-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
Nem emlékszem kristálytisztán, de mintha anno a szervizasztalon is lettek volna furcsaságai.
Az mindenesetre látszik a rajzon is, hogy ennyi erővel már egy normális végfokot is összehozhattak volna. A DC-visszacsatoló kör elég gyengén van megoldva, külön odagányoltak egy DC-leválasztott előerősítőt, amit csak az AC-visszacsatolásba iktat, kicsit szánalmas is.
Holott a normális erősítő alapkapcsolása már akkor is ismert volt, hiszen magamnak is ilyet hoztam össze, vele egy időben (mármint egyik verzió volt, mert építettem ilyet műveleti erősítővel is, illetve később Quad 405-öt is).
Most az mellékes, hogy itt V+ / V- táp szerepel, hiszen megoldható egy táppal és kimeneti leválasztó kondenzátorral is, ha már azon akar spórolni.
Tehát ez az elvárható minimum, egy kulturált végfoktól:
Forrás: [link]
-
#35898
szaszayanou
aktív tag
szaszayanou
aktív tag
Letöltöttem a Texas Instruments oldaláról a Tina 9-et, hogy szimuláljak néhány kapcsolást. Korábban írta itt valaki, hogy sokat lehet belőle tanulni az elektronikáról.
Graetz hídat hogyan lehet hozzáadni? Vagy az ingyenes változat nem tud ilyet?
-
sörösló
aktív tag
"Amúgy van mutatós műszerem is, öreg GANZ."
Na akkor arra vigyázzál nagyon. Lehet hogy nem mér sokmindent mint ezek a mindenbennedeigazánsemmiresejó digitális csodák 4-5000-ért, viszont ha egyébként nincs széjjelverve akkor elhiheted neki, amit mutat. Különösen ha a feszítettszálas Ganzuniv sorozatból származik.
-
Kernel
nagyúr
Mivel ez nem DC-csatolt kimenetű végfok, hanem 2200 µF kondin keresztül mennek a hangszórók, így kártékony DC-komponenstől nem kell tartani. Bemeneten is 470 nF, utána 100 k nagyságrendű bemenőimpedancia gondoskodik róla, hogy túlzottan mély összetevők azért ne tudjanak átmenni.
Elvileg elképzelhető lenne, hogy a végfok DC-munkapontja csúszkál egy kicsit, normális esetben erről a negatív visszacsatoló kör gondoskodik. Csak ez a végfok elég spórolós kivitelű, egy bemeneti differenciálerősítő jó lett volna még oda, talán akkor nem lennének ilyen lengései sem.
Ha lenne egy mutatós voltmérőd, azzal jól lehetne indikálni, a kicsatoló 2200 µ pozitív oldalán mérve, ugyanis a mutató tehetetlensége miatt a DC-lengéseket szépen jelezné, míg a hangfrekvenciára érzéketlen lenne.
-
taaz
tag
-
PHM
addikt
A mély hangsugárzó, különösen, ha nem túl nagy átmérőjű,
már viszonylag kis hangerőnél is szemmel láthatólag lenghet.
Ez a dolga, nagy mennyiségű levegőt kell megmozgatnia.
Ha a hang rendben van, nincs vele több teendő.
Kivéve persze, ha a hangfal maximális bemenő teljesítménye kisebb,
mint az erősítő maximális kimenő teljesítménye.
Ez esetben hangfalcsere, vagy csínján kell bánni a hangerő potival. -
taaz
tag
Üdv.
Újra problémám van az Vidi RA-6360-as rádióerősítővel. Tuner részér sikerült megcsinálnom , az isostat kapcsoló belső érintkezőjét kicserélgettem . Az izzókat helytesitettem fehér led-ekel. Most ami feltűnt hogy felhangerőn lengeti a hangfal mély hangsugárzóját. Ez a probléma mitől lehet ? Előre is köszönöm az ötleteket.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya
#35884
üzenetére
Mindegy, hogy soros vagy párhuzamos motor, mindkét esetben fel tudod cserélni az egyik rész bekötését, ettől már megváltozik egymáshoz képest az áram iránya
De például a két soros tekercsből készült állórészt egymáshoz képest már nem szabad forgatni, azért is fogalmaztam úgy, hogy vagy az állórészt, vagy a forgórészt.
-
sörösló
aktív tag
válasz
tornas
#35886
üzenetére
Bármi jó, ami elég kemény. Az a műgyanta aljas dolog, eszi a szerszám élét. A lényeg hogy az éle olyan széles legyen, mint a kitolni kívánt rés. A többi türelem és kézügyesség kérdése. Vannak gépi megoldások is, de ezek horrorisztikus árúak. A tekercselőcimborám anno egy Dremel gépre szerelt körfűrészlappal dolgozott, ha hozzáfért vele a forgórészhez. Persze neki is volt egy barkácsolt befogó és vezetőszerkezete, de így is nagy kézügyesség kell hozzá. Részemről a mikázás helyett inkább szétterítek egy vagon ganét akárhol. Életem leggyűlöltebb munkái közé sorolom, pedig mi 10 kW-nál kisebb motorokat nem csináltunk.
-
tornas
őstag
válasz
sörösló
#35885
üzenetére
"Mikázni akkor kell ha a szeletek lekoptak a szigetelésig. Macerás dolog, nagy gyakorlat vagy óvatosság és sok türelem kell hozzá. Vékonyra köszörült vasfűrészlappal vagy vésőszerűen köszörült szikepengével próbálkozhatsz."
A laposfejű "órás-csavarhúzó" (kisebb-nagyobb, motor forgórészének a méretétől függően) is jó lehet?
-
sörösló
aktív tag
válasz
atesss
#35881
üzenetére
"Azt ugye jól sejtem hogy ezekben univerzális motor van, és azon belül is soros gerjesztésű ?
A forgásirány váltás csak annyiból állna, hogy vagy a forgórészt (vagy az állórészt) fordítva kötöm be ?"Nagyon jól sejted. A gyári gépekben jellemzően a keféket cserélik meg (forgórészpolaritás).
"A szabályozó hogyan működik ?"
A régiek TRIAC-kal mentek. Ennek valóban hátránya, hogy az alsó 50%-ban drasztikusan csökken a kapocsfeszültsége a motornak. A profi gépekben még sokszor ma is található TRIAC, itt a fordulatszámot a nyomatéktartás miatt visszacsatolt jellel korrigálják. Ez egyfajta Tacho jellegű megoldás, bár a visszacsatolt jel többnyire a forgórész feszültségéből származik. Az elektronika hűtését meg maga a motor végzi. Ez persze csak közelítő okoskodás, ezeket a szabályzókat gondosan beöntik, úgyhogy nemigen lehet pontosan tudni hogy mi ketyeg benne.
"Ezeket az univerzális motorokat jól sejtem hogy ugyanúgy lehet DC-ről járatni ?
Vagyis mi lenne ha a hálózati feszt egyenirányítanám, szűrném, majd egy PWM jellel hajtanám meg (ami akár a fordulatszám-tartás miatt egy mikrokontrollerről jön) ?"Természetesen lehet DC, ezért is nevezik "univerzálisnak". Az akkus gépek jellemzően PWM jellel mennek, itt az akku miatt muszáj "veszteségmentes" szabályozásra törekedni. Ha lassan járatod, általában hallani is a PWM sipoló hangját. Itt is valószinűleg a forgórész visszacsatolt feszültsége a "van" érték. Ezt az elektronika összehasonlítja az általad megadott "kell" értékkel és a megfelelő irányban korrigál.
A forgórészt műanyaglemezzel hiába kaparászod! A szeletek közti műgyanta szigetelés ehhez túl kemény. Ha csak a szénpor a gond, egy régi fogkefével és egy kis féktisztítóval kimosható. Mikázni akkor kell ha a szeletek lekoptak a szigetelésig. Macerás dolog, nagy gyakorlat vagy óvatosság és sok türelem kell hozzá. Vékonyra köszörült vasfűrészlappal vagy vésőszerűen köszörült szikepengével próbálkozhatsz.
A forgórészt ha jól emlékszem, ki lehet mérni. Nagyon kicsi váltófeszültséget kapcsolva a motorra és mérhető pártíz mA áramot beállítva, kézzel lassan forgatod a forgórészt. A hibás szeleteknél az áram megnövekszik. Régen láttam már ilyet, nem is én csináltam hanem a tekercselő cimbi. Mindenesetre kárt nem csinálsz vele.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35880
üzenetére
Valahogy kipiszkálni, műanyag lemezzel, ami belefér. Menetzárlat kimérése problémás, ilyen kis értékeknél, de igazából nincs is olyan sok hibalehetőség, hogy nagyon fontos lenne mérni. Ha minden más rendben van, akkor már úgyis csak a forgórész vagy az állórész menetzárlata jön szóba.
(#35882) darvinya
Az állórész és a forgórész közül csak az egyik bekötési irányát cseréljük fel, ettől fog fordítva forogni.
-
-
atesss
addikt
Van egy régi (kb. 15-20 éves lehet, Bosch), forgásirány és szabályozás nélküli hálózati fúrógépem, amihez egy fordulatszám szabályozó elektronika építésén gondolkodok.
Első körben csak egy egyszerűbbön (ami egy egyszerűbb mai szabályozható fúrón is van), de aztán akár majd komolyabban is (pl. fordulatszám tartó kapcsolás).Azt ugye jól sejtem hogy ezekben univerzális motor van, és azon belül is soros gerjesztésű ?
A forgásirány váltás csak annyiból állna, hogy vagy a forgórészt (vagy az állórészt) fordítva kötöm be ?A szabályozó hogyan működik ?
Első tippem simán egy triac-os kapcsolás lett volna, de annál elég drasztikusan csökken a nyomaték.
A másik érdekes, hogyan hogyan építik ezt be mindenféle hűtés nélkül ?
Még egy triac-ot is ha jól sejtem olyan 200W feletti szabályzáskor hűteni kéne.A szabályozást tovább gondolva, komolyabban megcsinálva:
Ezeket az univerzális motorokat jól sejtem hogy ugyanúgy lehet DC-ről járatni ?
Vagyis mi lenne ha a hálózati feszt egyenirányítanám, szűrném, majd egy PWM jellel hajtanám meg (ami akár a fordulatszám-tartás miatt egy mikrokontrollerről jön) ?
(Itt a vezérléshez ha jól sejtem nem elég egy MosGET, hanem IGBT kell)
Vagy ez ilyen motornál nem működik ?
Hogyan szokták ezt megvalósítani (vagyis szabályozni a fordulatszámot a nyomaték csökkenése nélkül) ? -
-
atesss
addikt
válasz
Kernel
#35870
üzenetére
Na igen, az ilyen tömítőgumi nem nagyon lehet nagyon hosszú életű.
Max. ha külön lenne tömítés, amit cserélni lehetne (mint pl. csapnál is), de azt meg valószínűleg bonyolult lenne megoldani (hogy hozzá lehessen férni).Mondjuk az óránként egy kapcsolás az is évi 8760 kapcsolás már.
MOD:
Közben továbbgondoltam a vezérelendő dolgot, és rájöttem hogy van sokkal jobb megoldás is a szelepezésnél.
Mechanikailag jóval bonyolultabb, de utána baromi egyszerű a kiáramlott folyadék pontos mérése - és a kiáramlási "sebesség" pontos beszabályzása.
Egy négyzet (vagy akár kör, csak azzal matematikailag nehezebb számolni) keresztmetszetű, a keresztmetszethez képest nem túl hosszú cső, aminek az egyik része egy csuklón el tud forogni, a másik részét pedig emelem (pl. egy csavarorsóval, amire egy kötél van kötve - ez lassú, de nagyon pontosan szabályozható mozgást jelent).
A pontos magasságot a fordulatok számából tudhatom, és ez meghatározza hogy mennyi folyadék is folyik ki. -
PNP
őstag
Sziasztok!
Filléres multiméterem megadta magát, összevissza méreget, egyre emelkedő értékeket mutat, stb. Belül a nyákon furcsa lerakódások vannak sok helyen, olyasmi, mint amikor az elem megfolyik, de biztosan nem ez történt.
Most keresek valami alap, de megbízható készüléket, lehetőleg 10e Ft-ig. Ritkán használom, nincsenek speciális igényeim. Új, raktáron lévő jön csak számításba. Köszönöm a tippeket előre is!
-
Kernel
nagyúr
válasz
utgyuru
#35871
üzenetére
Simán rá lehet kötni a +12 V és GND-re.
A kapcsolt 12 V (A7) motoros antennához és külső végerősítő indításához használható.
Elvileg nem ártana a tápegység 5 V-ját is legalább minimálisan terhelni (konstrukciófüggő), de ha működik, akkor működik anélkül is. Célszerű rámérni a 12 V-ra, hogyan változik terhelés hatására.
Szerk: Illetve most látom, van külön "antenna motor" is (A5), de ez most mellékes.
-
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35866
üzenetére
Ezek nem arra vannak kitalálva, hogy zakatoljon egyfolytában. Amit linkeltem, van benne egy tömítőgumi, az ráfekszik egy éles peremű csőnyílásra, gondolom kinyíródna előbb-utóbb.
Mindamellett, nekem a reverz-ozmózis víztisztítóban óránként 1 percre nyit a bemenő és az öblítőszelep (óránként frissíteni kell benne a vizet, ezt egy házilag barkácsolt elektronika intézi), ennyit még elbír.
Itt a bemenőszelep mosógépből származik, öblítőszelep pedig a linkelt.
-
darvinya
titán
válasz
hoffman_
#35865
üzenetére
Szinte mindent forrasztok vele.
pl: kihegyezve nem teljesen betolva a hegy, és ekkor szépen forrasztható SMD is, de fontos a minőségi ón is.
A másik véglet a bicikli bovden végét forrasztom le méretre vágás után, igaz ez csak minőségi bovdenen megy.
Eredmény jobb mint a hüvely.
Eddig egyhuzamban 6 órát üzemelt.
Vettem egy pár hegyet és azt alakítgatom 5cm hosszúságig.
Nem szabályos, de van hegyes, 30°-os ívelt 3mm lapos, egyenes 6mm lapos, stb.
Ezeknél figyelni kell, hogy milyen mélységben legyen betoltva.Hátránya a hegy fogyása féloldalasan.
Csavar menete nem a legjobb így könnyű túlhajtani(hőtágulás miatt), de utána is tart.
Csak néha ellenőrizni kell. -
atesss
addikt
válasz
Kernel
#35860
üzenetére
Közben én is találtam párat.
A kulcsszó a "gravitációs": [link] vagy a "gravity feed solenoid valve": [link], [link], [link], [link]De találtam egy olyan leírást is, ami arról szól, hogy sima mágnesszelepet hogyan lehet átalakítani: [link]
Még nem olvastam át, de próbákhoz ideálisnak tűnik (végleges helyre ahol azért megbízhatóság kell, inkább egy gyári megoldást tennék).Ebből a szempontból furcsa, hogy az első linken (magyar oldal) lévő szelepre ezt írják:
"Tartósság 50.000 kapcsolás"
Még nem tudom hogyan lesz pontosan a vezérlés (mennyire pontosan tudjuk a későbbi részeken az adott idő - pl. 1 perc - alatti kifolyást szabályozni), de ez azért elég kevésnek tűnik...
Ha egyfajta "PWM" vezérlést (persze itt a periódusidő másodperces) kellene megvalósítani, akkor arra ez nem igazán felelne meg.
Vagy amúgy a nyomásra való mágnesszelepek sem tudnak többet (persze nem a komoly ipariakra gondolok) ? -
hoffman_
nagyúr
sziasztok!
a multiméter után újabb kérdésem lenne beszerzés kapcsán
illene vennem most már egy pákát is, de nem igazán tudom, hogy itt mire kéne figyelnem. az árban 2-3k körüli darabok minőségileg rendben vannak? egy ilyen, vagy egy ilyen esetleg ez pl kezdésnek megfelel? smd-t egyelőre nem tervezek vele forrasztani, de gondolom nem árt, ha vékony a hegy. -
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35857
üzenetére
Ilyen mágnesszelepet használok, reverz-ozmózis víztisztítóhoz. 1/4 collos műanyagcsövet fogad, gyorscsatlakozóval.
Nyomás nélkül is lezár, van benne egy rugó, ami erről gondoskodik, az ellen hat a behúzótekercs.
A mosógépekhez való mágnesszelep viszont egyfajta membrános rásegítéssel működik, az alacsony nyomáson valóban elenged. Minél nagyobb a nyomás, annál jobban zár.
Itt is vannak ilyenek, de a külföldit múltkor sem preferáltad, ha jól emlékszem.
-
#35858
Lompos48
nagyúr
sellerbuyer
#35854
Lompos48
nagyúr
válasz
sellerbuyer
#35854
üzenetére
Először az adapter kimeneti feszültségét kellene mérni leterhelten. Ha csak 10%-ot is csökken, az teljesítményben megközelítőleg 20%-ot jelent. Fényerőben LEDek esetén még többet is.
-
atesss
addikt
Mágnesszelepre lenne szükségem, ami:
- törpefeszültségű (azon belül is inkább DC)
- minimális méretű (tekintve hogy az átfolyás rajta nagyon kicsi lesz), és lehetőleg nem túl drága
- és a legfontosabb: nem kell neki nyomás hogy működjön (max. 1m magasra helyezett tartályból simán csak a gravitáció hatására folyó folyadékot tudnék vele szabályozni)Korábban olvastam itt a topicban (talán esővízgyűjtő tartályokból való locsolás vezérlésénél), hogy utóbbi eléggé problémás. Létezhet esetleg mégis ilyen ?
-
#35855
Ribi
nagyúr
sellerbuyer
#35854
Ribi
nagyúr
válasz
sellerbuyer
#35854
üzenetére
Mérheted csak 1 szakaszát is a sornak és akkor beleférsz a 200mA-be.
-
#35853
sellerbuyer
őstag
Kernel
#35850
-
_ATi_1
senior tag
Sziasztok!
Eagle peogrammal kapcsolatban kérnék segítséget. Kapcsolási rajzot tervezek, közben néha a nyákterven is alakítgatok vele párhuzamosan a program szerkesztőjében. A nyákterv részét bezártam véletlenül, és azóta nem hozza vissza a teljes tervet a kapcsolási rajz szerint.
"A nyákterv és a kapcsolási rajz inkonzisztens! Az összhangba hozást nem tudom elvégezni, ezért a hibát kézzel kell kijavítanod!"
Ezt a hibaüzenetet kapom. Előfordulhat, hogy utólag nem tudja elkészíteni a nyáktervet a kapcsolási rajz szerint, csak ha párhuzamosan fut a nyákterv ablaka is? -
duc
aktív tag
Sziasztok,
folyamatosan számolom fel a problémákat az autóba kötött médialejátszóval kapcsolatban, jelentem jól haladok. Most egy kényelmi kérdésre keresek megoldást.
Automatikus forrásválasztó kapcsolást szeretnék építeni. Az lenne a lényeg, hogy amikor a médialejátszó kimenetén van jel (nem amikor be van kapcsolva, hanem amikor audio lejátszás működik), akkor ez kerüljön rá az erősítő bemenetére, amikor nem szól akkor pedig az eredeti forrás. Tehát nem kellene manuálisan kapcsolgatni, hanem amikor nyomok egy play-t a médialejátszón, akkor már szól is az erősítőn.Ötletem szerint egy kondit töltenék egy tranzisztoron keresztül az audio jellel, a kondi a következő tranzisztor bázisát nyitná, ami a reléket vezérli az erősítő bemenetén. Alapállapotban ezek az eredeti jelet kapcsolják az erősítő bemenetére. Amikor a médialejátszóban szól a zene, a relék meghúznak és ezt a jelet kapcsolják az erősítőre.
Van erre valami célhardver, vagy valakinek életképesebb ötlete a megoldásra?
Köszi! -
#35850
Kernel
nagyúr
sellerbuyer
#35847
Kernel
nagyúr
válasz
sellerbuyer
#35847
üzenetére
Vagy jól átvágtál egy elütéssel, 5630-as LED-szalag van például: 5m / 300 LED / 72 W.
Vagyis az 14,4 W/m.
-
#35849
Lompos48
nagyúr
sellerbuyer
#35847
Lompos48
nagyúr
válasz
sellerbuyer
#35847
üzenetére
Meg kell mérni az adapterek feszültségét leterhelve, amikor rá van kötve a LEDcsík. Utána lehet róla beszélgetni.
-
#35848
Kernel
nagyúr
sellerbuyer
#35847
Kernel
nagyúr
válasz
sellerbuyer
#35847
üzenetére
5063-as LED-szalagról még a kereső is alig árulkodik, de ha igaz, létezik belőle 24 V-os is.
A 12 V-ost arról lehet felismerni, hogy 3 db LED + 1 db ellenállás kapcsolódik sorosan a tápra, akár egyszínű, akár RGB. Utóbbinál az azonos színű chip-ek alkotnak egy soros kört.
Mindamellett az egyszerűbb és olcsóbb mérők kis teljesítményen hibázhatnak is, nem keveset, de gyanús lehet a 24 V üzem is.
-
#35847
sellerbuyer
őstag
sellerbuyer
őstag
Sziasztok!
Tanácsot, magyarázatot szeretnék kérni hozzáértőktől az alábbira:
Adott egy 1m-es (60db LED) ledcsík, 5063-as ledekből, ennek összesen 19.2W-ot kellene fogyasztania max. fényerőn, 12V-on és 1800 lumennel kellene világítania.
Adott két adapter:
1. adapter:
12V 1.5A az outputon (ergo 18W)
220V 0.5A (max. 110W) az inputon2. adapter (laptop adapter minőség):
12V 4.5A az outputon (ergo 54W)Mentawill fogyasztásmérővel az alábbi értékeket mérem pillanatnyi teljesítményfelvétel tekintetében:
1. adapter használatával: 8.4W
2. adapter használatával: 11.5W bekapcsoláskor és utána kb. fél percig, ez 1-2 perc alatt lemegy 10.4W-ra. A ledsor szemmel láthatóan jobban világít, de még mindig nem max. fényerőn.Számomra érthetetlen, hogy egy 18W-os, ill. 54W-os tápból miért csak ennyit vesz fel a ledcsík?
A másik kérdésem az volna és talán ez fontosabb: hogyan tudnám kihozni a max. teljesítményt a ledekből?Előre is köszönöm a helpet!
-
Lompos48
nagyúr
Még a néhány száz is túlzás a gyakorlatban. Mint az alábbi ábra is mutatja, 49 "komponensből" már szenzációs akár egy négyszögimpulzus rekonstrukciója is. Elképzelhető, hogy egy pár százalékos hullámformatorzítás a hálózati feszültség esetében nem fog értékelhető Fourier komponenseket produkálni a 20-30-ik után.
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
atesss
#35840
üzenetére
A feszültség és az áram csúcsértékének helyei közötti különbségből ki lehet számolni a CosFi-t, amennyiben a tápoldal szép szinuszt ad le, a terhelés meg nem hat vissza különösebben a hálózatra.
Ezek egyike sem szokott teljesülni a valóságban, különösen az áram jelalakja nem hasonlít szinuszra. - pár napja linkeltem ilyen feszültség - áram jelalakokat.
Valami profi hálózat analizátor kell erre, ami szétbontja a jelet harmonikusokra, az tud valami eredő cosfi-t számolni gondolom. Nem látok erre elérhető otthoni alternatívát.
-
atesss
addikt
válasz
moha21
#35836
üzenetére
Mivel az áramszolgáltató hálózatából érkező feszültség és áram méréséről volt szó eddig is, gondoltam ez egyértelmű.
Arra gondoltam, hogy az áramát számolnám valódi RMS-el, és a feszültségét szinusszal.
De nekem úgy tűnik, hogy ez sem igazán lenne jó önmagában.
U x I x cosfi
Itt a megoldás, a fent vázolt számolás helyes lehetne, ha meg tudom határozni a cosfi-t, és azzal megszoroznám. Kérdés hogyan tudom ezt meghatározni ? -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#35835
üzenetére
Feszültségnél az TrueRMS/DC konverter, áramnál pedig sönt, Hall stb mindig a pillanatnyi értékeknek megfelelő (azokkal korreláló, számítható) eredményt adnak. Szorzatuk ugyancsak pillanatnyi teljesítményértéknek fog megfelelni. Léteznek integrált áramkörök, amik képesek analóg értékek szorzására, egyedüli feltétel a bemeneti értékek olyan alakítása, hogy a szorzatot képes legyen a kimeneten kezelni az áramkör. A kimeneti analóg érték a pillanatnyi teljesítmény értékt követi, ami aztán alávethető egyéb fledolgozásnak, ami lehet a A/D átalakítás.
-
-
moha21
veterán
válasz
atesss
#35835
üzenetére
"A feszültség viszont bármilyen fogyasztó esetén is jó közelítéssel szinuszos"
Hogyha valamit háromszög alakú feszültségforrásra kapcsolunk, akkor azon az áram is háromszög alakú lesz.
Tehát, ha a feszültségét valódi RMS-el számolod, az áramát meg szinusszal, akkor nettó hülyeséget fogsz kapni. Tehát valódi RMS kell mindkét esetben.hatásos telj: U x I x cosfi
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#35828
üzenetére
Mármint arra gondoltam, hogy az áramnak a valós effektív értékét kellene mérnem.
A feszültség viszont bármilyen fogyasztó esetén is jó közelítéssel szinuszos. Így a feszültség valós effektív értékének megméréshez elegendő lenne csak a csúcsértéket mérnem (majd azt osztani a formatényezővel - bár ezt amúgy minden bizonnyal nem nekem kellene, hanem beépítve megcsinálná egy céláramkör).Aztán eszembe jutott, hogy a hatásos teljesítmény a feszültség és a vele fázisban lévő áram szorzata (pontosan fejeztem ki magam ?).
Magyarul nem elegendő az, hogy az áramot és a feszültséget is megmérem egy TrueRMS/DC konverterrel, majd összeszorzom őket.
A pillanatnyi értékek szorzata kell.
Hogyan lehetne ez megoldani ?
Nem létezik olyan TrueRMS/DC konverter, ami ezt alapból megcsinálja ?Gondolom hallottál műveleti erősítőkről, szinteltolásról stb.
Rémlik valami...
A lényeg egyelőre az, hogy megoldható, aztán ha tényleg kelleni fog (a fentiek alapján nem biztos), akkor utánanézek. -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#35827
üzenetére
De a hálózati áram esetén van értelme a feszültségnek a valós effektív értékét mérni ?
Végülis a valós fogyasztást fizeted (egyelőre) mint egyéni fogyasztó.
Még azon gondolkodok, hogy pl. a korábbi Hall elemes szenzort hogyan lehetne rákötni egy ilyen konverterre. Ugyanis a Hall elemes szenzor 2,5V-ra rakja rá a változást...
Gondolom hallottál műveleti erősítőkről, szinteltolásról stb.
-
atesss
addikt
válasz
Kernel
#35825
üzenetére
Na igen, nekem is a hatásos teljesítmény kellene. De azért nem ártana ha külön ki tudnám fejezni az áramot és a feszültséget.
De a hálózati áram esetén van értelme a feszültségnek a valós effektív értékét mérni ?
Maximum a vezetéken keletkező veszteség (pl. egy erősen induktív; vagy még inkább kapacitiv - pl. egy nagy, nem PFC-s tápegység - terhelésnél) miatt nem lesz teljesen szabályos a szinusz.
Az áramot meg tényleg a legegyszerűbb lenne egy ilyen konverterrel mérni. És akkor nem kell az AVR szoftverben átlagolni.
Még azon gondolkodok, hogy pl. a korábbi Hall elemes szenzort hogyan lehetne rákötni egy ilyen konverterre.
Ugyanis a Hall elemes szenzor 2,5V-ra rakja rá a változást...
MOD: sima DC leválasztás egy kondenzátorral ?
Csak elég gyorsnak kell lennie hogy megfelelően tudja mérni az RMS/DC konverter.A sönt oké, de utána vajon hogyan mér ?
Amúgy szétszedem majd én is az enyémet megnézni. Csak ugyanilyen háromszögletű csavar van benne.
-
atesss
addikt
válasz
atesss
#35822
üzenetére
Amit legolcsóbban találtam RMS/DC konvertert, az az AD736 és az AD737.
Előbbi itthon is beszerezhető 1300Ft körül: [link]
De külföldön se nagyon találtam olcsóbban, főleg nem szállítással együtt: [link]Viszont találtam egy baromi jó leírást egy RMS/DC konverter mérőműszer építésére! : [link]
Ő is 4,4$-ra írta az AD373 árát.
Ha jól veszem ki, más költségesebb alkatrész csak maximum a 6 pólusú forgókapcsoló lehet, de még így sem hinném hogy ~2500-nál drágább lenne az összes alkatrész (a dobozással együtt).
Illetve a kívánt pontosságtól függően elég pontos ellenállások kellenek.
De az 1%-os pontosságú ellenállások még nem annyira drágák, nem ?Egy 2x6 forgókapcsoló 800Ft: [link] vagy [link]
Egy motorvezérlő PWM jelet mennyire lehetne mérni ilyennel ?
(Gondolok itt arra, hogy az átlagértéket)
Mondjuk sokkal célszerűbb a kitöltési tényezőt mérni, csak kíváncsiságból kérdezem. -
Kernel
nagyúr
válasz
atesss
#35822
üzenetére
A villanyórában – természeténél fogva – az áram és a feszültség valós effektív értékének szorzatával arányos forgatónyomaték keletkezik a forgó alutárcsán, ami ellen hat egy fékező permanens mágnes is, így nem tud akadály nélkül felpörögni. Alapesetben a hatásos teljesítményt, illetve fogyasztást méri, de vannak meddőmérők is.
Itt látható egy elektronikus mérő söntje:
http://oldradio.tesla.hu/szetszedtem/071fogyasztasmero/fogyasztasmero.htm
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#35822
üzenetére
De akkor mi valósítja meg az életvédelmet ? A mérőtrafó nem képes nagyobb árama ?
Dehogy! A tény, hogy a primér és szekunder CSAK mágneses tér által kapcsolódnak, nincs mérhető ohmikus ellenállás közöttük, azaz galvanikusan el vannak választva egymástól, tehát a szekunder a hálózattól.
Mit értesz az alatt, hogy lebegő ?
Ugyanazt a galvanikus leválasztást. A szekunder lebeg a primérhez viszonyítva és elméletileg bármilyen más potenciállal összeköthető, ennek csak a két tekercs közötti szigetelés szab határt.
Az áram már más tészta, ott azért jól jönne valami megoldás, ami nem szimplán a csúcsértéket méri.
A korábban megemlített mindhárom megoldás reprodukálja az áram hullámformáját, tehát arányokat ismerve mérésekre alkalmas.
-
moha21
veterán
válasz
atesss
#35822
üzenetére
"a igen, pl. egy 1:1 arányúra is rá lehetne rakni az 1:70 / 1:100 osztót.
De akkor mi valósítja meg az életvédelmet ? "Ha 1:1-es leválasztó transzformátorról besszélünk, akkor az, hogy a transzformátor szekunder oldalának nincs földelt csillagpontja.
Egyébként a galvanikus leválasztás a lényeg."A (mechanikus) villanyóra - teljesen más elven - de gyakorlatilag az áramot TrueRMS méri, nem ?
És a feszültséget ?"De igen valódi effektívet mér az órád. [hogyan-mukodik-a-villanyora
De az árammérésnél gondolj az áramosztóra ( sönt ).
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#35821
üzenetére
Osztható.
Ja igen, pl. egy 1:1 arányúra is rá lehetne rakni az 1:70 / 1:100 osztót.
De akkor mi valósítja meg az életvédelmet ? A mérőtrafó nem képes nagyobb árama ?
Vagy valamit akkor én nagyon keverek itt.Mit értesz az alatt, hogy lebegő ?
Na igen, csak én valami olcsó megoldást keresek.
A pontosság 1%-nál felesleges hogy jobb legyen, de ha jóval olcsóbban lenne valami 2-3%-os megoldás, akkor azzal is megelégednék.
És nem kellenek extrém áram-feszültség "kondíciók":
- pl. elég csak 70%-os teljesítmény tényezőig
- mivel szünetmentes kimenetét nem nagyon mérem, a feszültségmérésnek nem is igazából kell TrueRMS-nek lennie. Egy olyan megoldás (csúcsérték osztva formatényezővel), ami egy mezei multiméterben van, elegendő volna.Az áram már más tészta, ott azért jól jönne valami megoldás, ami nem szimplán a csúcsértéket méri.
Otthoni használatban is van ugyanis nem kevés nem szimplán Ohm-os fogyasztó.A (mechanikus) villanyóra - teljesen más elven - de gyakorlatilag az áramot TrueRMS méri, nem ?
És a feszültséget ? -
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#35820
üzenetére
Mivel még ez is váltakozó feszültség, annyira azért még sem. Nem köthetem pl. közvetlenül az AVR ADC bemenetére.
Osztható és utána is lebegő marad. Kötheted nyugodtan az ADC bemenetére is, ha a mintavételezést és az adatok feldolgozását meg tudod oldani.
A feszültségarányt bármilyenre lehet választani, de ismerni kell.
Eléggé vezető szerepe van ilyesmiben a svájci LEM-nek. Készít feszültség és áramtrafókat is minden méretben, el addig, hogy mindkét mérését pl egy 0...10V-os egyenfeszültségű kimeneten hozza tálcán, aminek a feldolgozása már egyszerű.
A konnektorba dugható fogyasztásmérők vajon hogyan működnek ?
Nem láttam még kibontva, de léteznek szorzó A/D konverterek.
És az áramot hogyan mérik ?
Hall, monitorizás ellenálláson, áramtrafó...
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#35812
üzenetére
A mérőtrafó miben különbözik egy simától ?
Kicsi a kimeneti teljesítménye, és nagyon pontosan van elkészítve a pontos feszültségarány miatt (bár itt gondolom a lényeg csak a menetszámok pontos aránya).Utána már a szekunderfeszültségeket oda kötöd, ahova akarod.
Mivel még ez is váltakozó feszültség, annyira azért még sem. Nem köthetem pl. közvetlenül az AVR ADC bemenetére. Erre mi lenne a legjobb megoldás ?Annak érdekében hogy tényleg megvalósuljon a védelem, 50V (csúcs ?) alatt kellene lennie a kimenő feszültségnek. Vagyis legalább egy 1:7 arány kellene.
De célszerűbb lenne közvetlenül a feldolgozható feszültségre transzformálni, azaz max. 5V-ra, vagyis 1:70-es arány kellene legalább. Vagy az előbbi ellenállásosztóval egyezően egy 1:100 arány.
Vagy a mérőtrafó tud valami olyat, amit nem tudok ?A TrueRMS/DC átalakító nagyon jó ötlet !
Csak kérdés mennyiért kapok.
Mivel nekem nem kell nagy pontosság, így talán találok olcsón.A konnektorba dugható fogyasztásmérők vajon hogyan működnek ?
Azokban is TrueRMS/DC átalakító lehet ?
És az áramot hogyan mérik ? A már említett Hall-elemes megoldással ? -
atesss
addikt
válasz
moha21
#35811
üzenetére
Igen, tudom hogy így van.
De ha a pl. 100k-s ellenállás miatt néhány mA folyik csak a diódán, akkor a különbség elhanyagolható lesz.
Pl:
A helyzet: hálózati fesz csúcsában (324V) - diódán folyó áram 4mA
B helyzet: nullátmenetnél - diódán folyó áram 0mA
Szerintem a diódán eső feszültség változása max. a 10 mV-os nagyságrendben lehet.
Ez pedig - tekintve hogy a feszültség a periódus döntő részében 100V felett van - elhanyagolható.A transzformátor viszont jobb ötlet.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#35814
üzenetére
Ne érts félre, nem szemre hányni akartam.
Amúgy igen, először csúcsot mértünk, később jött csak az elhatározás, hogy számoljunk görbe alatti területet, miután a közbeeső átlagolásos kísérlet sem vezetett eredményre.Ilyesmit az fősulin / egyetemen kellett volna méréstechnika, elektró, stb. órán tanítani. Igazából a beágyazott szakirányon még az alap AD / DA téma is alig került elő, nem hogy bonyolult méréstechnikai megoldások. Helyette ezerrel ment a FIR / IIR szűrők elmélete, meg ilyesmik.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
atesss
#35809
üzenetére
Mérőtrafó, mint moha21 is írja. Bármilyen transzformációs aránya lehet, de azt ismerni kell. Utána már a szekunderfeszültségeket oda kötöd, ahova akarod.
Aztán még mindig marad maga a mérés. Azt meg lehet mintavételezéssel, vagy léteznek TrueRMS/DC átalakító áramkörök (pl. AD8361). Utóbbinak az értékelése már csak egy "egyszerű" A/D konverzió. -
moha21
veterán
válasz
atesss
#35809
üzenetére
"és ez nem nagyon fog változni, mivel a terhelés nagyon kicsi lesz - ráadásul állandó Ohmos ellenállású"
Mivel a dióda nemlineáris elem ezért csak munkapont meghatározás után lehet kiszámítani a statikus ellenállását, ha valami változik pl. feszültség, ott már dinamikus ellenállást kell számítani.
Egyébként te az ellenállás osztó alatt a feszültségosztóra gondolsz? :-)
"A probléma hogy ez nem galvanikusan leválasztott.
Ezt hogyan lehetne megoldani szerintetek ?"1:1-es transzformátor?
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#35763
üzenetére
Persze hogy, hülyeséget mondtam.
A kérdés attól még marad: hogyan lehetne a hálózati feszültséget mérni egy AVR-el ?
Az egyszerű megoldás egy ellenállásosztó. Csak attól még váltó marad.
Mi lenne ha beraknék egy diódahidat (ami bírja a hálózati feszt), és annak a kimenetére kötném az ellenállásosztót.
Így persze pontatlanabb lesz a mérés, de igazából ezt még szoftverből tudom is kompenzálni.
Kimérem mekkora a feszültségesés a diódákon (és ez nem nagyon fog változni, mivel a terhelés nagyon kicsi lesz - ráadásul állandó Ohmos ellenállású), és ezt az ellenállás aránnyal elosztom, majd beírom a szoftverkódba.
Az ellenállásosztó egy egyszerűen számolható esete: mondjuk 1:100-hoz.
Vagyis pl. 1k és 99k. Így csúcsban 3,243V lesz az ADC bemenetén.
Ez így működhet szerintetek ?A probléma hogy ez nem galvanikusan leválasztott.
Ezt hogyan lehetne megoldani szerintetek ?
(Nekem amúgy van egy ötletem, bár nem a legjobb. De egyenlőre nem akarok befolyásolni.) -
Kernel
nagyúr
válasz
moha21
#35806
üzenetére
Nem lehet így érteni az áramkör záródásának pontos irányát, hogy mihez földelt az oszcilloszkóp, vagy akár azt is el tudnám képzelni, hogy a rendszer közvetve csatlakozik központi antennához, vagy épp a számítógép stb. földelt dugóján keresztül a nullázott hálózati földhöz, tehát ezek mind homályos foltok.
Szerk: eszerint elszállt az IC, ha a +/- tápot megkapja, normális esetben nem lehet DC a kimeneten.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
moha21
#35803
üzenetére
A kattanás egy relé, ami a hangszórókat kapcsolja a kimenetre, csak ebben az esetben valószínűleg DC-t érzékel a védelmi áramkör, ezért már nem engedi meghúzni a relét, a hangszórók védelme és a további áramköri károk, füstök elkerülése érdekében.
Az STK lábain ellenőrizni kell a testhez képest pozitív és negatív tápok meglétét, valamint a kimenet DC-szintjét. Ha a tápokat megkapja, de a kimenet ki van akadva, akkor IC-csere.
Egyébként az oszcilloszkóp normális esetben nem okoz kárt, szerintem inkább a mérőkábelnél valahol keletkezett zárlat vághatta agyon. Erősítő GND és szkóp GND például minden további nélkül összeköthető, sőt még fordítva sem szabadna károsodni, ha az oszcilloszkóp házát külön nem földelted sehová.
-
atesss
addikt
válasz
darvinya
#35798
üzenetére
A burkolat tartja középen.
De szerintem nem olyan vészes, mint a te esetedben, mivel itt a ház egyik fele (ahova fixen épített bejövő kábel fogó, a kapcsoló, szénkefék stb. építve vannak) egész jól megfogja a motort.
Nagyjából középen lehet, ha a szénkefe nincs bent, egész könnyen forog.Viszont találtam egy jó kis leírást az univerzális motorokról, és hibáikról: [link]
Úgy tűnik ez is is soros gerjesztésű.
A kommutátor szeletek közt elég komoly mértékű fekete lerakódás (minden bizonnyal a szénkeféből lekopott) van, szerintem ez lehet a gond (vagy a fő gond).
Ellentétes irányú kommutátorok közti ellenállást megmérve kb. 27 Ohm. De ha arrébb megyek 5-6 kommutátorszelettel, akkor is kb. ugyanennyi.
A szomszédos kommutátorszelet közt kb. 5 Ohm, aztán ez lassan nő ahogy megyek arrébb.A kész kommutátort ki kell mikázni, azaz a kommutátor szeletek közötti légréseket ki kell tisztítani, ezt csakis műanyag lemezdarabbal végezzük.
Azaz kellene egy olyan vékony műanyagdarab, ami befér két szelet közé ? Ráadásul még elég erős is hogy valamit ki is tudjak vele piszkálni. Amúgy ez furcsa, mert a műanyag nem értem hogy tud ehhez elég erős lenni. Miért nem jó egy egész vékony reszelő (persze óvatosan használva) ? -
moha21
veterán
Üdv kedves fórumtársak! :-)
Van nekem egy erősítőm egy pioneer A-202-es.
Tegnap fáradtan hazajöttem munkából, barátnőm a számítógép előtt volt ( ami egyben a munkaasztalom is ) és nem tudtam addig mit csinálni kínomban, szólt a zene fogtam egy MBcu vezetéket átvezettem az asztal mögött és rákötöttem az oszcilloszkópra abból a célból, hogy az ágyból láthassam a zenét. :-)
Sajnos a kapkodás és fáradság eredménye az lett amit szerintem ti is kitaláltok nevezetesen mivel földelt az oszcilloszkóp az erősítő "kattant" kettőt a hangszóró pukkant kicsit és utána semmi. Tehát alap mérési hibát követtem el.Primer körrel semmi gond mindenki a helyén van.
Most pedig a kérdés. Mivel én csak minimálisan foglalkozom erősítővel ( erősítő alapkapcsolás ilyenek, de annyira nem érdekelt ) nem igazán tudom azt se, hogy mi az a "kattanás" bekapcsolás után pár másodperccel ami után az erősítő üzemképes. Mert ez a kattanás is megszűnt. Ugyanez az eszköz ( valami relé ? ) felel a zárlatvédelemért, mert anno zártam már össze a két hangszóróvezetéket kattant, majd a zárlat megszűnte után újra ment gond nélkül.
A kérdés tehát az, hogy ez is tönkremehetett vagy egyértelműen a végfok IC-t kell cseréljem. Mert ha az utóbbi, akkor nem kell méricskéléssel bíbelődnöm, hanem egyszerűen rendelek egy másik IC-t ( STK4181 ) és beforrasztom.
Köszönöm a válaszokat előre is!U.I.: FEltettem másik topicban is, de igazából ide akartam írni csak elnéztem!
illene vennem most már egy pákát is, de nem igazán tudom, hogy itt mire kéne figyelnem. az árban 2-3k körüli darabok minőségileg rendben vannak? egy 
Amúgy igen, először csúcsot mértünk, később jött csak az elhatározás, hogy számoljunk görbe alatti területet, miután a közbeeső átlagolásos kísérlet sem vezetett eredményre.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Az NVIDIA ipari AI-felhőt épít a németeknek, együtt az OpenAI és a Google
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- Két új Ryzen közül választhatnak a kézikonzolok
- Allegro vélemények - tapasztalatok
- PlayStation 4
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Nintendo Switch 2
- Autós topik
- BestBuy ruhás topik
- További aktív témák...
- ThinkPad T14 Gen4 14" FHD+ IPS érintő Ryzen 5 PRO 7540U 16GB 256GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- 16GB-os SODIMM (notebook) DDR4 RAM bazár - nézz be, lesz, ami kell neked!
- HP 15-af105nh laptop (15,6FHD/AmdQuad/4GB/128SSD/Magyar) - Akku X
- JOYOR S5 Pro 10" Elektromos Roller 26Ah Akkumulátorral Moddolt!
- XPS 13 9310 13.4" FHD+ IPS i7-1185G7 16GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 13400F 32/64GB RAM RX 7700 XT 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- LG 55G4 - 55" OLED evo - 4K 144Hz & 0.1ms - MLA Plus - 3000 Nits - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium
- Apple Ipad Pro 2 gen2 10,5" 2K retina A1709 64GB
- CarPlay / Android Auto adapter meglévő Android alapú fejegységhez
- Telefon felváráslás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest