-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#78216
Donki Hóte
veterán
Hujikolp
#78215
-
#74221
razorbenke92
őstag
Hujikolp
#74218
-
#69501
csabyka666
veterán
Hujikolp
#69493
-
GZoli7
senior tag
válasz
Hujikolp
#66341
üzenetére
"A 660/400V-os motort lehet simán hálózatra kötni. Tehát, csak azt a motort lehet csillag-delta kapcsolással 3x 230V-ról üzemltetni, ahol ez az érték szerepel?"
Az utolsó kérdésre a válasz röviden: igen.
Rosszul fogalmazol, vagy én értelek félre. 3x230V, ha így adod meg, akkor ez a vonalit jelentené, nem a fázist.
A normál kisfeszültségű lakossági/ipari hálózatot (400/230) úgy szoktuk megadni, hogy 3x400V, 1x230V.
Szerintem csak ezt értjük félre. -
ekkold
Topikgazda
válasz
Hujikolp
#66341
üzenetére
Vannak olyan frekvenciaváltók, amelyek 1 fázisból csinálnak 3 fázist, de nem tudják a feszültséget a bemenőnél nagyobbra növelni. Tehát nem tud 400V vonali feszültséget előállítani a 230V bemenőből, hanem csak 230V-os vonali feszültséget. Egy ilyen frerekvenciaváltóval pl. csak deltába kötve lehet egy ilyen motor teljesítményét kihasználni. A modernebb frekvenciaváltókban olyan aktív PFC áramkör van, ami (szükség esetén) egyúttal a feszültség növelését is meg tudja oldani.
-
moha21
veterán
-
moha21
veterán
válasz
Hujikolp
#66341
üzenetére
"Addott akkor a kérdés, hogyan lehet előállítani a deltához szükséges 3 fázisú 230V-ot. (trafó nélkül sehogy, szóval kb deltában nem is üzemeltethető)"
Most írom le harmadjára, hogy frekvenciaváltóval.
Egy fázisú frekvenciaváltóval is simán.Idézet az Omron honlapjáról : "A frekvenciaváltóknál az egyfázisú kivitel azt jelenti, hogy a betáplálása 230V-ról történik, de a kimenete ugyanúgy 3 fázisú, de értelemszerűen a kimeneti feszültsége is max 3x230V. Azokat a motorokat amelyek tekercseinek feszültsége 230V-osak, deltába kötve használhatók (400V-os működtetés esetén csillagba voltak kötve, ezen esetben 2 tekercs sorba kötve kerül 2 fázis közé. A motor adattábláján 230/400V-ot kell látnunk)."
-
moha21
veterán
válasz
Hujikolp
#66333
üzenetére
Ugye csillagkapcsolásnál egy impedanciára kapcsolod a vonali feszültséget közvetlenül, míg csillagkapcsolásnál 2 impedancián keresztül záródik a köröd. Ergó utóbbi esetben a nagyobb impedancia miatt kisebb lesz az áramod azonos feszültség mellett. Ezért van az, hogy a 400V-os vonali feszültséget csillagba elviseli, de deltában nem.
Elnézést a konyhanyelvért!
A második rajzod a normál 0,4kV-os hálózatra értendően helyes csak. Ott valóban a csillagpont és a V1 között 230V van. ( normál müködés esetén ). ebben az esetben 400V az U1-V1 vagy W1-U1 illetve V1-W1 van.
Ittviszont a 230V az U1-V1 vagy W1-U1 illetve V1-W1 között mérhető. amit te berajzoltál ott 132V van.
-
moha21
veterán
válasz
Hujikolp
#66333
üzenetére
Én frekvenciaváltót írtam, más írta a transzformátort, de egyébként igen a transzformátor is megoldás csak nem feltétlen gazdaságos.
De egyébként jól érted a vonali feszültséged lesz 230V, tehát fázis-fázis közti feszültség. Ergó a fázisfeszültséged ( fazis-nulla között ) 132 V körüli ( effektiv! ) érték lesz.
-
GZoli7
senior tag
válasz
Hujikolp
#66333
üzenetére
Van pár félreértés.
A vonali feszültség az, amit a fázisok között mérsz. Fázis feszültség pedig amit a fázis-nulla között.
Ilyen esetben a vonali feszültségnek kell 230V-nak lennie. tehát a fázisok között kéne ennyinek lennie. Itt nincs nulla, nem kell foglalkozni vele. Be sem tudod a motorba kötni.
Csillagban mehet rá a 400V, azt látod az adatlapon is. Az ilyen motor közvetlenül hálózatra kapcsolva csak így működik. Ellenkező esetben trafó, vagy frekiváltó.
A kapocstáblán látható, hogy csillag/háromszög 400/230V, így kell érteni.A motor egy tekercse 230V-ra van méretezve. 2 fázis között pedig 400V van.
A 660/400V-os motort lehet simán hálózatra kötni.(#66334) darvinya Az életszerű az, hogy elvégzel valami villamosipari iskolát, aztán az ilyen motort csak csillagban használod. Ellenkező esetben veszel 660/400V-os motort, egyéb méretezésről nem is beszélve.
-
Hujikolp
őstag
válasz
Hujikolp
#63021
üzenetére
Előzmény
Egy kis update a project-tel: Szerencsére működik a busz!
100 kHz-en és 1 MHz-en is szépen muzsikál, írtam egy ki-be kapcsoló rutint!
Egy videó a működésről, félkész állapotban: [link]
Egy életlen kép a teljesről (félkész állapotban):
Sajnos az egyik LED-et fordítva forrasztottam be, így azt még cserélnem kell, s egyik piros ellenállásnál kissebbet tettem, azért világít kicsit erősebben
Majd folyt kötv...
(diplomamunka: Sakk Asszisztens, HALL elemes detektálás, LED megvilágítás, PIC µC.)
-
#63039
csabyka666
veterán
Hujikolp
#63038
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#60343
üzenetére
Háromfázisú egyenirányítóra nem jó kifejezés a delta. Lehet 3 diódás (félhullámú) vagy 6 diódás (teljes hullámú). Utóbbinál mindegy, hogy a tápforrás (trafó vagy generátor) tekercsei csillag vagy deltában vannak kötve, ha így is, úgy is 400 V vonali feszültségről van szó.
Ilyen kis teljesítményre, mint 120 W, elég a félhullámú is, aminek csak 230 *gyök2 a csúcsa.
Fázisonként 40 W félhullámú terhelés nem olyan vészes a hálózatra nézve.
Vagy akkor 1 fázis és a teljes hullámú Graetz-híd, úgy nem kell 3 fázissal foglalkozni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#60253
üzenetére
Alapvetően az impedancia azonos, a rezonanciafrekvencián, bár ez a Thomson-képlet alapján úgyis kijön.
Az L-C viszonyt leginkább a realitások, a kivitelezhetőség határozza meg, ugyanakkor hatása van a veszteségi ellenállásra is, ha például túl nagy a tekercs ellenállása.
Noha értem nagyjából, hogy a négyszögjel alapharmonikusát szeretnéd leszűrni, de ez nem lesz ilyen egyszerű. Passzív körökre hatással vannak a csatlakozó passzív alkatrészek, amivel eredőt képez stb.
Az sem mindegy, hogy a párhuzamos rezgőkört milyen forrásimpedanciával táplálod meg, ahhoz képest fog osztót képezni, mint annak alsó tagja.
Utána következik a terhelés hatása, ami mindebbe bekavar.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#57342
üzenetére
Akkor magához vonzaná a másikat miután mágneseződne.
Egyedüli megoldás az lehetne, ha a váltóérintkezőst használnád. Azt egy tekerccsel állandó módon előfeszítenéd (azaz meghúzva tartaná). Ha egy mágnest közelítenél hozzá ellenkező mágneses polaritással, az semlegesítené a tekercs mágneses terét, így a relé elengedne. És természetesen a nyugalmi zárt kontaktust használnád. Ez így ellenben macerás, mert állandó táplálás igényel, na meg nem mindegy az sem milyen közel "jön" a mágnes.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#56794
üzenetére
Csúcsértékekkel számolva tényleg 5.pV lenne, de a kimeneti teljesítményeket effektív értékekkel számolják. Ebben az esetben 8.3V lenne a csúcsfeszültség. Kimeneti fokozattól és tépfeszültségtől függ, hogy feszültséghatár miatt keletkezik-e torzítás. A védelem legtöbb esetben ténylegesen a teljesítményre vonatkozik.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#55634
üzenetére
Egy elemi Hall-cella az, ami megfelelne a te feltételeidnek, azzal a kikötéssel, hogy a 3 állapot a negatív, nulla és pozitív feszültség, ami létrejön mágneses tér (vagy hiányának) hatására.
A Texas Instrumentsnek van olyan szenzora, aminél a mágneses tér fél kimeneti feszltséget produkál. Ezt komparátoros áramkörrel tudod 3 állapotra változtatni. Nézd meg!
[link] -
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#49583
üzenetére
1 db váltóérintkezős mágneskapcsolóval át lehetne váltani, nullátmenettel pedig nem foglalkozni. A fázisok értelemszerűen egymáshoz képest is időbeni eltolódásban vannak, azt külön kellene kezelni, nem tudom, mi értelme ennek.
Egy háromfázisú mágneskapcsoló biztosítja a fázisok közötti 400 V-os szigetelést is, egymástól elválasztott kamrák vannak az íváthúzás kivédésére, míg például egy 250 V-os relé nem erre való.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#49579
üzenetére
Tulajdonképpen bármelyik félvezető applikálható, csak magából a 230 V-ból kell (vagy lehet) biztosítani a tartófeszültséget.
Jön a vezérlőjel, az pedig lekapcsolja, vagy egy tranzisztorral (kollektor lehúzza stb.), vagy egy optocsatolóval, ha szükséges a galvanikus elválasztás.
Vagy nézel egy SSR-rajzot és felcseréled benne a vezérlést, hogy alapból vezessen.
Vagy egyszerűbb készen venni egy SSR-t, csak azt persze nem lehet szétszedni, ezért a 230V-ból lehet adni segédfeszültséget, plusz még optocsatoló is, ha szükséges.
Előző hozzászólásommal kapcsolatban később jutott eszembe, hogy elkevertem a dolgot, szokott lenni hídba kapcsolt trafókkal is, de TV-knél fordul elő, ez nem az, és nem is két fénycső, hanem négy szerepel.
-
Lompos48
nagyúr
-
orbitalion
tag
válasz
Hujikolp
#48265
üzenetére
Ez tényleg egy gyönysszem! Nem ismeri mire való a "cin"? Meg ez a páka is elég vacaknak néz ki, tényleg egy kihegyezett csavarból van a hegye?. Nem mellesleg egy levegős forrasztóállomás nem egy akkora összeg, hogy ne lehessen beszerezni(Ha PC-re és kamerára futja, akkor ne már-ne!!!). Azzal fél perc alatt lejön úgy, hogy nem veszélyezteti a panel épségét. Pákával és sok cinnel is le lehet szedni, de fennáll a veszély, hogy ha egy láb alatt nem olvad meg, akkor lejön a pad is.
Ezután nekiesik disznőpörzsölővel. Végül is lejött! Szerencséje van, hogy a többi kicsi alkatrész nem hullott le, mert akkor lett volna fejfájás, hogy mi hol volt!
Aztán jön ezzel a lencsével! Mi lenne, ha normális fejre való nagyítóval dolgoznánk? Olcsó, nélkülözhetetlen SMD-hez, még akkor is ha jó a szemünk (nekem már rövidül a kezem )!
Aztán jött ez az ón nélküli taknyolás. Egy SMD IC-t sok ónnal fel kell futtatni, majd folyasztó anyaggal le kell róla szendi a felesleget. Az ilyen taknyolásnak csak forrasztási hiba lesz a vége idővel. Pedig volt neki folyasztója is, meg ónja is, csak sütnivalója nem.
Mindig csodálkoztam, hogy az ilyen emberek próbálják tanítani a net népét, van önbizalmuk!
A végén jót mulattam!Szeretném jelezni, hogy nem csak a kritizálás hajt, inkább az, hogy ugyanezekkel az eszközökkel simán meg lehetett volna csinálni, de ha ezzel akar valaki foglalkozni, pár ezresért vehet normális eszközöket, akár használtan is. Jó forrasztást mindenkinek!
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#34178
üzenetére
LED-szalag élettartamát nagyban rövidítheti a 12 V táp túllépése, ezért az nem megengedhető. Ha áramgenerátorral táplálod a LED-szalagot, a kapocsfeszültség bizonytalanná, kiszámíthatatlanná válik, az áramkör párhuzamos ágai egymásra hatással lehetnek.
A LED-szalag teljes hosszán nem biztos, hogy egyformán változik a hőmérséklet, nem egyformák az alkatrészek sem. Ha egy részen/ szakaszon csökken az áramigény, az emelkedő kapocsfeszültség miatt máshol LED-ek mehetnek tönkre.
Párhuzamosan kapcsolt fogyasztóknál emiatt egyáltalán nem szerencsés idekeverni az áramgenerátoros táplálás témáját. A LED-szalagot viszont LED-csoportok párhuzamosan kapcsolásaként kell tekinteni. Mindebbe még be lehet kalkulálni egy több méteres rézfólia ellenállásának következményét is, ami miatt nagyobb a fényerő alakul ki a szalag elején, mint a végén.
Táplálhatod áramgenerátorosan a LED-szalagot, amennyiben garantálod, hogy a kapocsfeszültség nem lépi túl a 12 V-ot, tehát ezt meg kell oldani. Utána még pluszban számolhatsz azzal a kellemetlenséggel, hogy a hőfokváltozások során túl nagy változás áll elő a kapocsfeszültségben, ami a LED-szalag fényerejének nem kívánt változását okozza.
Mindezt cserébe azért, mert áramgenerátorral szórakozunk ott, ahol nem kéne. A LED-szalagban az integrált ellenállások biztosítják a LED-ek optimális áramát, illetve védelmét a negatív termikus karakterisztika hatása ellen. A felhasználónak annyi feladata van az alkalmazásnál, hogy a 12 V-ot ne lépje túl, ennyi és nem több.
Low drop sem az igazi, mert neki is kell 1-1.5V az ejtéshez, utána leáll, nem világít a led.
0,5 V már elég egy kollektorkimenetes szabályzónak (a 78xx széria emitterkövetős, részben ebből is fakadnak a gondjai):
http://pdf.datasheetcatalog.com/datasheet/fairchild/KA378R12C.pdf
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#33997
üzenetére
Össze szokták kötni a B-C-t, akkor egy olyan diódához jut az ember, aminek áramterhelhetősége megfelel a tranzisztor max. kollektoráramának. Így nem kell a bázist kínozni. Persze, ennek nagyobb áramokon van jelentősége, és nem kerüli meg a határfeszültség problémáját.
A bázisáram ilyenkor elkezdi leültetni a kollektort az emitterhez, de az nem tud lemenni a szokott 0,1 V környékére (hiszen akkor megszüntetné a saját bázisáramát), hanem 0,7V körül egyensúlyba áll, utána a kollektor veszi át a többi áramot.
Vagy köthetted volna a kollektort a tápra is, ugyanott vagy.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#33997
üzenetére
Nem kötözködéses alapon, de: bár itt nem feltétlenül kritikus, de ha bipoláris szilíciumtranzisztor valamelyik P-N átmenetét diódának használjuk, az legyen inkább a C-B, mert az E-B dióda általában 5-6V visszfeszültséggel rendelkezik. Itt is 9V a táp! (Mindez dupla zárójelben
) -
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#33993
üzenetére
Szép. Gondos rajz, gondos kivitelezés. Ellenben ha a zsűrinek tagja lennék kifogást emelnék a szabályzat alábbi mondata miatt: "...soros és párhuzamos kötés kizárólag ellenállások esetén engedélyezett...".
A C3, C4, C6 valamint a C1, C2 csoportok kifogásolhatóak. Hogy minden alkatrész felhasználásra kerüljön, a kicsi értékeket áthelyezném táphidegítésre a 2 IC-nél, egy 10nF-os kondit pedig elviselne bármelyik nyomógomb is látható hatás nélkül, de pörgésgátlóként magyarázva.
A szkópképen kívül készíthetnél egy hangfelvételt a csiripelésről meg egy kis videót (akkor nem kellene hang) is a pislogásról.Micsinál a T2 kollektora?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Hujikolp
#32618
üzenetére
Biztos vagy benne, hogy a tápot az egyik szénkefénél kapja?
Mert ha a két állórésztekercs tényleg úgy van bekötve, akkor az egy soros gerjesztésű szénkefés motor, ami a két tekercsvégen kapja az AC-tápot. Ezt nevezik univerzálisnak is, mert AC/DC mindegy neki.
...ha kikapcsolják akkor gyorsan leáll.
A rövidzáró kapcsoló pedig talán azért van, hogy kikapcsolás után a szénkeféket rövidrezárja, ezáltal a motort igyekszik lefékezni.
Természetesen, mivel a motor permanens mágnest nem tartalmaz, vagy kikapcsolás után más módon sem kaphat gerjesztést, így tulajdonképpen nem nevezhető generátornak, tehát elvileg nem lenne mit rövidre zárni. De elképzelhető, hogy az állórész remanens mágnesessége indukál annyi áramot a forgórészben, hogy ha azt rövidre zárjuk, van némi fékező hatása, főleg akkora magas fordulaton, amin egy ilyen gérvágó üzemel.
Akár a flexet nézem, vagy a fúrógépet, ha kézzel megtekerem és rámérek műszerrel, valóban indukál némi egyenáramot (a kommutátor ilyenkor visszafelé egyenirányítóként szerepel), ami magas fordulaton csak több lesz.
Kondenzátor pedig elvileg simán a betápra, mint fázisjavító, vagy zavarszűrő, kapacitástól függően. Egyébként mekkora kapacitású?
-
darvinya
titán
válasz
Hujikolp
#30590
üzenetére
Jó lenne, ha látnám.
De a sok link és ez a dropbox izé olyan lassú, hogy nem bírom kivárni letöltést.
Ezért jobb a közvetlen képfeltöltés vagy képmegosztó(nem a reklám képfeltöltés honlap, mert az ugyanolyan tré mint a DB tár) pl: imgur.com és direkt link amit minden feltöltött képnél van. -
darvinya
titán
válasz
Hujikolp
#30133
üzenetére
Végülis a tiednél a két pólust megszakítottad egy „váltó” kapcsolóval.
Akkor bonyolítsunk rajta egyet.
Minden kapcsoló bekapcsolva van, utána…
-az 1-es kapcsolót alaphelyzetben lámpák nem világítanak
-a 2-es kapcsoló alaphelyzetben az 1-es lámpa világít
-…
-az 5-ös kapcsoló alaphelyzetben lámpák nem világítanaka ciklus megfordul bekapcsolással.
-
darvinya
titán
válasz
Hujikolp
#30124
üzenetére
Kíváncsi vagyok mi a másik megoldás.
(#30127) tsu
Grat. Csak itt a 1-es kapcsoláskor pont kikapcsolod.
Alap állásban van bekapcsolva az 1-es lámpa.Kicsit javítottam az előzőn, azaz esztétikailag.
Na javítanom kellett, mert pontosan ugyanazt hibát követtem el
[ Módosította: BomiBoogie ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#30120
üzenetére
Két kiegészítő kérdés:
- 5 darab a rajzon feltüntetett típusú kapcsolóval kell megoldani kizárólag?
- minden kapcsolásnál a többi kapcsoló az előző lépésnél felvett állapotban marad a kapcsolt kapcsoló kivételével? Tehát pl. az utána hármas kapcsolóra csak a hármas világít lépésnél az előző kettő kapcsolva marad? -
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#29715
üzenetére
Már a címben azt írja az adatlapod, hogy folyékonykristályos kijelzőkhöz készült. Ennek ellenére a kimenet(ek) "0" állapotában képes(ek) minimum 6.8mA-t "szívni" 25C°-on.
Számolnod kell azzal, hogy a kimeneti "0" szint CMOS logikánál (ennél is) max. 50mV, ezért a LED típusától függően azért nem árt előtétellenállásokat használni. Még ha el is hisszük a 6.8mA-os értéket, ha egy piros LED-et kötsz direktbe, az felhúzza a kimenetet a Vdd-VFled különbségű értékre, amit a kimeneti fokozatnak kell elviselnie.
Legjobb eset, ha tényleg nem képes több áramra, mint 6.8mA, a táp csak 5V és mondjuk piros LEDet hajtasz meg (VF max. 2V). Ekkor kimenetenként a disszipált teljesítmény (5-2)*6.8= 20.4mW. 7 szegmens szimultán meghajtása esetén legalább 144mW. Ha a táp nem 5, hanem 10V, akkor ez megduplázódik és innen kezdve már el kell gondolkozni az IC veszélyeztetésén. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#28613
üzenetére
Ezzel a kapcsolással az 1 ohmos ellenállás ellopja a pákától a feszültség majdnem 10, a teljesítménynek pedig majdnem 20 százalékát. A 0.68 ohmos változat ennél legalább szerényebb egyharmaddal.
Az 1N4148 dióda egyenirányításra itt nem alkalmas, mert azt maximálisan 200mA-el terhelhető, itt pedig a 10x-ese van! 2 A! Inkább 1N4007-t használj, ez 10A-es
Az eredeti rajzban a páka váltófeszültséget kap, az 1N4148 csak a LED áramát vagy egy még kisebbet, a tranzisztor bázisáramát egyenirányítaná. A te rajzodban igaz, 2A van, ellenben arra már az 1N4007 sem elég, mert az bizony csak egy 1A-es dióda. (Lásd adatlap)
@DonTomasino: az előbb nem vettem észre a rajzodban, hogy a D2-n eső VF miatt lehet már nem lesz elég az R2-n eső feszültség a tranzisztor nyitásához. Ezért a D2-t nyugodtan el is hagyhatod, mert a tranzisztor E-B átmenete simán elviseli az 1-2 voltnyi fordított polarizáló feszültséget.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#27519
üzenetére
...Jól alulméretezett táp, látszik a diódáknál, hogy a panel is megégett.
Ez tökéletesen igaz. Míg a diódák vidáman fütyörésznek még akár 80-100 fok körül is, a nyák olcsó alapanyaga lassan megpörkölődik, esetleg el szenesedésig, a következményekkel együtt. Valamikor úgy tanultam (és gyakoroltam is) a dióda lábainak hűtőként való használatát. A két centi hosszú 0.7mm-es drótok feltekerhetőek spirálba és valamicskét segítenek a dióda hűtésében. Itt a pepecseléssel töltött idő meg az esetleg zsúfolt hely lehet kizáró ok.
Mint az alábbi rettenetes minőségű képen:
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Hujikolp
#25288
üzenetére
Nem muszáj logaritmussal számolni. Legtöbbször elég tudni, hogy minden 10x-es erősítés +20dB, vagy 10x-es osztás/csillapítás -20dB. Innen kovetkezik, hogy ami 100x az 40dB, ha pedig 1000x, az 60dB stb a megfelelő előjellel. Ha teljesítményről beszélünk, akkor az előző mondatban minden dB-es értéknek a fele: 20>>10, 40>>20, 60>>30 stb.
-
#23460
csabyka666
veterán
Hujikolp
#23459
válasz
Hujikolp
#23459
üzenetére
Köszönöm neked is!
A lényeg ezek szerint, hogy a LED nyitófeszültségét, ÉS az áramot is figyelembe kell venni, tehát nem elég csak annyi (ahogy én akartam az előbb), hogy csak az ellenállás és a tápfeszültség alapján számolom ki az áramkörben folyó áramot.
MOD: Jók ezek az on-line kalkulátorok, de szeretném érteni, hogy mi miért van úgy, ahogy.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
-
atesss
addikt
válasz
Hujikolp
#18319
üzenetére
Hát most rajzolni hirtelen nem igazán van időm, illetve régebbi jegyzetből megfelelőt kikeresni sem.
De egy könyvet / jegyzetet tudok ajánlani, ahol minden le van írva szerintem ami kell neked, jól érthető (sőt sok helyen talán szájbarágós), részletes.
Cserfalusi László jegyzete: [link]
(Nem csak Digitális Technika van benne, de az a legnagyobb rész.)
Esetleg van valami tipped?
Egy videó a működésről, félkész állapotban: 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Vicces képek
- Everest / AIDA64 topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Radeon RX 9060 XT: Ezt aztán jól meghúzták
- Hálózati / IP kamera
- DOOM - The Dark Ages
- Az NVIDIA ipari AI-felhőt épít a németeknek, együtt az OpenAI és a Google
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- World of Tanks - MMO
- Milyen POS terminál szolgáltatót válasszon egy mikro- vagy kisvállalkozás?
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! Lenovo ThinkPad T14 Gen 4 üzleti notebook - i7 1360P 24GB DDR5 RAM 512GB SSD Iris Xe W11
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- Telefon felvásárlás!! Xiaomi Redmi Note 10, Xiaomi Redmi Note 10s, Xiaomi Redmi Note 10 Pro
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B760M i5 14600KF 32GB DDR4 1TB SSD RX 6700XT 12GB Zalman Z1 Plus Seasonic 650W
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged