Új hozzászólás Aktív témák

  • Nightmare

    senior tag

    válasz spammer #22182 üzenetére

    Senki sem mondta, hogy nem jó. Csak vannak nem olyan jó tulajdonságai a lebomló mellékterméknek. Mingyá keresem.

    Addig más érdekesség:
    A szervezet nagyon gazdaságosan kezeli a fehérjéket. A szervezeten belül
    elbomló fehérjék (enzimek, hormonok, bélhámsejtek, a vér alakos elemei)
    újra aminosavvá alakulnak, majd felépülnek újabb molekulákká. A
    fehérjékre elsısorban a leváló bırhámsejtek, vizelet, széklet útján
    eltávozó fehérjék pótlásához, valamint a köröm- és hajnövekedéshez
    illetve egyes belsı szabályozó/ energiatermelı folyamatokhoz van
    szükségünk. A fehérjehiány valószínősége tehát igen csekély, ha jól
    párosítjuk táplálékainkat. Fontos, hogy a növényi étrend energiatartalma
    megfelelı legyen (napi 1800-2500 kcal), hogy a szervezet ne
    kényszerüljön a fehérjék felhasználására enetgianyerés céljából.

    Megvan: Sokan vallják, hogy az állati fehérje közelebb áll az emberi fehérjéhez, mint a növényi alapú. A szervezet azonban az állati fehérjét is ugyanúgy aminosavakra bontja, mint a növényét, az elõbbit viszont nagyobb energia bevitellel és több salakanyag képzõdéssel. Felesleges munka ez a szervezetnek, sokkal ésszerűbb ugyanúgy felvenni az aminosavakat, mint a természettel összhangban élõ nagytestű élõlények. (Valójában nem fehérjére, hanem aminosavra van szükségünk). A húsfehérje emésztésekor a felszívódott fehérjemennyiség nagyobb mértékű, ez azonban nem jelenti azt, hogy hasznosabb is. A túlzott állati fehérje fogyasztás elõsegíti a szív és érrendszeri betegségek kialakulását (zsírfogyasztás nélkül is!). A koleszterinszintet és vérnyomást megemelheti, szerepet játszik az izületi betegségekben (purin származékok). Savasító hatása (urea, húgysav) miatt kálciumot von ki a csontokból, ez részben a kéntartalmú aminosavaknak tulajdonítható (metionin, cisztein). Kedvezõtlen aminosav összetétele miatt a vastagbél és bõrrák betegségek kockázatát is növeli (krezol és fenol származékok). A felesleges aminosavak átalakításakor ammónia, majd urea és húgysav képzõdik, ezek a kiválasztószerveket (vese) terhelhetik. A keringési és rákbetegségek, csontgyengülés, a nehéz emésztés, rossz közérzet, stb. miatt összességében az állati fehérjék több kárral járnak, mint haszonnal. A növényi fehérjék argininban és lizinben gazdagabbak, így hasznosak az érfalra. Lebontási termékeik sokkal gyengébb hatásúak, nem terhelik a kiválasztó szerveket (mértékkel fogyasztva, - a magvak, szója stb. is okozhat problémát, ha túladagoljuk). A vegetáriánus vagy vegán étrendben a civilizációs belsõszervi problémák kialakulásának valószínűsége töredékére csökken.

    Csak arra próbálok rávilágítani, hogy pénzt lehet spórolni azzal, ha növényekben lévő fehérjét kombináljuk. Sőt, akár magasabb biológiai értéket lehet elérni. Amit nem tudok hogyan számolnak, asszem a vizelettel kiürült karbamiddal hozzák összefüggésbe. hogy mennyi a benn maradt, és ürített nitrogén, ergo mennyi hasznosult.

Új hozzászólás Aktív témák