle
titán
-
#22145024
törölt tag
válasz
Batman2
#32740
üzenetére
"A kinézett 3,3F-os kondik már 0,8A folyamatos leadására is képesek, azok bőven megfelelnek LEDekhez."
Ha kettőt sorba tudsz kötni -minimális kompromisszummal a parallel ellenálások miatt - akkor pl egy MP3302-vel fel tudod lökni a feszt töb LED-hez is sorosan. QFN8-as tokja és egy pirinyó tekercs mellé csak két kondi, meg két ellenállás kell továbbá egy dióda. Össz.-méretre kb mint az egyik kondi maga (csipkedbe szokott is lenni raktáron az IC...) és a feedback voltage is alacsony, 200mV."ha csak 15-20mA áram fogy, talán még perceket is bír."
Ha mondjuk 4 fehér LED-et hajtasz vele 10mA-rel, akkor olyan bő 50mA-t vesz fel a kondikbólSzerk:
konkrétan melyik ez a kondi ami enged ekkora áramot (0.8A)?
ha meg forrasztás után fújom be, randa lesz, és van egy gyanúm, hogy semmi haszna. a Flux SK10ről meg hallok hideget meleget, és nem akarok rá kidobni fölöslegesen 2ezret.
]
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- Linux kezdőknek
- Óra topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- EAFC 25
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Megjelent a Red Magic kompakt OLED kijelzős gaming táblagépe
- Teljes verziós, ingyenes mobil játékok és alkalmazások
- Álláskeresés, interjú, önéletrajz
- További aktív témák...
- LG 48GQ900-B - 48" OLED - 4K 3840x2160 - 138Hz & 0.1ms - G-Sync - FreeSync - HDMI 2.1
- Lenovo ThinkPad X13 G2 multitouch
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 9700X 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 14 Pro Max / 256 GB / 88% akkumulátor / 1év Garanciával / Gyári Független
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest