Új hozzászólás Aktív témák

• #173744 VoidXs nagyúr alphamooncam #173703

  Új Válasz 2021-11-16 22:37:19 #173744

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  VoidXs

  nagyúr

  válasz alphamooncam #173703 üzenetére

  Ha már publikációs szerepjátékot játszunk, leszek a bíráló, bár ezen a ponton meg kell jegyeznem, hogy a jelenlegi végzettségem jogilag nem hatalmaz fel erre. Nem baj, játék:

  Bírálat alphamooncam publikációjáról a kábelek közti különbségek vizsgálatában

  A publikáló munkájában azt kereste, hogy hullámforma-összehasonlítás nyomán felfedezhető-e bármilyen különbség az általa vizsgált két kábel által hordozott jelen. A válaszott módszer a két hullámforma inverzének összegzése, ami egyezés esetén minden mintára x+(-x)=0 eredményt kell adjon, mely egy elméletben helyes módszer, és pontos kivitelezés esetén, amennyiben különbség áll elő, az állítást kétségbe vonhatatlanul igazolja.

  A validációt a publikáló semmilyen formában nem említi, így ezt a bírálat során elemzem. Az első fontos tényező az időzítés helyessége. Ahhoz, hogy a mért eredmények pontosak legyenek, szükséges igazolni, hogy
  a) a környezetben rögzített eredmények megismételhetők (statisztikai valószínűség), több mérés elvégzésével és a hiba lehetőségének számszerűsítésével
  vagy
  b) annak igazolásával, hogy a két mérés szinkronizált körülmények közt zajlik, és nem lép fel az 1. ábrán látható mintavételezési anomália.

  
  1. ábra: Időszinkronizálás hiánya esetén fellépő anomália.

  Az időszinkron hiánya nem indok a mérés hiteltelenítésére, de más módszer alkalmazásának szükségességét jelenti. Ezért ellenőrizni kell a rögzített minták illesztését. Ez a publikáló esetében a 2. ábrán látható véletlenszerű ponton.

  
  2. ábra: Bizonyíték az időbeli eltérés jelenlétére.

  A manuális vizsgálat igazolja, hogy a publikáló az 1. ábrán látható hibába futott bele. Egy azonos részén a két felvételnek, mely a Mundorf kábel felvételének 808166. mintája, amennyiben a Noname felvételen 3337 mintás késleltetést alkalmazunk, ellenkező előjellel rendelkezik, pedig a hullámforma pontosan követi az ívét. Emiatt a felvételek nem hasonlíthatók össze a módszerrel, főleg, hogy a kivonást mégis elvégezve kétes eredményt kapunk.

  
  3. ábra: Különbségképzések a felvételek közt, különböző eltolásokkal.

  A 3. ábra azt mutatja be, hogy különböző pontokon - egyszer a felvételek elején, majd egyszer a végükön - manuálisan illesztve a felvételeket, majd különbséget vonva milyen eredmény áll elő. Látható, hogy a két illesztési pont eltérő. A kezdeti illesztés 3793 minta távolságot, a végi pedig 3337-t jelent. Mindkét esetben megjelennek pontok, ahol a különbség elhanyagolható, de ezek idővel visszatérnek jellé. A felvétel közben tehát az idő 456 mintát változik, ez 10.3 ms-ot jelent. Ez az eredmény bizonyítottá teszi, hogy a kvantálás a két mérés közben is megváltozott, a felvételeket nem lehet összehasonlítani.

  Végeztem dekonvolúciót az ingyenes Deconvolver (letöltés, forráskód) szoftver segítségével, mely megmutatja az időbeli eltérések megjelenésének pontját. A dekonvolúció felfedi, hogy milyen időeltolások és változások jönnek létre.

  
  4. ábra: A felvételek egymással történő dekonvolúciója.

  
  5. ábra: A lehetséges dekonvolúciók spektruma.

  A 4. ábrán látható, hogy periodikusan, egész pontosan 107862 mintánként található egy Dirac-delta, vagyis azon a ponton egy drasztikus változás (például időbeli ugrás) történt. Ez arra enged következtetni, hogy a rögzítőeszköz újraindul az adott időpontokban. Sebaj, ez ugyanis nem érvényteleníti a mérést, de a vizsgálható szakaszokat 4.7 másodperces időtartamú szakaszokra rövidíti. Ez bizonyítja az automatikus - és megbecsülhetetlen időt igénybe vevő - ismétlődések alkalmazásának helytelenségét, a pontos méréshez egyetlen, önmagában lejátszott szakasz rögzítése szükséges.

  Az 5. ábrán érdekességképp bemutatom a dekonvolúciók spektrumát, amin látható, hogy nem egy konstans karakterisztikát, hanem egy akár +/-50 dB nagyságrendű zajszintet jelenít meg a két érés egymáshoz képest. Ha ilyen mértékű lenne a zaj, az szabad füllel hallható lenne, természetesen ilyenről szó sincs. Éppen ezért a teljes mérés alkalmatlan az eredmény meghatározására, de a kis szakaszokkal van esély finomítani.

  Ezekkel a szükséges vizsgálatot elvégeztem, két ilyen átmenet közt megfelelő puffereket meghagyva exportáltam a részeket, majd a két fájlt ismételten dekonvolváltam egymással. A Mundorfot a noname kábellel osztva tökéletes Dirac-deltát mutat, mely mellett a jel-zaj viszony -39.674 dB, ez látható a 6. ábrán. A két mérés közt tehát mindössze ilyen kicsi különbség van, a 7. ábra pedig igazolja, hogy ez a minimális eltérés valóban zajként jelenik meg, tipikus mikrofon előerősítői karakterisztikában.

  
  6. ábra: A dekonvolvált eredmények különbségszintje Audacity-ben mérve.

  
  7. ábra: A két mérés közti zaj mértéke.

  Az érték elhelyezéséhez fontos megismerni, hogy a -39.674 dB-es szint valójában zajnak minősül-e egy általános esethez, ehhez, hogy a publikáló felé legyen elfogult az eredmény, egy jó minőségű mikrofont vegyünk példának, ami az UMIK-1. Ennek a mikrofonnak maximális érzékenysége 133 dB, zajszintje -74 dB, vagyis 59 dB alatt alkalmatlan mérésre. Hogy példának vegyünk egy átlagos, de már sokak számára hangos tesztelési hangerőt - szintén a pályázó felé elfogultságból - tippeljük azt, hogy a mérés 95 dB-en történt. Ez 95-59=36 dB zajszintet jelentene egy erre szakosodott mikrofonnál, a publikáló eredménye ennél is zajosabb. Mivel egy célszerszámról volt szó, az eredmény ezennel eldőlt: a két kábel közt mérésekkel igazolva zene esetén sincs mérhető különbség. A publikáló mikrofonja nem méréshez szánt céleszköz, így ismételten megerősíthető az álláspont, és ami különbséget mért, az biztosan zaj, mivel az a mikrofon nem képes ilyen minőségű mérésre.

  Hogy a hasonlóan komplikált helyzeteket elkerüljük, javaslom a további tesztekhez a Cavern szoftver használatát, mely a publikáló igényére a mérést megismételhetően elvégző móddal egészült ki. Természetesen ez az időbeli hibákat nem korrigálja, de megfelelő körültekintéssel és anyagválasztással az egyértelmű eredmény megmutatható vele.

  További észrevételem, hogy a publikáló levágta a DC jelet. Ez hibás cselekedet, hiszen bár spektrumban azonos változást okoz, a hullámformában minden pont DC-től függően torzul és tart 0-ba. A kivonáskor a DC is kivonódna, ezzel is előállhat a várt eredmény, a mérés hitelességén nem változtat.

Új hozzászólás Aktív témák