-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#79449
tordaitibi
veterán
hNp88
#79442
A tapfesz. teljesen mindegy, ennek fuggvenye az elotetellenallas erteke. Akar 1000 volt is lehet csak ezesetben az eloteten hatalmas lesz a veszteseg.
Ez egy zener dioda, erre lehetne leforditani a mukodeset. A ket pontja kozott 150 voltot igyekszik tartani. Ha kozvetlenul raakasztasz pl. 500 voltot akkor ebbol 150 voltot tart, a maradek 350 volt meg zarlatkent foghato fel. Ha tapegyseg combos, akar 10-100A is kialakulhat ami azonnal robbantja a csovet. Ennek korlatozasara kell az elotet.
LED detto ugyanez. Nyitofeszultsege 2,7V, ami efelett van azt korlatozni kell kulonben a ledre karos aram alakul ki, magyarul azonnal megdoglik 12 voltrol aramkorlatozas nelkul. -
#79446
Dr. Szilikát
őstag
hNp88
#79445
Dr. Szilikát
őstag
Csak sajnos lehet, hogy megtévesztett egy másik infó és mégsem így működik.
Más értelmezés szerint a 150 V-os cső gyújtófeszültsége kb. 160 V (begyújtás után határol 150 V-on) és a stabilizálatlan bemenőfeszültség legyen legalább 185 V.
Felső határnál arra kell figyelni, hogy az áram tartósan 40 mA fölé ne menjen. Eszerint viszont nem zárható ki, hogy méretezhető akár 300 V-ra is. Átívelési probléma pedig inkább csak extrém nagy feszültségen.
-
#79443
Dr. Szilikát
őstag
hNp88
#79439
Dr. Szilikát
őstag
Bizonyára nem véletlenül adnak meg a 150 V-os csőre 180 V max. indulófeszültséget.
Ez egy glimmlámpa lényegében, azaz neoncső. Vagy argon is lehet benne. Ha túl nagy feszültség érkezik még a begyújtás előtt, az esetleg átívelést, szikrázást okozhat, emiatt gondolom, károsodhat.
Begyújtás után lehúz 150 V-ra és azt igyekszik stabil értéken tartani, mivel csökkenő áramra csökken a gáztöltet ionizációja, nő a belső ellenállás, emiatt a feszültséget feljebb engedi és fordítva.
De elég szűk határok között, 5-40 mA üzemi tartományban dolgozik jól. Ha túlzottan leesne a feszültség, a lámpa kialszik, nem vezet, nem korlátoz semmit.
Manapság már nem érdemes ilyenre építeni szerintem, hiszen 150V x 30mA = 4,5 W mindössze, söntstabilizátorként egy hűtőbordás tranzisztor is könnyedén elfűti és itt nincs probléma feszültséggel sem.
Azaz elegendő lenne egy 200 V-os tranzisztor (de csak azért, mert egy kevéssel mindig feljebb kell méretezni), viszont nem kell 300 V-ot bírnia, mivel 150 V-nál soha nem engedne feljebb a söntstabilizátor áramköre.
Maga a stabilizálás alapulhat Zener-diódán vagy TL431 söntszabályzón, utóbbi főleg pontos.
Képcsöves TV-k sortápjánál is úgy szokták megoldani, hogy 100-150 V-ot leosztanak 2,5 V-ra, amit egy TL431 figyel, csak ott persze kicsit más a folytatás (nem söntstabilizátor). A példát csak arra hoztam fel, hogy 150 V --> TL431 (2,5V ) egymástól nem életidegen, működő dolog.
-
Grave_444
nagyúr
Van otthon kettő is, az egyik aránylag minőségi, fekete és 5000Ft körül volt, 4 fogyasztót fogad. Szeretem áramtalanítani a gépet, amikor kikapcsolom ezért használok ilyet.
Plusz a hangfalam is régi már, eléggé búg és egyszerűbb lábbal kikapcsolni egy elosztót, mint bemászni az asztal alá a mélynyomóhoz. -
-
Kernel
nagyúr
Erre is érvényes, hogy a feszültség önmagában nem sokat jelent, ha nincs ereje, terhelhetősége, árama. Vagy másképp fogalmazva, ha túl nagy a tápforrás belső ellenállása, ami mellesleg az áramgenerátoros jelleg ismérve.
Azt a 115 V-ot már a multiméter is kevesebbnek méri, a maga 10 MΩ terhelése miatt.
Amikor az ember hozzáér (ráterhel), még jobban lehúzza a feszültséget, így nem jut rá 115 V.
Hasonló a helyzet a fázisceruzával, ami egy érzékeny eszköz, olyan kis áramokra reagál, ami ártalmatlan. Eleve az emberen keresztül világít, tehát nem is folyhat rajta sok áram, még közvetlenül a fázisról sem. Erről gondoskodik a beépített MΩ-os előtétellenállás, ami a glimmlámpa zárlata ellen is véd.
Amellett gyengébb fénnyel még kisebb áramokat is kimutat.
-
#90088192
törölt tag
Akkor viszont nem lehetne a felhasználó által megfogható nem földelt fém(vezető) felület, mármint tudom hogy a szabvány megengedi a törpe feszültség oldalon, de latjuk mi a következménye.
Na mindegy engem nem ráz, meg nem is fog, a szabványt nem én írtam, a többivel meg nem sokat tudok kezdeni
max érdeklődök. -
mezis
félisten
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Te nem az én klónom vagy?
A PCL/ECL86 SE nálam is csak arra vár, hogy összerakjam és bedobozoljam, már a nyáktól kezdve a Ganz voltmérőig minden megvan hozzá.Te melyik kapcsolást építetted meg? Én átszámoltam a dolgokat vonali szintre, mert a neten lévő kapcsolások paraméterei nem tetszettek. Anno találtam egy bővebb doksit ehhez a csőhöz, ott görbeseregtől kezdve az összes paraméterig minden megvolt adva, így a trióda kört úgy számoltam ki, hogy a vonali szintről hajtva még ne érje el a pentóda bemenete a 2.6Vpp maximális jelszintet, de legyen rendesen kivezérelve.
Viszont most nálam elsőbbség a Wobbler szkópomat illeti. Még a szakdogához csináltam egy FPGA-s wobbler szkópot átviteli karakterisztika mérésre, annak csinálom most a korrekt, végleges verzióját. Félig meddig oszcilloszkópként is lehet majd használni, valamint fázismenetet is fog mérni, a cél az 50MHz-ig való működés.
Az az igazság, hogy manapság nem kapsz csak úgy egy wobblert a boltban, már pedig ilyen műszerek nélkül nem egyszerű erősítőt bemérni. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
A leírt paraméterei alapján akár jó is lehet, de hallani kellene... Ennél olcsóbb megoldás a földhurok "hagyományos" módon történő megszüntetése és akkor nem kell varázsolni ilyesmivel.
Pl. a jelforrás és az erősítő is legyen azonos konnektorból táplálva. Lehet szórakozni, hogy adunk-e földelést az erősítőnek, vagy nem. Azzal is lehet szórakozni, hogy mindkét végén földeljük-e a jelvezetéket.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Nem, nem vagyok a fészen, de arra ott van amit ma láttam a TV-ben. Az indiai kábel dzsungel amit elektromos hálózatnak csúfolnak, azokon élnek a rézusz majmok, időnként megrágcsálva a vezetékeket. Ha szerencséjük van, csak a kisfeszültségűt harapdálják meg.
Ezeket a képeket nézd meg, csak itt nincsenek rézusz majmok: [link] -
Lompos48
nagyúr
Hm!
Az első és harmadik mérés között feltételeznék egy, a második méréssel azonos értékű különbséget. Pluszban vagy mínuszban. Abból kiderülne a tekercselés módja és a végeket lehetne pontosan azonosítani. Arra spekulálok, hogy az első mérés lenne a nagyobb, tehát a szálak úgy vannak sorban, mint a rajzon is szokás. Ha ez igez, akkor nagyon valüszínű az ultralineáris "spekula", de bevallom őszintén: nem tudom annál milyen menetarányokat használnak.
Egy dolog tény: becsületes mezei csöves kimenőtrafóra megvan az alkatrészed, ha a középső szálat felejted. A szélsőkből lesz a primér, ahová pedig a kis AC feszültséget kötötted, az megy a hangszóróra. -
Lompos48
nagyúr
Ha feltételezzük, hogy a virtuális hangszóró (amit meghajtott) mondjuk 8 ohmos, akkor ott van valahol egy 10W-os teljesítménynél. Méretre mintha elég volna ennyihez egy akkora trafó. De vigyázz! Lehet, hogy a primérben párszáz volt is megjelenhet ha a szekunderben 9V-tal eteted. Egy régi trafós telefontöltőből találhatnál kisebb feszültséget is, talán.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Referenciaképpen megmértem egy olyan trafót amit Lompos48 mutatott, abban a primer oldalon 210ohm az ellenállás, a középmegcsapolás meg ebben félúton van.
SE-hez való trafónál meg 104ohm a primer. Ezek a trafóim nem gyáriak, a HE fórumban találtam tekercselő embert, ő csinálta őket.
-
Kernel
nagyúr
Ha így nézem:
http://www.google.com/images?q=MC34063
Akadnak példák:
http://radioactiveathome.org/en/hardware/135-400v-dcdcconverter-with-a-choke
USB 5V felnyomása 400 V-ra.
-
Kernel
nagyúr
Szerintem inkább végletekig leegyszerűsített, a maga kategóriájában. Épp csak az oszcillációhoz szükséges visszacsatolást tartalmazó, egytranzisztoros áramkör, bármiféle stabilizáló szabályzás nélkül.
Lényegi része tulajdonképpen csak ennyi:
A többi alkatrész (szűrés, egyenirányítás stb.) akkor is szükséges lenne, ha más elvet követne.
700 mA bemeneti áramot ír, ilyen áramon szerintem már nem nagyon érdemes soros diódával védeni, vagy legalább az lenne Schottky. Gyári szerkezetekben is gyakran alkalmazott mód inkább a párhuzamos dióda, ami kinyomja a biztosítékot, fordított polaritás esetén. Normál üzemben pedig mintha ott sem lenne. De mondjuk, hogy ebben az esetben ez nem kritikus, kinek mi tetszik jobban.
-
Kernel
nagyúr
Rb a cső belső ellenállása, Ra az optimális illesztőellenállás (anódellenállás, munkaellenállás), vagy másképp terhelőimpedancia. A második bekezdés példájában ez 3000 Ω.
Ez úgy fogható fel, mint egy tápforrás belső impedanciája és a rákötött terhelés, ami végeredményben párhuzamos.
A szóban forgó képlet csak a primerkörről szól.
Külön következik a szekunder számítása, vagyis az impedancia áttételezése például 8 Ω-ra.
-
And
veterán
"a " ⊗ " repluszt akar jelenteni? ... miért?
gyanítom másról van itt szó"
Pedig alá van húzva a műveleti jel, és ha ráállsz az egérrel, akkor szépen kiírja, hogy az bizony replusz.
"µ0 pedig itt a cikk szerint az adott vasanyag kezdeti permeabilitása, nem a vákuumé."
µ0-lal tényleg a vákuum permeabilitását jelölik, viszont ha a szöveg szerint ez a vas permeabilitását akarja jelenteni, akkor minimum hibás a jelölés, mivel ez esetben sima µr-t kellene odaírni (relatív permeabilitás).
Ha az adott mag permeabilitását nem ismered, akkor esetleg meg is határozhatod: tekersz rá néhány menetet - lehet, hogy itt inkább többet érdemes, mint kevesebbet -, megméred a kapott induktivitást (akár közvetett módszerrel, például a reaktancián, a látszólagos ellenálláson keresztül), abból az AL-értékét, de a mag fizikai jellemzőinek ismeretében visszaszámolhatod a relatív permeabilitását is. Egyébként vasanyagoknál ez messze nem állandó, gerjesztés- (áram-) és frekvenciafüggő is lehet. -
-
Kernel
nagyúr
A közvilágításban régen vegyesen használt higanygőz és izzólámpáknál sem volt, illetve nem kellett védelem. Rövid áramszünet után az izzók rögtön világítottak, a Hg pedig csak lehűlés után kezdte visszagyújtani magát.
De ugyanígy mennek a nátriumlámpák is, áramszünet esetén.
HMLi / Hg Mixed Light csak annyiban különbözik, hogy benne van a soros előtét egy izzószál formájában, bemelegedés után a kettő együtt világít 50-50 %-ban, semmi kiegészítő nem kell hozzá.
-
Kernel
nagyúr
Háztartási gépekkel foglalkozó alkatrészboltokban kell keresni porszívóhoz való kondit, amelyiket be tudod építeni (vagyis nem átmenő vezetékes):
http://www.google.com/images?q=porszívó+zavarszűrő+kondenzátor
Ha általános elektronikai üzletben keresnéd, akkor váratlan módon, szintén porszívóba való kondit kell kérni. Ha van nekik olyan.
Értéke nem sokat számít, egyik is porszívó, másik is. Motor lehet ugyan kisebb vagy nagyobb teljesítményű, de gyakorlatilag ennek nem sok jelentősége van.
-
Lompos48
nagyúr
Az említett 1°C/W-os paraméter a tokozás, de a szilíciummorzsa kialakításából is ered és lett jobb. Ebből a szempontból előnyben van a BD249. Amit szuggerálni próbáltam a 2 tranzisztoros megoldással az, hogy nem mindegy a 90W által termelt hőt 2cm²-n átadni a hűtőbordának, vagy egymástól bizonyos távolságra 2 x 3...4 cm²-en. Mert annak a hőnek el kell oszolnia a borda egészében és át kell adódnia a környezetnek. És a tranzisztor-szigetelő-paszta-borda-környezet lánc mindegyik szegmense rendelkezik egy-egy Rth értékkel.
Ezek után nem tudom kapásból megmondani melyik megoldás lenne jobb. Én kipróbálnám a meglevő tápban a cserét és tapogatással saccolgatnám azonos körülmények közt melyik a melegebb. Ha egyértelmű, akkor tudod mi a teendő az utánépítettben. -
Lompos48
nagyúr
Gondolom mindkét tranzisztor ugyanazon a bordán izzad(t). Ebben az esetben egy helyes szereléssel (sima felületek, paszta, vékony szigetelés, ha kell) talán jobban jársz a BD249-cel. Két ok miatt is: nagyobb az áramerősítési tényezője (ami nem sokat jelent egy soros szabályzónál) és jobb a termikus ellenállása: 1°C/W az öreg típus 1.5°C/W-jához képest.
Azt ellenben hozzátenném, hogy akár 115, akár 125W a Ptot maximális disszipált teljesítmény, nem "szokás" huzamosan 90W-on hajtani az ilyeneket. Nem volt hülye, aki 2 tranzisztort tett, már csak a hőelosztás miatt sem a radiátoron. -
Kernel
nagyúr
30 V C-E feszültség és 3 A mellett 90 W-ot kell elfűteni a tranzisztornak, ami elvileg beleférne a maximális 125 W-ba, de ahhoz már elég jó hűtés szükséges. Biztonsági alapon bizonyára jobb lenne kettő párhuzamosan, vagy megpróbálhatod eggyel is, csak akkor oda kell figyelni, meg az sem mindegy, hogy folyamatos, állandó terhelés van, vagy nem.
Azt talán nem kell mondani, csak az egyértelműség kedvéért teszem hozzá, hogy nem a táp kimeneti feszültsége számít, hanem a C-E különbözet.
-
Lompos48
nagyúr
Kicsit utánaszámolva marad 2 nyitott kérdés:
1000W-os mikro esetén elméletileg 4-5A primér áramnál 400-500A szekunderáram érhető el.
1. Elég ez ponthegesztéshez? Vagy másképp fogalmazva: mekkora pont és milyen vastag lemezekhez?
2. A 2V feszültségtartalék elég a hegesztéshez?Mennyi ideig bírja a trafó? Karosszériaszerelésnél az 1 mm körüli lemezekhez (csak) a trafó sok kilót nyom...
-
Kernel
nagyúr
Valamivel előbb betettem a rajzot is, nem véletlenül szerepel rajta 2 kV-os kondenzátor. 230 V-ra. Ráadásul ilyen veszélyes pozícióba nem is szabad akármilyen kondit beépíteni, hanem csak életvédelmi, tűzvédelmi szempontból minősített típusokat.
Arról lehet felismerni, hogy mindenféle emblémák, tanúsítványok szerepelnek rajta. A szervizgyakorlatban ilyen kondenzátorok nem is hibásodnak meg soha, eltekintve a villámkáros készülékektől, de ott is hamarabb szétvágja a villám az egész tápegységet, nem a szóban forgó kondenzátort. Ami általában ott virít hibátlanul. Bár, akkor is illik cserélni, hátha károsodott. De láttam már olyat is, hogy szétrobbant.
Minősítést jelző emblémákra példa alább. A nagyobb kapacitású kondik persze nem arra vannak, hogy a hálózattal összekössön érinthető részeket, hanem csak egyéb, primer oldali alkalmazásra, ahol nem az érintésvédelem a szempont, hanem a készülék tűzbiztonsága. Vagyis nem szabad neki tüzet okozni, lángra gyulladni.
...és még nem említettem egyéb óvintézkedéseket a primer oldalon: növelt szigetelések, nyomtatott áramkörön védőtávolságok, ami mind csökkenti az áramütés lehetőségét, valószínűségét. Nem is szokott ebből gond lenni.
-
(jan)
őstag
Kötődoboznál jobb műszerdoboz nem is kell, főleg az obo doboz azt késsel is lehet megmunkálni
Jó ez a tápegységes videó meg minden, csak nem értem h már ennyi energiát ráforditott akkor miért nem cserélt elkókat a tápban ? miért nem csinálta meg a -12 voltos ágban a dióda cserét hogy lehessen terhelni stb...
-
darvinya
titán
Ha kevés a FI relé akkor ott ÉV relé ami többet figyel.
Egyes kalocsákat az adott munkaterületen csak evvel ellátva használható.
(#38320) DonThomasino
Legfőképpen szemrevételéssel.
De a csövezés (kiépítés), és 20 évnél idősebb vezetéket cserélni szokták, kötések felülbírálás.Van műszer ami a falban lévő vezetéket megmutatja és ellenőrzi egységes vagy levakolt kötés(tapasztalat) van ott.
-
hNp88
aktív tag
kifutottam a szerk. időből...
még annyit, hogy tudtommal a jacuzzi, szauna és egyéb dolgokat már előre szerelt FI-relével szállítják, nem tudom mennyire van így, nem találkoztam még vele.
villanyszerelőnek meg egyik lába a sírban, másik a börtönben.
DonThomasino : a fogyasztási szükségletek (ebből közvetetten a vezeték-keresztmetszet), a kötések állapota, az érintésvédelem megfelelősége(!) alapján
az, hogy milyen a jó vezeték, már "egyéni" elbírálás kérdése -
mezis
félisten
-
mezis
félisten
Üdv.!
Hőbiztosíték. Óvatosan lebontva a műanyagot, láthatod a leoldási hőmérskletet. (125 C-Fok, ....)
100-200 Ft-os alkatrész, könnyen beszerezhető. A hely miatt célszerű ugyanilyen hengeres kivitelűvel pótolni. (Van belőle pici téglatest alakú, azok inkább trafó, villanymotor tekercsekbe valók.) -
Lompos48
nagyúr
...azért adják ezt ilyen olcsón, mert gyakorlatilag teszkós...
Ezzel nem is lenne semmi bajom. De ha csak az általában ilyen műszerekben használatos IC (ICL7107) ára duplája nettóban, meg kell hozzá egy kijelző is, meg be is kell "dobozolni", akkor mindjárt ott vannak a kérdőjelek.
-
Kernel
nagyúr
Célszerű egy réteg vásznon keresztül vasalni, ami kiegyenlíti a felületet, lényegében egyenletesebbé teszi a hőátadást, valamint a festék szétnyomása is elkerülhető. Addig kell vasalni, míg a vászon enyhén barnulni kezd, vagyis ezáltal egyfajta indikátorként is működik. (Nem máshol olvastam, saját kitaláció.)
Végén a festék panelről való lemosását kromofággal oldottam meg, pontosabban az azzal egyenértékű "Polifag" nevű cuccot találtam otthon. Mint a vajat, úgy vitte le.
-
Kernel
nagyúr
Itt ismét az a helyzet, hogy miről beszélünk, amikor tintasugarassal nem is lehet vasalásos panelt csinálni.
A lézernyomtató viaszos festékét lehet átvasalni a panelre, amihez én magazinújságból származó fényes papírt használtam. De nemrég láttam, hogy eBay-en is van hozzá papír, bár nem tudom, mennyire gyűrnék meg a hosszú út viszontagságai. Igaz, úgyis vasalva lesz.
http://www.ebay.com/itm/181132023763?
Előzményben a távszabályzóval kapcsolatban, amikor írtam, hogy "úgysem tudnád megjavítani", a képeket alaposabban nem néztem meg, egyrészt siettem is, nem a legpontosabban fogalmaztam, főleg rutinból írtam. Más távszabályzóknál ugyanis sokszor olyan részeken van a repedés, ami nem forrasztható át ilyen módon, mint ennél.
Meg persze továbbra sem érthető, hogy a UPC tulajdonát képező szerkezetet minek javítgatni, végén még kifizettetik az árát, illetéktelen beavatkozás miatt. Amúgy meg ingyen cserélik.
-
Lompos48
nagyúr
Hibáztam! Nem vettem figyelembe a főáramkörbe kötött terhelést. Az minden spekulációt a feje tetejére állít!
...az optocsatoló nullátmenetkor kapcsol,
Miért? Egy tirisztor vagy triac pont a nullátmenetnél "alszik ki". Csak akkor marad(hat) begyújtva, ha induktív vagy kapacitív terhelés miatt az áram és feszültség nincsenek fázisban. Vagy még függhet az optoLED vezérlésétől is, amit nem tudok mi lehet.
-
Lompos48
nagyúr
Az optotriac 60mA-es egyenáramot enged meg folyamatosan. A külső triac kapu-katód átmenete elhanyagolható, te pedig a 380 ohmos ellenállással ráeresztettél a szegény optotriacra 230*gyök2/(180+380), azaz 580mA-t (a színusz csúcsain). Joga volt kimúlni!
a soros 39R-0.01uF csak zavarszűrésre van, ez elhagyható?
Igen, de jobban fogja zavarni a környezetét. Akár a szomszédot is.
-
-
Lompos48
nagyúr
Csak annyit tennék még hozzá - remélem senki nem neheztel meg érte -, hogy techikai dokumentációja 3 darab 4-5 újjnyi vastag kötet volt tele "robbantott" rajzokkal (exploded view) is, amit azóta is a dokumentációk örök királyának tartok.
Hihetetlen mennyiségű mechanikát tartalmazott és amikor nekifogott nyomtatni, minden porcikája vitustáncot járt.
max érdeklődök.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Az első és harmadik mérés között feltételeznék egy, a második méréssel azonos értékű különbséget. Pluszban vagy mínuszban. Abból kiderülne a tekercselés módja és a végeket lehetne pontosan azonosítani. Arra spekulálok, hogy az első mérés lenne a nagyobb, tehát a szálak úgy vannak sorban, mint a rajzon is szokás. Ha ez igez, akkor nagyon valüszínű az ultralineáris "spekula", de bevallom őszintén: nem tudom annál milyen menetarányokat használnak.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- iKing.Hu - Samsung S25 Ultra - Titanium Black - Használt, karcmentes
- Apple Ipad 10.generáció
- Új HP Pavilion x360 14-ek Érintős hajtogatós Laptop Tab 14" -35% i5-1335U 8/512 FHD IPS Iris Xe
- RTX 4080 SUPER,16GB. Ryzen 7 7800X3D, 32 RAM Fury RGB! Garancia!
- Asztali PC , i7 9700K , RX 5700 XT , 32GB DDR4 , 500GB NVME , 1TB HDD
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest