-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
didyman
őstag
-
Ma olyat láttam, amit még eddig nem.
Anyós tegnap jött haza munkából, pár kilométerre jár dolgozni, épp füvet nyírtam, kinyitottam neki a kaput, ekkor láttam, hogy a bal fényszóró nem ég (csak a helyzetjelző). Pár hónapja cseréltünk izzót, de úgy emlékeztem, hogy az a jobb oldali volt. Egy 18 éves Twingóról van szó. Vettem egy új izzót a mai bevásárlás során (sima Osram), és cserekor egyrészt észrevettem, hogy épp ez volt cserélve pár hónapja, mert megismertem (az izzó fémrésze alul, az érintkezők fölött rozsdás volt, még egy jó régi készletemből volt, maga a sarus rész patika állapotú volt egyébként), a másik, amit viszont még nem láttam, az az, ahogy az izzó kinézett. Alant van egy album. A kérdés, hogy ez hogy sikerülhetett? Az izzószál egyben van, csak az alsó részén hiányzik pár milliméter, ami összeköti a belső vezetővel.
Album: [link]
-
Teasüti
nagyúr
Üdv!
El tudná magyarázni nekem vki, hogy ebben a kapcsolásban a tranzisztor miért nem működik az elképzelésem szerint? A kitöltési tényezőt szeretném manipulálni a második ellenállással, amit tetszés szerint szeretnék kapcsolni a tranzisztorral. E helyett a tranyó vmiért megakasztja az időzítést.
És ha nem így, akkor hogy lehetne megoldani ezt a feladatot?szerk: mosfet-tel úgy működik, ahogy szeretném. De miért? A FET működésével jobban képben vagyok, mint a tranzisztoréval így ez a fura jelenség nekem teljesen váratlan volt. Azt hittem a tranyó is "szigetel" bázis irányban.
Az áramkörben egy 2N3904 tranyó van beültetve. Ismertek olyan TO92 mosfet-et, amivel lehetne helyettesíteni egy az egyben (a lábai megegyeznek)?
Köszönöm!
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192 #64594 üzenetére
Legelső erősítőm 2N3055-ökkel ment, kapacitív kicsatolással, ami egy diavetítőből bontott trafóval kb. 30 V tápot kapott, pufferelés után.
Csöves rádiók voltak a lomtárban, ami csábító volt a barkácsolásra, csak azt utáltam benne, hogy túl gyakran megcsapott a DC táp.
Az egy dolog, hogy kitapasztaltam a váltakozóáram (ráz) és egyenáram (üt) közötti különbséget, de egy idő után azt mondtam, hogy elég volt ebből. Ez már úgyis a múlt világa, ott vannak inkább a sokkal barátságosabb tranzisztorok és IC-k.
-
#90088192
törölt tag
válasz
Kernel #64591 üzenetére
En LED-es basszus "kijelzőt" raktam a hangszórómra, igaz csak 4W-os volt, de mar a LED is igen "komoly" teljesítmény vesztest okozott.
Mivel a kolléga nem írta milyen teljesítményű a hangfal én ebből indultam ki, elnézést. Ennyi, a többi a tietekKülönben pont ezen agyaltam zuhanyzás közben, és kb hasonló ötlettel jöttem elő mint az első, csak a feszültség szint nem volt tiszta, ezert kezdtem aggódni. A másodikon is agyaltam, de mivel a feszültséget nem tudtam, így szinten zenész, meg úgy nehéz belőni a nyitófeszültségeket a kivezérléshez, ha nem tudom mihez
, csak azt tudom, hogy logaritmikus skálán kéne mozognia
Különben
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192 #64590 üzenetére
Ha valaki látta, amit két hozzászólásban is írtam passzív kijelzőről, akkor már nem biztos, hogy keres továbbiakat, ami valószínűleg hasonló elven működik (miután nem sok lehetőség van):
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_64537-64537.html
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_64539-64539.htmlA LED-ek nem sok teljesítményt vonnak el, nyitófeszültség is szerencsére átléphető.
A "hőskorszakban" 6,3 V / 0,3 A skálaizzót kötöttem az erősítőmre, ami nem csak világított a zenére, hanem még a nem hallható nagyfrekvenciás gerjedést is kimutatta, halvány izzással. Anélkül, hogy oszcilloszkópot kötöttem volna rá, ami nem is volt nekem akkoriban, vagy épp a Gelkás munkahelyemre sem tudtam bevinni, mivel még iskolás voltam.
Ennek függvényében lehetett tovább lépni, a gerjedés megszüntetése érdekében.
Teljesítményben az erősítő észre sem vette gyakorlatilag.
-
#90088192
törölt tag
válasz
didyman #64579 üzenetére
Gondolom ha tudnál rá megoldást, mar leírtad volna...
Mivel SZVSZ maga a kapcsolás abszolút passzív, nem ágaskodott meg nekem egyszer sem, csak a tápfeszültségért rimánkodott, vagyis passzív kapcsolás nem létezik ebben a formában, mert valahonnan az energiát el kell vonni ahhoz hogy működjön
Vagyis nem hiszem létezik ilyen kapcsolás, ezert is raktam ki a tápegységet, mert másképp nem fog menni, csak komoly élmény rombolása,/teljesítmény csökkenés arán.
Ami megoldás lehet, hogy dc leválasztás a hangfalkabelén mindkét oldalon, és átküldeni rajta a tápot, hiszen a hangfalnak nincs szüksége a DC-re, és fordítva, a tápfeszültségben nincs szükség a jel-re le kell választani róla a hangfalban.
SZVSZ, aztán ha tudsz jobbat kérlek ne tartsad magadban kíváncsi vagyok én is rá -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2 #64569 üzenetére
A szabályzás mindenesetre egyszerű egy ilyen kis modullal, amit hűtésre és fűtésre is lehet állítani:
http://www.imbvadkert.eu/files/30/289/xh-w1209_hofokkapcsolo.pdf
(#64586) aryes
Védettek általában, fórumon olyan is volt, aki testelte a kimenet, ami egyébként DC féltápon üzemel. Ettől függetlenül nem garantálható, hogy mindegyik kibírja.
-
Kernel
nagyúr
A párhuzamosítás követelménye, hogy ilyen esetben közvetlenül a végfok IC bemeneteit kell közösíteni, az előtte lévő áramkörök bármilyen szint-, illetve fázisbeli eltérésének kizárása érdekében.
Nem lehet arra hagyatkozni, hogy "nagyjából majd egyforma lesz", mert bármilyen kis eltérés a kimeneteken már felerősítve jelenik meg és szembehajtaná a két oldalt.
-
válasz
Kernel #64583 üzenetére
A jelforrás is mono, illetve stereo, de a két sáv egyforma, szóval ez nem lenne akadálya a közösítésnek, kizárólag azért akartam ezt, mert írták valahol, hogy terheletlenül tönkre mehet, míg volt, ahol 32ohmos ellenállást javasoltak műterhelésnek.
Ha azt mondod, hogy nem árt neki, ha nincs rákötve semmi, akkor ez leegyszerűsíti a dolgom, köszönöm szépen a segítséget! -
Kernel
nagyúr
Nem lesz semmi baja terhelés nélkül.
Földfüggetlen kimenetű, hídkapcsolású végfok, ilyeneket lehetne ugyan párhuzamosítani, de akkor a bemenetet is közösíteni kell. A fokozatok erősítésének egyezni kell és lehetőleg olyan esetben alkalmazható, ahol ezt az adatlap is ajánlja.
Egyébként a sztereó különbségi jel a kimeneteken ütközne, egymásra dolgozna a két oldal.
-
Sziasztok! Vettem egy ilyet, és szeretnék rá 1db hangszórót kötni. A kérdésem az, hogy ha csak az egyik csatornára kötöm a hangszórót (8ohmos), és a másikat terheletlenül hagyom, akkor károsodni fog tőle az erősítő kimenete? A másik lehetőség, hogy összekötöm a két csatornát, de azt olvastam valahol, hogy ha közvetlenül összekötöm őket, akkor rögtön tönkremegy a chip. Hogy szokás ezt helyesen megoldani? Köszönöm a segítséget!
-
fero02
nagyúr
válasz
darvinya #64576 üzenetére
Szinte teljesen mindegy melyik szolgáltatóról beszélünk, a technológiában számottevő különbség nincs. Kizárt dolognak tartom, hogy 5 év alatt ne tudták volna megoldani (ahol a technológiai feltételek adottak), mikor más szolgáltatóknál napi szinten, üzemszerűen működnek.
Előfizetős mérőben nincs sim. Az első beüzemelés alkalmával a mérőhöz egy (ún. komfort kártya) számot rendelnek hozzá (a partnerszámmal együtt) és a későbbiekben "egység" vásárlásakor ezen komfortkártya szám alapján generálnak 1-1 új kódot, ami a kifizetett kWh jelenti és csak annyit tud felhasználni.
Az ISO tanúsítvány/minősítés/megfelelőség egy dolog, de amíg csak 1 bejelentés van, addig nem tudja senki megmondani a diszpécser szolgálatnál/üzemirányításnál/koordinációnál, hogy egyedi a hiba, vagy csoportos, ennek megfelelően a javítás időtartama (Garantált szolgáltatás) is más. Illetve az üzemzavaros hibaelhárítás megint egy harmadik dolog. Kis hazánkban pedig sajnos bevett szokás, hogy mindig másra várnak, "majd a szomszéd bejelenti és akkor kijönnek megcsinálni, majd akkor szólok nekik én is"...
-
veze
őstag
válasz
Kernel #64577 üzenetére
ok, ok, csak azért kérdeztem mert ha a meghuzó feszültség egy AC 230V/DC12 voltos átalakírón keresztül DC 12 Volt , akkor ha rövid idegig tartó áramkimaradás van ( 1sec, vagy 0,5 sec ) akkor a tápokban lévő kondi miatt (ennek nagyságától meg a relé áramfelvételétől stb függően) nem biztos hogy az öntartórelé abban a pillanatban leold ( csak mondjuk 1,3sec mulva) ezért nem enged el abban a pillanatban amikor az áram kimaradás ilyen rövid időre bekövetkezettt és nem fog nekem jelezni ezáltal hogy volt egy pillanatnyi áramkimaradás. (pl hangjelzéssel , amit működtetésbe léptet egy Li ion akkuról táplálva ha elengedett)
Miközben nekem az ilyesmire is reagálnom kellene és tudnom kellene róla még akkor is ha épp nem figyeltem..
még nem mélyedtem bele a dologba jobban, de meg kell csinálnom, mielőtt egy nagyobb szívás lesz belőle éjjel, ezárt gondoltam AC230 voltos relére , ahol nincs olyan puffer mint a DC kondi -
Kernel
nagyúr
Az öntartó kapcsolás egyszerű elve bármilyen relére vagy mágneskapcsolóra alkalmazható, aminek van legalább egy záróérintkezője.
Annyi megkötéssel, hogy amikor a meghúzófeszültség nem azonos a kapcsolni kívánt feszültséggel (tehát két vagy több áramkör elválasztása szükséges), akkor még további érintkezők is kellenek értelemszerűen.
-
darvinya
titán
válasz
fero02 #64575 üzenetére
Eon-nál dolgozok, légy szíves ne meséld el a dolgokat.
Kár, hogy ELMŰ-ről van szó.
És igen, azóta sincs megoldva.SIM-es villanyóra, az a feltöltős villanyórához kell, mivel azok egyben keret fogyasztás számolók.
Konkrétan nem hülyéztek le, csak rendszerük által nincs semmi gond.
Az, hogy ISO izés valami, attól még nem a többi bejelentőre kell várni, mert akkor az a szabvány egy rakás végtermék, amivel etetik a jó népet. -
fero02
nagyúr
válasz
darvinya #64574 üzenetére
Ez egy 2013-as cikk, azóta csupán 8957298536-szor megoldódhatott a probléma. A villanyórákba egy sim van és GSM hálózaton keresztül kommunikál és nem az elektromos hálózaton keresztül. Nem 2 ügyfélnél van ilyen és működik (ha a technikai feltételek adottak). Az egyszerű kínai (pl SX100, Landys és ZPA mérők (nyilván ez szolgáltatókként változhat)) pedig nem tudják ezt a funkciót, csak a célirányos erre a célra kifejlesztett mérők (több tarifás, távleolvasós, áramváltós, stb) tudják ezt. Eon-nál dolgozok, légy szíves ne meséld el a dolgokat.
Lehülyézni és elhajtani pedig biztos nem hajtottak el, legfeljebb azt közölték, hogy még senki más nem jelentett be hibát arról a körzetről. Komolyan ellenőrzik minden cégnél a hibakezelést (többek között az ISO minősítések miatt is) és az elhárítást is.
-
darvinya
titán
válasz
fero02 #64571 üzenetére
A második bekezdésed meg nettó hülyeség. Csak picit gondolj már bele...
Ja…
Itteni elosztó trafó 1 napig füstölt be is jelentettem, de lehülyéztek, hogy rendszerük által nincs gond.
Majd 1 nap eltelte után nagy durranással elszállt, utána már 2h belül jöttek szerelni, azaz újjáépíteni, mert abból semmi sem maradt.DigiVillanyóra elektromos hálózaton keresztül kommunikál, s álatalad egyszerűnek titulált mérő is tudja. [link]
-
moha21
veterán
válasz
Kernel #64557 üzenetére
"Jó védelem az öntartó relé, ami áramszünet esetén elejt, visszakapcsolni csak manuálisan lehet. Már amikor ez nem jár egyéb hátránnyal."
Én jómagamnak egy mágneskapcsolót raktam be egy időrelével. Áramszünet esetén ugye elejt a MK és beállítom, hogy csak x idő múlva húzzon meg az MK az időrelé segítségével. Persze léteznek kifinomultabb módszerek is, de ez filléres és jó megoldás. Zivatar közben, mikor folyton elmegy és visszatér a feszültség mindenféle tranziensek kíséretében, az ellen egész jó. Persz ezen kívül túlfeszültséglevezető is került az elosztóba, mert olcsón jutok hozzá.
-
fero02
nagyúr
válasz
darvinya #64560 üzenetére
A villanyóra évenkénti leolvasása valamelyest a fogyasztó érdeke is (védelem), valamint a szolgáltató ezzel egy "rejtett" ellenőrzést is csinál. A havi leolvasás és diktálás pedig sok sok 10000 családnak könnyebbség.
Léteznek távleolvasásos mérők már évek óta, de annak a bekerülési költsége jóval nagyobb, mint 1-1 (kínai, török, stb) digitális, faék egyszerűségű mérő, így csak indokolt esetben szerelteti fel a szolgáltató.
A második bekezdésed meg nettó hülyeség. Csak picit gondolj már bele...
-
válasz
Batman2 #64569 üzenetére
Én csak annyi hibát látok a dologban, hogy a belső oldalon, főleg, ha tele lesz pakolva a láda, az elemmel "termelt" hideget nem fogod tudni a láda másik feléhez eljuttatni, így nagy különbségek lesznek a láda két oldala közt. Valamilyen folyadékot keringető rendszert terveznék bele, pl pár rézcsövet, vmi kiszolgált pc-s vízhűtőrendszert stb.
-
Batman2
őstag
PELTIER elem kérdés !
Felmerült az igény arra, hogy készítsek egy kb. köbméteres, hőszigetelt dobozt, amiben élelmiszert lehet hidegen tartani szállítás közben.
Nézegettem a kisebb hűtőtáskákat, de azoknak az űrtartalma kicsi és még sokba is kerülnek, főként, ha van bennük aktív hűtés is, ami alig ér valamit, minimálisat hűt.Az elgondolás az lenne, hogy az élelmiszert hűtőszekrényben lehűtve tenném be a dobozba, így annak főként csak megőrizni kellene a hideget.
Ezt még tudnám fokozni jégakkuk használatával.
Utána is néztem passzív hűtőládáknak, vannak is ilyenek, de a nagyobbak horribilis, 50-90ezer forintos áron futnak, pedig csak egyszerű habosított műanyag ládák !Így vagy 10-es hungarocell táblákból, vagy szendvicspanel darabokból raknék össze egy dobozt, ami még befér a rakteres kisautó hátsójába és abba raknám az anyagot.
Viszont arra gondoltam, hogy a kaja hidegen maradásában segíthetne egy nagyobbacska Peltier elem, menet közben úgyis van bőven áram a "fedélzeten".
Nagyjából ismerem már korábbról ezt az eszközt, már most egész olcsón, egész nagy teljesítményűeket is lehet kapni, ami sokszorosa a gyári kis autós hűtőtáskákba beszereltekének, így egy ekkora dobozt is tudna hűtve tartani.
Azt látom, hogy mindegyik más feszültségről megy, tehát cél táp kell hozzá mindenképpen, nem megy direkt 12V-ról, ezt kapcsolóüzemi táppal oldanám meg, ami a nagyobb teljesítményű (100-200W) elemeknél step-up módban kell menjen, mert többnyire 28-32V-osak és kell az elem mindkét oldalára jókora borda felület.
A külső oldalon mindenképpen használnék ventilátoros rásegítést a hőcseréhez, a belső oldalon esetleg-
A hűtőteljesítmény pedig értelmezésem szerint attól függ, mennyi áramot adok az elemre, ezt vagy fixen tartom, vagy építek hozzá egy kis hőérzékelős kontrollert.
Az elem által létrehozható maximális hőmérséklet különbséget pedig 60-70 celziusz között láttam, tehát hűtéshez (+4 celziusz) bőven elég, még fagyasztani is lehet vele.
Maga az elem tudtommal egyenáramról megy, ezen túl nem kell neki semmi extra.Kérdésem, hogy jól tudom e a dolgokat, tényleg ennyiből meg lehet csinálni, vagy kihagytam valamit a számításból ?
Üdv.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
tordaitibi #64567 üzenetére
Tehát ha jól értem, akkor pont ez történt és ezért mértem 0,4 A áramfelvételt a bemenő oldalon és "terhelve" kb 0,2 V-ot a kimenő oldalon? Ezt a csökkentett áramot meg elfűtötte a chip, aztán lekapcsolt a határhőmérsékletnél.
Okos megoldás, ha direktbe kötöttem volna a táppal az usb portot, akkor kinyírtam volna a rákötött eszközöket is, meg talán a tápot is. -
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Kernel #64563 üzenetére
Lefekvés előtt még azon filóztam az adatlap olvasgatása közben, h hol van megadva mekkora ellenállások és hőmérsékletek vannak specifikálva.
Aztán látok egy olyat, h short-circuit fold back current 1A.
Gondolom ha rövidre zárom, akkor a chip fogja elfűteni ezt az áramot, bár nem tudom mit jelent a fold back.
Viszont gyanús nekem, h az usb lehet fordítva van bekötve, talán ezért nem reagál a rákötött telefon és ezért melegszik a mikrovezérlő.
Neten hirtelen nem találtam olyan pinout rajzot, aminek értettem volna a perspektíváját (female, male szemből nézve). Felülről nézve ez a pozitív a footprint szerint, amivel terveztem. Lehet ezt nagyon csúnyán megszívtam. Így megkérhetnélek, h rá tudnátok nézni a tervrajzra, hogy jó-e az usb port polaritása? Lehet át kell forrasztanom az aljára, ha nem akarok új lapot gyártatni. -
Kernel
nagyúr
válasz
Teasüti #64561 üzenetére
Mivel 5 db-ot rendeltél, én abból fognék egyet, egyszerűen összedrótoznám próbára, ráforrasztott vezetékekkel:
Kimeneten 4,7 Ω vagy hasonló terhelésekkel tesztelném, hogy mit bír.
1,5 A-t állítólag garantáltan bírni kellene. Ha nem bírja, akkor sok hibaforrás nincs. Pontosan csak 1 db hibaforrás van.
-
darvinya
titán
válasz
Kernel #64557 üzenetére
Egyébként más esetben azzal szoktak védekezni, hogy az ő rendszerük nem rögzített hibát.
Ha tényleg működne kisfogyasztónál a rendszerük, akkor nem jönnének ki évente digitális villanyórát leolvasni, még havi leolvasásos bemondást sem kellene.
Ők csak elosztó trafóig látnak, azaz még azt sem, inkább mikor elszálló trafó löki meg hálózatukat, és ezt észlelik. -
Teasüti
nagyúr
Szép estét!
Segítségre volna szükségem.
Elkészítettem ezt, de nem működik.
Amint rádugok vmit az usb portra, bezuhan a kimenő feszültség és elmelegszik a chip.
A rajta lévő töltés vezérlő thermal shutdown-ba megy jelezve a Flag lábon.
A bemenet feszültsége leválasztva 5,3V (ezt adja a kéznél lévő táp), csatlakoztatva meg beesik olyan 4,3 környékére 0,4 A áramfelvétel mellett.
A kapcsolásban nem gondolom, hogy hiba lenne. A forrasztásokat ellenőriztem kétszer is, sehol nincs zárlat vagy kontakt hiba.
A csatlakoztatott eszköz egyáltalán nem ad életjelet (telefon nem érzékel töltést, egy kéznél lévő ESP32 meg egyáltalán be se kapcsol egy pillanatra sem és melegszik rajta a fesz. stab. ic.).Van esetleg vmi ötletetek? Lehet csak szimplán nem kellett volna kínai chip-pel terveznem?
Mind a kettő chip ugyanezt a jelenséget produkálja. Nem gondolom, hogy ha kettőből kettő szar, akkor volna értelme kicserélni egy harmadikra.
Köszönöm előre is! -
Kernel
nagyúr
Csináltam már én is ilyen szakvéleményeket, az áramszolgáltatónak biztosítása van ilyen esetekre, simán kifizették. Noha annyiban más jellegű, hogy ők vétettek szerelési hibát, karbantartás során, amikor egy utcában sorozatos a kár, azt nehéz is lenne kimagyarázni.
Vagyis a nullaszakadás esete, amikor a fázisegyensúly eltolódása miatt 230 V feletti feszültség kerül a tápegységre.
Egyébként más esetben azzal szoktak védekezni, hogy az ő rendszerük nem rögzített hibát.
Jó védelem az öntartó relé, ami áramszünet esetén elejt, visszakapcsolni csak manuálisan lehet. Már amikor ez nem jár egyéb hátránnyal.
Nekem egy HDD is öntartóra van kötve, amiről a torrent, illetve mozi / sorozatnézés megy. Ezt csak estére kell indítani, egy nyomógomb segítségével, amitől meghúz egy relé és öntartásba kerül. Áramszünet esetén elenged, "magától" nem fog visszakapcsolni.
Fórumon lehetett olvasni ilyen esetről, amikor áramszünet ki-be és elszállt egy HDD. Valószínűleg belezavarodik a parkolásba, amitől letapadhat a fej.
-
Lompos48
nagyúr
Ha a fogyasztót nem "zavarja" a triak fázishasítása, akkor elképzelhető. Ugyanakkor hirtelen (nem túl alaposan átgondolva) azt mondanám, hogy a D1 helyett valahogy egy hidat kellene oda befabrikálni, mert - ugye - a tirisztor csak egy irányban vezet, ami a triac-nak csak a pozitív félperiódusokban fog gyújtást biztosítani.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Attix70 #64552 üzenetére
70-es évekről van szó, meg merem kockáztatni, hogy soha nem készült D osztályú erősítő germánium tranzisztorral.
Ez egy kis szobai erősítő, egy-egy 20..50W terhelhetőségű hangszóróhoz pont jó lehetett anno. Már ha a GE tranyó munkapontja kellően stabil maradt a melegedés ellenére.
Egyébként csak annyit írtam, hogy a végtranyók 4W-os példányok, nem magára a végfokra értettem.
-
Facebookon olvastam egy cikket, miszerint egy tagnak tönkrement a gázkazánja, komplett vezérlést kellett cserélni, 70k, szerviz igazolta, hogy túláram miatt történt, áramszolgáltató nem fizetett, Békéltető Testület igazat adott a tagnak, áramszolgáltató perel, tag másodfokon, jogerősen nyer. A lényeg, hogy egy kommentben az alábbi kapcsolást linkelte valaki, miszerint ez a késleltetéssel megvédi a fogyasztókat az áramszünet utáni visszakapcsolás esetleges túlfeszültség miatti veszélyeitől. Ez működhet? Vagy elég egy túlfeszültség védett elosztó is?
-
Attix70
aktív tag
válasz
szabifotos #64544 üzenetére
Talán korábban is volt válasz ilyen kérdéssel kapcsolatban. Olyan akku kell ami tud 20A felett. A kisebb akkus rendszernél túl melegedhet a cella terheléskor. Én pl. szoktam ilyesmiket csinálni, akkus kéziszerszámokba LGHE4, elektromos bicikli (oda nem kell feltétlen nagy áram amúgy is több cella van párhuzamosan de kapacitás minél nagyobb legyen) SONYVC7. Reméljük, hogy egy nagyobb erő igénybe vétel során nem robban szét a kezedben.
(#64551) CPT.Pirk
A 4 W nem azt jelenti, hogy ennyit tud hanem ennyit fűthet (disszipál) el. Ha pl. digitális erősítő lenne () akkor akár 32W-ot is tudhatna
.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Került hozzám egy ilyen erősítő régiség:
Az egyik kondi alapján 1974 utáni, de nem sokkal. AD161 - 162 !Germánium! tranzisztorokkal készítették, amik erős 4W-os tranyók.
A korabeli lehetőségekhez képest nagyon ügyesen meg van csinálva, külön érdekes az a burkolt trafó. Jó állapotban van, egyedül a lemez festése pattogzik kicsit az éleknél.Ki még nem próbáltam de a biztik épek, még akár jó is lehet.
-
Upo
addikt
válasz
Bengio #64549 üzenetére
Low ESR kondik kellenek, az a lényeg (a hagyományos nem az). A feszültséget tartsd be ha lehet. Alacsonyabb semmiképp ne legyen, vagy ugyanolyan, vagy esetleg eggyel nagyobb feszültségű még jó, de sokkal nagyobb se ó, mert ott is már gondok lehetnek az ESR-el. Értékre ha olyant nem kapsz, akkor inkább nagyobnb legyen, pl. 820u-t nem hiszem hogy kapsz, de simán jó helyette az 1000-es. Vagy 1500 helyett a 2200, bár 1500-ast azért lehet itthon is szerezni.
Szilárdtest kondin nem tudom mit értesz, szerintem nem érdemes variálni. Ha extrém vagy akkor Panasonic, Nichicon, Nippon Chemi-Con a felső kategória, de más low ESR kondival is menni fog.Illetve a másik kritikus pont a méret szokott lenni, van amikor elég sűrűn vannak, és az eredeti kondik vékonyak de hosszúk. Érdemes vinni az alaplapot a boltba, és olyant venni amik beférnek egymás mellé.
Másik trükk,hogy próbáld minél távolabb vinni a melegedő dolgoktól a kondikat, melegedő ellenállás, dióda, hűtőborda, már ha kicsit félre tudod hajtani egymástól mint ahogy eredetileg volt, az is nagyságrendeket jelenthet élettartamra. Bár ez inkább tápegységekben nagyobb gond, mint alaplapon, de hátha.
-
Bengio
tag
Sziasztok!
Retro 478-as alaplapomon szeretnék néhány púpos kondit kicserélni.
Egyik kérdésem, hogy érdemes-e drágább, minőségibb kondikat beletenni? Japán kondikat például. Melyik gyártó készít megbízható, tuti kondikat? Kell-e (lehet-e) szilárdtest kondenzátorra cserélni a hagyományos fajtákat?
Köszönöm előre is a válaszokat.
-
DrojDtroll
veterán
Sziasztok!
Használ valaki napelemes powerbankkot? Mennyire hatékonyak ezek? Napi 30Wh-t ki lehet belőle szedni?
-
bandi94
tag
válasz
tordaitibi #64534 üzenetére
Én LM 3914-el építettem ilyet. Az 10ledet tud, de lehet van kisebb tesója.
-
szabifotos
senior tag
válasz
Kernel #64399 üzenetére
Köszi nektek a segítséget, elkészült a fúró. Egy probléma merült még fel bennem. 8-9A-t vesz fel folyamatosan. 1-1 pillanatig 12-14A-t is felvehet ha hirtelen meghúzom a ravaszt. A celláim viszont csak 10A-t tűrnek a gyári adatok szerint, szóval nem tudom egy keményebb anyagba való ütvefúráskor mekkora áram folyhat. Erre még majd rá kell mérnem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
tordaitibi #64534 üzenetére
Itt egyszerűbben megoldják, cserébe nem áramgenerátoros, vagyis kevésbé stabil a fénye:
https://www.ebay.com/itm/131079904939
https://www.ebay.com/itm/141150611196 -
Kernel
nagyúr
Erre is érvényes, hogy a feszültség önmagában nem sokat jelent, ha nincs ereje, terhelhetősége, árama. Vagy másképp fogalmazva, ha túl nagy a tápforrás belső ellenállása, ami mellesleg az áramgenerátoros jelleg ismérve.
Azt a 115 V-ot már a multiméter is kevesebbnek méri, a maga 10 MΩ terhelése miatt.
Amikor az ember hozzáér (ráterhel), még jobban lehúzza a feszültséget, így nem jut rá 115 V.
Hasonló a helyzet a fázisceruzával, ami egy érzékeny eszköz, olyan kis áramokra reagál, ami ártalmatlan. Eleve az emberen keresztül világít, tehát nem is folyhat rajta sok áram, még közvetlenül a fázisról sem. Erről gondoskodik a beépített MΩ-os előtétellenállás, ami a glimmlámpa zárlata ellen is véd.
Amellett gyengébb fénnyel még kisebb áramokat is kimutat.
-
Kernel
nagyúr
válasz
tordaitibi #64534 üzenetére
Kevés a teljesítmény, illetve meghajtófeszültség, de módosításokkal talán használható lehet:
http://hobbyelektronik.de/praxis/projekte/passives-vu-meter/
http://pencho.my.contact.bg/start/comp/noise/noise-meter-circuit.htm
-
Keresk de nem találok,
olyan passzív 5-8 ledből álló kapcsolást amit beépítek egy hangdobozba és nagyjából mutatja a kivezérlést.
Pár 10W lenne a meghajtás.
Nem az én kívánságom karácsonyfát csinálni a hangdobozból, megkerestek vele. -
válasz
Kernel #64524 üzenetére
Én az izzólámpát utoljára kb. 30 éve láttam utoljára így leírva, és hallani sem hallottam kb. azóta. Izzóként szoktam hallani. Az ilyen összetett szavak előbb-utóbb le szoktak rövidülni. Így lesz az "izzó" másodlagos jelentése "foglalatba csavarható (körte/gyertya alakú) világító eszköz", aminek a leddel szerelt változata a ... Nem írom le.
Bocs a sok off miatt, befejeztem! -
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192 #64528 üzenetére
Ez az, hogy nem ráz, csak bizserget. Amit egy szárazabb bőrű ember esetleg észre sem vesz. Ha szigetelt papucsban van és a másik kezével nem fog földet, akkor szintén semmi nincs általában.
De ez úgy van kitalálva, hogy nem folyhat veszélyes nagyságú áram még akkor sem, ha valaki vízben áll és vizes kézzel ér hozzá.
-
#90088192
törölt tag
Akkor viszont nem lehetne a felhasználó által megfogható nem földelt fém(vezető) felület, mármint tudom hogy a szabvány megengedi a törpe feszültség oldalon, de latjuk mi a következménye.
Na mindegy engem nem ráz, meg nem is fog, a szabványt nem én írtam, a többivel meg nem sokat tudok kezdenimax érdeklődök.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192 #64522 üzenetére
A kondenzátor is galvanikus leválasztás, DC-ellenállása végtelen.
Kapacitása pedig olyan kicsi, hogy AC-szempontból sem képes veszélyes nagyságú áramot átengedni az emberre.
Vagy van olyan konstrukció, ahol a kondenzátorral párhuzamosan még ellenállás is van, több MΩ, ami szintén ártalmatlan. Képcsöves TV-knél például, valószínűleg a sztatikus feltöltődés elvezetésére.
Föld-nulla zárlat is képes eltolni az egyensúlyt, valamint olvastam már olyan esetről, ahol a készülékek zavarszűrő köre okozott FI-relé leoldást.
-
#90088192
törölt tag
válasz
Kernel #64524 üzenetére
A fold-0 közti kapcsolatra is leold hiszen egy párhuzamos arámút(MEN link) amin simán mehet 30mA környéke, vagyis ha van fogyasztó működése közben akkor fold-0 kontaktra is leold.
Ezert érdeklődtem a kapacitásokról amik a földre vannak bekötve, hiszen áram folyhat át rajtuk ami okozhat ilyen problémát, ha nagyobb a feszültség pl.
-
Kernel
nagyúr
Amire nincs könnyen kimondható, jobb lehetőség, azzal egyelőre nincs mit kezdeni, míg nem találja ki valaki a megfejtést.
A LED-lámpa viszont nem mondható ki nehezen, az izzólámpa kézenfekvő alternatívája szerintem.
FI-relé fázis-nulla közötti zárlatra nem old le normális esetben, fázis-föld közötti zárlatra kell oldania.
-
hNp88
aktív tag
válasz
#90088192 #64522 üzenetére
sehogy, ezek galvanikusan nem leválasztott tápok, amennyiben jól gondolom, és a kapcsolóüzemű tápegység primer és szekunder köre egymással kapcsolatban áll egy Y kondenzátorral.
mint pl. ezen, igaz ez egy DIY tápegység, de gondolom sokban a gyári kapcsolások sem térhetnek el, az elv ugyanaz...
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99 #64515 üzenetére
2 W-os kell oda legalább, már csak a biztonság miatt is. Ha azt nézzük, hogy mekkora kárt tud okozni hiba esetén a leégése, én még azt sem ítélném el, ha valaki nagyobbat épít be, ami kulturáltan elfér.
Egyébként előfordul ilyen, hogy valamivel kisebb a gyári 2 W-os, mint a boltban kapható 2 W-os, de attól még ilyet kell venni.
(#64517) Agyturbina
A kettős szigetelés védi meg, azért van. De az leválasztott, vagy nem tudom, miről van szó.
-
hNp88
aktív tag
válasz
moha21 #64514 üzenetére
jó esetben pár nagyságrenddel, ja
viszont találkoztam már nem egy helyen szar földeléssel avagy szakadt/sérült PE vezetővel, ott nem teljesült ez sajnos
próbalámpa is vagy nem világított, vagy csak pislákolt betéve L és PE közé, az egész hálózaton többszöri átfutásra sikerült megtalálni egy dobozban a fél centi hosszan "összetekert" MMfal PE erét, még csak "szikszalag" (sic!) se jutott rá
meg hasonló finomságok
-
kmisi99
addikt
válasz
Kernel #64474 üzenetére
Kimértem az ellenállást, szerencsére nem szakadt, viszont az általad küldött kapcsolási rajzon 2W-osként van jelölve, viszont a fizikai mérete alapján 0,5W-os egyértelműen. Vagy a fizikai méret az nem mérvadó? Mert én az alapján vettem meg az ellenállást, szóval 0,5W-ost vettem.
-
-
válasz
Kernel #64506 üzenetére
"Magyarban szoktak kitalálni mindenféle agyatlanságokat, ld. kockatáp "
Idén, a magyarok képesek kockasajtnak hívni egy háromszög alakú sajtot, ami egy kör alakú dobozban van.Értem az álláspontodat, a magam szakterületén én is érzékeny vagyok rá, ha vki nem szakkifejezést használ.
De akkor például mi a helytálló neve pl. a villanytűzhelynek, amiben nincs tűz? Vagy a filmforgatást hogy hívják azóta, hogy a kamerában nincs film, és nem is forog benne semmi?
Tudomásul kell venni, hogy a nyelv fejlődik, bizonyos szavak a köznyelvben változáson mennek át. Néha az eredeti jelentésétől teljesen eltérő jelentést kapnak, vagy jelentéstapadás jön létre.
-
moha21
veterán
válasz
#90088192 #64503 üzenetére
A NAF hálózatok ( 120,220,400,750kV) közvetlenül földelt hálózatok. Kompenzált hálózatokon a föld meg a csillagpont közé egy Petersen tekercset raknak ( olyan KÖF hálózatokon , ahol a hálózat természetes kapacitásából eredő földzárlati áram a ~10 A nem haladja meg. )
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192 #64503 üzenetére
Ha az a kérdés, hogy nem leválasztott áramkörnél mi védi a javító szakembert a föld felé záródó körtől, ennek klasszikus módja a leválasztó biztonsági trafó, ami nélkül hivatalosan nem is lenne szabad javítani semmit.
Ennek hiányában a szigetelt cipő, illetve "talaj" lényeges. Meg az is, hogy soha nem szabad két kézzel nyúlni veszélyes helyekre, mert a két karon-szíven keresztül záródó áramkör végzetes lehet, elengedni pedig azt már nem tudja az ember, mert az izom összerándul.
Marokkal is rászoríthat, tehát ezt a lehetőséget is kerülni kell.
Más fórumon olvastam, hogy egy csupaszított végű, bekötésre előkészített hálózati kábelre ráfogott valaki, majd bedugta a konnektorba. Egy másikat akart bedugni, csak eltévesztette. Innen kezdve úgy rámarkolt, hogy nem bírta elengedni. Kapálódzott össze-vissza, míg valahogy zárlatba ment a két szál és lenyomta az automatát. Ez volt a szerencséje, csak a keze égett meg.
Amikor kar-könyök rándul úgy össze, hogy pont elránt a feszültségtől, az "jó". Nyilván az sem kellemes, de szerintem kivédhetetlen, ha sokat dolgozik valaki feszültséggel / árammal, vagy legalábbis nekem még nem sikerült.
-
Kernel
nagyúr
...de a lámpa és az izzó nem csereszabatos kifejezések, nálam legalábbis
Nem tudom, ez miből jött le, másról volt szó. Az meg főleg nem szempont, hogy "nálam", mert ilyen alapon én is mondhatnám, hogy nálam az én autóm nem egy röhejes kocsi (vagyis nem ló vontatta jármű), de még nem is a kicsi kocsi (Herbie). Nekem az autót nem nehezebb kimondani (viszont nem olyan idétlen), mint a kocsi.
Izzólámpa
LED-lámpaItt az izzó és LED "csereszabatos", mármint nyelvileg, vagy sok esetben még gyakorlatilag is. Meg a többi, amit soroltam, nem teljes a lista.
Ezt senki nem tudta még logikusan megindokolni hogy ha van izzólámpa, akkor miért ne lehetne LED-lámpa? Másképp fogalmazva: ha valaki szerint nem jó szó a LED-lámpa, akkor az izzólámpa mi? Meg a többi, amit soroltam.
Amiről te beszélsz, az viszont a lámpatest. Lámpa és lámpatest két fogalom, attól függetlenül, hogy laikus berögződés miatt sokaknál ez összemosódik.
Angolban is van például:
– incandescent lamp
– LED lampVagy a körte formára utaló:
– incandescent bulb
– LED bulbMagyarban szoktak kitalálni mindenféle agyatlanságokat, ld. kockatáp (ami tégla) stb., amikről volt már szó. Az angolt meg csak majmolják sokan a fórumokon (akár hibásan, nevetségesen is), még amikor felesleges is.
(#64500) VIPowER
Lámpa szóra keresve is sok a lámpatest, amiről nem is tudhatjuk, van-e benne fényforrás egyáltalán.
Vagy látni olyat is, ami nem cserélhető LED-es, azt is lehet lámpának nevezni, nem látok problémát ezzel.
-
#90088192
törölt tag
válasz
didyman #64502 üzenetére
Kondenzátort nem használnak túlfeszültség elleni védelemre
Ezen gondolkozom mert váltakozó áram eseten, a kondenzátor egy fix impedanciát mutat, ami ugye képes látszólagos áramot átereszteni a fold irányába, így a FI relét képes leoldani, ha a feszültség egy bizonyos szint fölé emelkedik. Ez csak így hirtelen jött, lehet hibás -
#90088192
törölt tag
válasz
didyman #64502 üzenetére
Koszi, amire gondoltam akkor az más, mert azt hibaarám detektáláshoz használjak a szekunder oldalon, ha jól sejtem. Lényegtelen, nem műtétre készülök, csak ahogy NAF on is ilyen-olyan suta védelmet(kapacitásokkal csatoljak a földhöz, hogy detektálható legyen a hiba, ha jól rémlik) használnak hibaarám detektáláshoz(esetünkben a földzárlat mert ugye a transzfer földfüggetlen hálózat ha jól emlékszem) ez ugrott be.
Mintha láttam volna valami hasonlót pl a fénycsövek elektronikus gyújtóberendezéseiben, illetve a LED konstans arámú tápjában is. Ez lenne a kérdésem igazan, mivel tényleges fizikai leválasztásról nem beszelünk ha jól sejtem a táp ki alakításából adódóan, így hogyan miként biztosítják a szekunder oldali hiba féltárasát illetve bajt meg előzendően milyen praktikákat alkalmaznak? -
didyman
őstag
válasz
#90088192 #64499 üzenetére
Kondenzátort nem használnak túlfeszültség elleni védelemre, arra a varisztor való primer oldalon. Az említett kapacitások olyan, speciális (biztonság szempontjából kritikus, ezért garantált paraméterekkel rendelkező), úgynevezett X és Y kategóriájú kondenzátorok, amikkel zavarszűrést valósítanak meg. Az X fázis és nulla között, az Y pedig védőföld irányában használatos. Az X képessége, hogy ha rövidzárral megy tönkre, nem okozhat tüzet, vagyis lángbiztos kivitelű. Az Y lényegesebb tulajdonsága, hogy meghibásodása esetén sem lépheti túl a földelés felé folyó áram az életre veszélyes értéket, vagyis szakadással mehet csak tönkre. Cseréjük ezek miatt fontos és lényeges csak az oda előírt típusra. Szintén Y típusú a primer és szekunder oldalakat összekötő kapacitás is.
-
didyman
őstag
Nehéz kérdés. A lámpát használják a fényforrásra magára, ha pl. nátriumlámpára keresel, akkor megkapod a fényforrást fejelve. És logikus, a lámpát a lámpatestbe tekered bele. És talán ez a lámpatest egyszerűsödött lámpára a köznyelvben, vagy pedig azért maradt meg mindkettőre, mert a régi fényforrásoknál nem volt különálló, cserélhető fényforrás és lámpatest, hanem ezek egy egységet alkottak, amibe töltötték az üzemanyagot, cserélték az alkatrészt. Égőnek, izzónak hívni egy gázkisülőt, vagy félvezető alapú fényforrást meg elég szakmaiatlan (habár a fémhalogének és kisnyomású higanygőzök elektródjai eléggé izzanak, meg olykor a tönkremenő LED-ek is), a fényforrás meg egyszerűen túl hosszú, túl szakmai a köznyelvnek. Szerintem nem hiba lámpának nevezni a fényforrást, így tesznek szakmai felületek is. Nem ellenkezek azzal, ha a köznyelv egyszerűsíti a saját dolgát, de azt nem tartom helyesnek, ha ezzel az egyszerűsödéssel érvel a szakkifejezés ellen. Bár itt éppen a szakkifejezés eredete is kérdőjeles a fentiek miatt.
Új hozzászólás Aktív témák
- Melyik tápegységet vegyem?
- Google Pixel 9a - a lapos munka
- Építő/felújító topik
- Villanyszerelés
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Discord
- Óvodások homokozója
- Új, Prime szériás ház jelent meg az ASUS kínálatában
- Fotók, videók mobillal
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
- BenQ PD-2700-U Monitor - Designer 4K 27"
- Azonnali készpénzes AMD Radeon RX 6000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- ÁRCSÖKKENTÉS LG 24" full HD LED IPS monitor (HDMI, DSUB, jack) eladó
- HP 200W (19.5V 10.3A) kis kék, kerek, 4.5x3.0mm töltők + tápkábel, 928429-002
- Lenovo ThinkPad 40AF docking station (DisplayLink)
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged