-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#10000
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9999
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9999
üzenetére
Induljunk ki az adapterből.
1. Terhelés nélkül megméred a feszültségét
2. Ohm törvénye alapján kiszámolsz egy ellenállásértéket, amivel az áram 9x20=180 mA lenne.
3. Ha igaz a 3.7V, akkor 3.7/0.18=20.556 Ohm
4. Rákötsz az adapterre egy 20 ohmos ellenállást, majd megméred így leterhelve a feszültségét, és pontosan az ellenállás értékét is az soha nem pont a névleges érték). Ebből számolható újra a pontos helyzet (hogy mennyire vagy közel a kiinduló 20 mA-es értékhez).
5. Az így mért feszültségértékből (mondjuk 3.6V) levonod a LED nyitófeszültségét (3.5V az adatlap alapján), marad 0.1V.
6. Innen már előtétellenállást számítasz: 0.1V/20 mA = 5 ohm. Mindegyik LED-hez.Ha más értékeket mérsz, mint a feltételezettek, természtesen azokkal számolsz.
Remélem nem hibáztam.
-
#9999
Speeedfire
félisten
Speeedfire
félisten
Látom közben itt szép kis vita oldal lett. Mivel kezdő vagyok ezért kérdeztem, hogy hogyan kellene ezt kivitelezni. Mindenféleképpen ellenállást rakok akkor a led-ek elé.
Kimérem mekkora feszt ad le az adapter.
Viszont így akkor lenne egy másik kérdésem is, hogyan mérjem ki mekkora áramot ad le? Kössek rá egy ellenállást a kimenetre és vele sorosan meg akkor a multimetert? -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#9997
üzenetére
Szevasz!
Persze hogy lehet szabadkézzel is, csak kis tehetség, jó szem és biztos kéz kell hozzá. Ha kétoldalas a nyák és el lehet kerülni az oldalak váltogatásával azt, hogy a lábak között is át kelljen vinni szálakat, akkor nem egy ördöngösség. A kézi festéssel a gond a vonalszélesség egyenetlensége. Ha meg valahol vékonyabbra sikeredik, akkor egy kis alámarás mindjárt galibát okoz. Az SMD-vel még élesebb a helyzet. A legtöbb IC lábtávolsága 1/20", azaz 1,25 mm körüli (van olyan, ahol már ennek is a fele). Azért 8 (4+4) lábbal még egyszerűbb az ügy. De ajánlom: vigyázz kezedre/szemedre, mert így ez kincs. Kérdés: kézi festésnél mit használsz tintaként? -
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#9960
üzenetére
Szevasz
Meg lehet próbálkozni foto technikával fóliarajzot készíteni SMD alkatrészekhez, de akár szabad kézzel is lehet próbálkozni, persze azért nem egy 24 lábú cuccnál !
Én 8 lábú SMD IC-nek és a hozzá szükséges 6db kiegészítő alkatrésznek készítettem nyákot szabad kézzel !
Nem mondom, hogy nem pepecseltem kicsit vele de azért egész szép lett !
Az elkészített áramkört már nagyító alatt kell nézni.
Az alkatrészeket tű heyű SMD forrasztóval forrasztottam.Üdv.:
-
Lompos48
nagyúr
Tapasztalatból mondom, hogy azok a LED-ek, aminek a mérési paramétereinél (ami az ajánlott üzemmódot is jelenti) 10 mA van megadva, bírják kb. 50 mA-ig. A 20 mA-esekben a Si morzsa dupla területű, és duplán bírja. De kár ezen most már vitatkoznunk. Én maradok a véleménnyemmel és tapasztalatommal. Nem ez volt az origo. PEACE!
-
Lompos48
nagyúr
Szerintem a 40 mA-ert max. néhány msec-ig bírja
Ki kellene próbálni...
Hasogassuk a szőrszálat tovább:
Van peak repetitive és peak nonrepetitive.. Az utóbbinál még azt is megadják, hhogy pl. 10 usec (mikro - most nem keresem). És legtöbbször kb. ötszöröse az előbbinek. Így bír egy nagy 100 A-es egyenirányító el egész ezerig (nonrepetíve).
-
And
veterán
válasz
Lompos48
#9984
üzenetére
Igaza van moha21 kollégának: az összes LED-adatlapon a continuous (azaz folyamatos) áramérték a DC-maximumot jelenti (mod: mégpedig úgy, mint "absolute maximum ratings", tehát nem meghaladható érték), a peak pedig impulzus-csúcsérték, 0,1...10%-os - adatlaptól és gyártótól függő - kitöltésre, 10..100µs-os impulzushosszra vonatkozóan. Pl.: [link], [link], stb.
-
14adam
addikt
üdv
olyan embert keresek aki tudna nekem küldeni postán egy 270uf 450v-os(ha nem pontosan ilyen de ez fölötti akkor annak is örülnék) 105fokos kondit.Kis ESR értékű kéne . Japán kondi kéne pl ruby vagy jó az epcos is esetleg nippon. Meghálálnám $$$
Ha már erre járok megkérdezem,hogy tekercsnél,hogyan lehet kiszámolni,hogy milyen vastag,milyen hosszú drót kell? Ha mondjuk 50v-ből szeretnék 12voltot csinálni egyenáramnál? Szerintetek ramaty állapotba van ez a tekercs? Mintha onnan hallanám a cicergést és a lakkréteg is eléggé rossz állapotba van
-
Lompos48
nagyúr
A Speedfire által megadott táblázatban:
Continuous forward current. 20 mA
Peak forward current: 40 mA (nem impulzusmódban van szerintem, csak ez már limit, amihez közel a LED nagyon gyorsan öregszik, nem úgy, mint más félvezetők)És nem hagyom magam, mert 20 évet töltöttem el félvezetők gyártásával/tesztelésével/mérésével.
-
#9978
moha21
veterán
Speeedfire
#9972
moha21
veterán
válasz
Speeedfire
#9972
üzenetére
20 mA a max neki, tehát a közel 40 mA az nagyon sok, tönkremegy.
27 ohm vagy annál kicsit nagyobb ( 27 ohm mellett 22mA folyik rajta ) kell mind a 9 elé.
És a kilencet párhuzamosan kell kötni másként egyáltalán nem világít. ( 3,7 V a táp, 2 LED-nek meg már 7V nyitófeszültség kell. )(#9975) Szab02 : 4,7 ohm-al 100mA folyna a LED-en.
-
#9977
And
veterán
Speeedfire
#9972
And
veterán
válasz
Speeedfire
#9972
üzenetére
Az a 355 mA továbbra is terhelhetőség, tehát nem úgy számolunk ledáramot, hogy ezt az adatot elosztjuk a ledek (amelyek ráadásul az adatlap szerint mindössze 20mA-t bírnak folyamatos üzemben) számával.
"Nem igazán van itthon ellenállásom [..]"
Bocs, de ez nem hangzik túl jó érvnek, ha egyszer szükséged van rá..
Amúgy azt a 3,7V-os tápfeszültséget sem árt megvizsgálni, mert a Nokia 3310-ben a NiMH mellett már Li-ion akku is lehetett, annak pedig a töltési végfeszültsége 4,2V (a névleges feszültsége a 3,7V), ezért minimum akkora feszültségű adaptert (de inkább valamivel nagyobbat) kellett hozzá használni. A kéznél lévő ős-Nokia töltőmre pl. 5,3V van írva (ez amúgy csak szimpla kapcs. üzemű 'dugasztáp', maga a töltőkör a telefonban van).
Mod. #9975-re: ha valóban 3,7V-os a táp, a tipikus nyitófesz pedig 3,5V, akkor R= 3,7V-3,5V / 20mA= 10Ω minimum (mivel 20mA a maximális áram). -
#9975
Szab02
aktív tag
Speeedfire
#9972
Szab02
aktív tag
válasz
Speeedfire
#9972
üzenetére
Szerintem kb. 5ohm körüli előtét fog kelleni, vagyis 4,7ohm (ilyet gyártanak csak, ha jól tudom.)
Valaki erősítsen meg. -
#9973
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9972
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9972
üzenetére
Elképzelhető, hogy nem világítanak egyformán. Pár mV eltérés a Vf/If karakterisztikán (gyakorlatilag exponenciális) nagy áram- tehát fényerőkülönbséget produkálhat. Ez csak akkor nem áll(na) fenn, ha a gyártási folyamatban egymás melletti struktúrákat válogatn(án)ak a szilíciumszeletről. A különbségek miatt az a 39,44mA is csak matematikailag marad elméletben.
-
#9972
Speeedfire
félisten
Lompos48
#9971
Speeedfire
félisten
válasz
Lompos48
#9971
üzenetére
Tényleg, ezen agyaltam folyamatosan, hogy hogy is van az áramosztó. Valami miatt az maradt meg bennem, hogy sorosan a feszültség megegyezik.
Ha párhozamosan kötöm akkor elvileg 39,44mA jut egy LED-re. Ha az "illiket" elhagyom akkor milyen "gondok" adódhatnak belőle? Nem igazán van itthon ellenállásom és elektró bolt környékén sem leszek mostanában.
-
#9971
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9970
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9970
üzenetére
Há' azzal bizony meggyűlik a bajod, mert a 9 LED-hez sorba kötve fog kelleni vagy 31,5V. Párhuzamosan se olyan egyszerű, mert "illik" előtétellenállásokat kötni sorba egyenként, hogy valamennyire hasonló áram folyjon mindegyiken.
-
#9969
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9968
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9968
üzenetére
Ragasztója válogatja. Van olyan is, amiben alumíniumpor van, hogy szilárdulás után ezüstösen nézzen ki. Általában szigetelő mindegyik. Csak várd meg, amíg teljesen megszárad. Meg aztán nem kell a ledek lábait is beleönteni a ragasztóba, aztán a ledek körül se nagyon vannak nagyobb feszültségek vagy áramok.
-
#9968
Speeedfire
félisten
Speeedfire
félisten
Lenne egy hülye kérdésem. A ragasztó vezeti-e az áramot? Ledeket akarok lefixálni egy műanyag lapon.
-
Lompos48
nagyúr
A szoftverhez nem tudok sokat hozzáfűzni. Tény, hogy a Protek-et több mint tíz éve használom, műszernek nagyon jó, de az RS232 mese nem jött be. Annyira emlékszem, hogy sorba tölti ki a mért adatokat és rajzol belőle görbét. CSAK! Mivel a műszer egy idő után elalszik, ha nem matatod, úgy az adatközlés is nyugovóra tér egyidőben a kijelző elaltatásával. Érdekes volna új szoft rá, de nem voltam/vagyok érdekelt. Az okosabb műszerek észbe tartják az utóbbi 4-10- stb méréseket. Itt nincs már több tanácsom. Azt se tudtam, hogy már kifutott. Nekem azt, amire kell továbbra is elvégzi szorgalmasan.Hátha valaki okosabbakat tud majd mondani a Maxwell sorozatról.
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#9955
üzenetére
Megnéztem ezt a Protec 506-ot. Nem tűnik rossznak, csak hát az ára.
Meg nem is nagyon lehet már kapni, kifutott modell. És használtan se nagyon találtam.Viszont így rájöttem, hogy az, hogy milyen szoftvert adnak hozzá / milyen alternatívval tudom még használni, az szintén nagyon nem mindegy.
A Maxwellekhez adott szoftver ez: [link] - hát nem tűnik hogy túl sokat tudna...
Mondjuk Excelbe ki lehet exportálni, és onnan feldolgozni, de azért az már körülményes.
A Protec gyári szoftvere is jobbnak tűnt, és ahogy látom léteznek hozzá alternatív programok is (mindjárt belinkelek egyet, ha megtalálom).Kb. 2-3 éve a Maxwellről is találtam egy leírást, hogy a soros porton küldött adatnak mi a szerkezete (asszem nem volt túl bonyolult), és ez alapján hogyan tudod magad feldolgozni.
Asszem egy középiskolai fizikatanár (persze valami nevesebb suliból) írta.
De most hiába próbálkoztam, nem sikerült megtalálnom. De azért még próbálkozok...
Vagy van valami ötletetek, hogyan / milyen keresőszóval próbáljam ?
Úgy tűnik az "szerkezet" (mint pl. adatszerkezet) szó nem jött be. Mondjuk hogy azóta tanultam programozást, már más a megfogalmazásom erre is...
Ha tényleg nem lenne túl bonyolult, akár még egy mikrokontrolleres adatfeldolgozót / tárolót is csinálnék hozzá.Főleg hogy úgy néz ki, hogy a 25507-es tud olyat, hogy eltárolja a mérés adatait:
"Different measuring types and memory function"
A 25506-nál viszont nem írják ezt. Akkor ez csak az aktuális mért adatot tudja "real-time" kiküldeni a soros porton ? -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#9960
üzenetére
1Hz-re van egy visz. egyszerű kapcsolásunk, egy 36,768k-s quartz, annak a frekvenciáját egy 4060-as leosztja 2Hz-re, azt meg vagy egy 4013-as, vagy az áramkörben már használt 74hc390-es tovább osztja 1Hz-re.
Valszeg egyszerűbb, ha két külön quartz-os időalapot csinálok.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
CPT.Pirk
#9959
üzenetére
A probléma az, hogy így kell egy 1Hz-es időalap, és egy 1MHz-es, ami önmagában nem gáz, de jó lenne ha az 1MHz-et le lehetne osztani 1Hz-re, mindezt sima cmos áramkörökkel, de nem 6 darab 10-es osztóval. Van erre valami megoldás (pic meg mikrovezérlő most nem játszik), vagy egyszerűen használjunk két külön időalapot?
Pedig gáz lesz az 1Hz-es időalap készítése. Olyan alacsony frekvenciájú stabil jelforrást nem fogsz találni, azt is egy kvarcoszcillátorból kell majd leosztanod. A 3 osztó kicsit soknak tűnik, de nem kell mellé abszolúte semmi. Van pl. a CD4059, ami "egyedül" is megcsinálja az ezres osztást, de akkora körítés kell mellé, hogy messze lekörözi a 3 gyalog-tokos megoldást. Nem beszélve arról, hogy jómaga is 24 lábú. Ha van/volna kézügyben elérhető jó NYÁK technológia, az áramkörök beszerezhetők jóval kissebb tokban is, mint a DIL (TO116) és akkor az osztó nem foglal el többet 2 négyzetcentinél.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Végre alakul az 1Hz-1MHz frekvencia mérő, terveztünk hozzá 0.1Hz - 1MHz -es átvitelű erősítőt, a sávban majdnem mindenhol 35dB-s erősítése van, így már akár 40mV-s bemenő jelről megvan a 3V kimenő, jár róla a scmitt-trigger.
Ez után egy analóg multiplexer van, ami vált a frekvencia és a periódusidő mérés között az alapján, hogy a schmitt-t. után kapcsolt analóg frekvenciamérő (kb. 1-2khz-nél nagyobb jel esetén váltja át a multiplexert) beállítja a multiplexeren a kívánt mérési módot. Multiplexer után egy újabb schmitt-t. van, majd számláló aztán latch és bcd dekóder, valamint a 7 szegmenses kijelző, ezekből összesen 6.
A Latch és a reset jelet a mindenkori időalapból csináljuk.A probléma az, hogy így kell egy 1Hz-es időalap, és egy 1MHz-es, ami önmagában nem gáz, de jó lenne ha az 1MHz-et le lehetne osztani 1Hz-re, mindezt sima cmos áramkörökkel, de nem 6 darab 10-es osztóval. Van erre valami megoldás (pic meg mikrovezérlő most nem játszik), vagy egyszerűen használjunk két külön időalapot?
-
Lompos48
nagyúr
A Tape 2 is vonalszintű jelet ad ki, tehát használható. Kell egy másik erősítő, hogy leellenőrizd torzít vagy nem. Ebból csak annyi derül(ne) ki, hogy erősítő eleje vagy vége.
Ellenállásmérővel nem sokra mennél. Nagy májzli esetén - pici valószínűséggel - esetleg találhatsz egy hibás alkatrészt, de ehhez tapasztalat is kellene. Feszültségméregetés még mondjuk (a kapcs. rajz alapján), de ahhoz is kell gyakorlat.
Én meg még sokkal messzebb lakom.
-
qdak
addikt
válasz
Lompos48
#9936
üzenetére
szia megnéztem sajna line in van rajta, van le7őségem tape kimenetre, de az ugy nézem direktbe megy a jel (azt adja ki a tape 2n amit a tape 1 en be adok vagy meg tom forditani is)
ellen állás mérő vel ez kimér7ő ?Ebit
"sajna" a vezeték jó megcserélve is jol szól, másik vezetékkel is, de ha a hangszórót a bal oldalra rakom, torzít :Svmi tipp esetleg még ?
sajna én Győri vok igy a kolega nagyon messze lakik -
Ebit
addikt
Igen igy gondoltam, mert lehet kábel /egyoldali/ probléma.
Elsőkörben ezeket zárnám ki,ezenkivül ,én kontakt hibára gyanakodnék, ezt megpróbálnám megoldani, és ezután ha nincs megfelelő műszerezettséged,gyakorlatod elvinném szakemberhez.
A Basys forgalmazta ezeket,és jelenleg is üzemeltett márkeszervizt Törökbálinton elérhetőek.
[link] -
Lompos48
nagyúr
A 20k nagyon komoly határt húzó tényező. Én kimondottan Fluke párti vagyok, bár lehet kicsit elfogult. Várj mások véleményére is, hátha sokféle műszer fordult már meg dolgos kezeik között.
Lejjebb talán még kedvelem a Protek 506-ot. Hőmérsékletet tud, kitöltést nem. Van neki soros portja, de nem egy nagy bumm. És egy egyszerű 1kHz-es impulzuskimenete. -
atesss
addikt
Ha még itt vagy esetleg, akkor még egy kérdés (de a többiektől is):
Szeretnék venni egy komolyabb multimétert is nemsokára.
A fő cél az lenne (a mostanihoz képest), hogy PC-re köthető legyen.
Laptopom egyenlőre nincs, de ha lesz, akkor is lehetőleg olyan, amin van soros port, vagyis elég a soros portos, nem kell USB-s, mivel az drágább is.
AC V fontos, jobb lenne, ha 20A-ig tudná, meg frekvenciamérés ami kellene még, és extrább lehet (bár ahogy néztem, ebben az árkategóriában ez elég alap). Bár hogy minnél tovább (1Mhz felett is), az már nem annyira.
Hőmérséklet kellene mindenképp, és kitöltési tényező ami még jól jönne.
Maxwell-eket néztem eddig, ott kb. ez ami megfelelne nagyjából: Maxwell 25506
A 25507-es még egy 6-7e-el drágább, és ugyan USB-s, de pl. frekit csak 100kHz-ig tud : Maxwell 25507
Itt van egy termékválasztójuk:
linkMi a tapasztalatotok a márkával ?
Árban ennél a 20e ft-nál sokkal többem nem nagyon lenne rá.
A többi dolgot amit néztem majd holnap írom, most mennem kell havat/vizet lapátolni a padlásra, mert beáztunk.
-
atesss
addikt
válasz
Lompos48
#9951
üzenetére
Hülye vagyok.
Kiderült hogy semmi probléma nincs vele, csak forditva akartam rádugni (12V-ra föld, földre 12V)...
Ugyanis a Molex csatlakozóból épp kijött az érintkező (utána kiszedtem megint / mégjobban - talán látszik a képen - , amikor rámértem, hogy mi lehet a hiba), és visszadugtam.
Sárgát (ami késöbb a vékony pirosba megy) a 12V-ra, feketét a földre.
Csak mint kiderült, valahogy sikerült ezt anno úgy beforrasztanom, hogy a fekete a + ...
Azaz ezálltal megcserélődött, nekem meg nem jutott eszembe, hogy tényleg már régóta így van (mármint hogy meg van cserélve a szín), időnként furcsállom is, de neki nem álltam semmit se csinálni vele - mivel működött - , eddig nem jött ki a Molexből az érintkező.
Amint ránéztem jobban a bemenetre, hogy a piros kábel megy a bemeneti elko minuszára, rögtön rájöttem mi a gond.
A táp meg persze hogy DC, mivel rá is van írva az aljára (a fotón is rajta van). Összekevertem mással, aminek AC-s tápja van (szintén valami ilyen kis-elektronikai cucc).Szóval legközelebb először kicsit körbenézek, utána teszem fel csak a kérdést...
Középen az kapcsoló igen, NiMh - NiCd váltó.
Most megy már jól, tölt, azaz szerencsére lesz elem nemsokára megint az egérbe.
(Csak egy szintén erősen lemerültet találtam itthon, ezzel is akadozik most.)
Azért köszönöm hogy foglalkoztál a problémával.Egyébként bal oldalt van két nagyobb méretű dióda, azok akkor mit csinálhatnak ?
-
Lompos48
nagyúr
Na, ebbe is belepancsolok, remélem senki nem haragszik meg.
Elsősorban mit jelent számodra, hogy zárlatos? Ha az lenne, akkor vagy a szivargyújtós táplálásnál, de a Molex-ről is annyi áramot venne fel, hogy valami füstölne benne. Ennek nyoma se látszik. Egyébként nem mehetett váltóáramról, mert sehol nem látszik egy egyenirányító. Ráadásul a csatlakozó mellett elkó(k), fojtótekercs meg LED látszik, tehát a bemenete 99%-ban DC. Vigyél kicsit közelebb a problémádhoz.Még valami: mi az a fehér izé úgy jobbközéptájt (kapcsolónak tűnik)?Bocs, látom... -
atesss
addikt
Üdv ismét
Zárlatos lett a ceruzaakksi-töltőm.
Erről lenne szó:
A gyári tápja már évekkel ezelőtt elromlott, azóta vagy szivargyújtó-csatlakozóval, vagy Molex-el (PC-tápról) üzemeltetetem, de az elmúlt 2 évben (mióta nincs fényképezőgépem) szinte csak az egérbe való AAA-s akksikat töltöm vele.
Multiméterrel üresen rámérve nem mutatja, hogy zárlat lenne. Gondolom csak akkor ha a dióda kinyit (asszem az eredeti tápja AC volt).
Hol / hogyan próbáljam keresni a hibát elsőre ? -
Lompos48
nagyúr
Ha spanyol (utólag úgy néz ki, hogy brazil), akkor igazam volt, remélem: derecha - jobb
portugálban direita - jobb. esquerdo - bal. EZ AZ!!!!Egyébként ha szembeállsz a cuccal általában a kábelek nem egymást keresztezve mennek a hangfalak felé, lehet ez is irányadó.
-
Lompos48
nagyúr
Na, úgy na!
Fincsi egy cucc!
Melóra fel! Azzal kezdeném, hogy valahogy meg kéne húzni a határt a végfok és előerősítők-korrektorok-forrásválogatás között. Én ezt úgy csinálnám, hogy jelet hagyva a bemeneten monitorizálnám a line out kimeneten az eredményt. Ez gyakorlatilag úgy volna lehetséges, hogy a line out-ot rákötném egy másik erősítőre. Ha így is torzít, akkor előfokok, ha nem, akkor végfok. Ha sikerül spekulálunk tovább.
Persze a becsületes (korrekt) megoldás a színuszgenerátor és oszcilloszkóp használata lenne. De az is jó lenne, ha mérőműszerrel méregetnél feszültségeket, mert hál' Istennek vannak feltüntetett értékek is a rajzon. -
Lompos48
nagyúr
Baj van! Először betojtam a rettenetesen bonyolult kapcsolási rajz(ok)tól. Utána megláttam a mágneses fejeket, majd... megnéztem a címet. Ez a kazettás magnó - casette deck. Valószínű valami Mark II szériának egy másik tagja. Ha jól emlékszem erősítő a probléma. Az egyszerúbb kellene legyen, mint elektronika. Emerre utaló infót láttam korábban, de elvetettem. Keressük tovább!
-
KeNTaGoN
tag
Üdv.
Ha jól tudom, létezik egy olyan elem/akkumulátor ami nagyjából így néz ki:
Tehát egy nagyobb téglatest, aminek a tetején van a két érintkező. Egy a felső sík átlóinak metszéspontjában és a másik az egyik sarokban.
Mérete kb 5-6cm.Valaki tudja, hogy milyen elemre gondolok? Az érdekelne, hogy ez a fajta elem hány voltos.
Remélem sikerült jól körűl írnom.
-
qdak
addikt
hello véleményt és árat szeretnék kérni rolluk
TECHNICS SU-V505 Stereo Integrated Erősítő
370W áramfelvétel
~2x70W teljesítmény
Súlya: 7,5 kg.
Computer Drive Monitor - hangszóró impedancia érzékelés,
hőmérséklet és túlvezérlés védelem. Vizhűtés?!
4db hangfal csatlakozás 4-16 Ohm, választható A, B
Bemenetek: PHONO, TUNER, CD/AUX, TAPE1, TAPE2
Kikapcsolható hangszín, loudness, subsonic filter, stb.PIONEER A 656 MK II Reference Stereo Amplifier
650W áramfelvétel
~2x190W teljesítmény
Súlya: 13,5 kg.
Power, Bass, Treble, Loudness, Volume Control, Direct, Rec Selector, Input Selector, Phono Selector.
Bemenetek: Phono, CD, Tuner, Line, DAT/Tape 1, Tape 2, ADPT/Tape 3, Speakers,én 20 ill 31 K ra áraznám ti ?
-
Batman2
őstag
Vamilyen szinten már biztos megoldották ezt a küszöb feszültség problémát, ha más nem, lejjeb tudták tolni kicsit, csak én vagyok már lemaradva.
Azért nagyon alacsony feszültségen a tejesítmény még nagyon kicsi, mint írtad is a példában.Igen, lomposnak is igaza lehet, nagyobb feszültségealóba kisebb az áramerő, már ami a kapcsoló FET-eken át megy, így tényleg kicsivel kevesebb lehet a veszteség.
Igen bizony, a 80% vagy 90%-nak hosszabb távon nagy a külömbsége, nem mindegy !
Hát csak okosan dönts, szerintem a honi példányok közül vedd meg a legjobbat !
Üdv.:
-
atesss
addikt
válasz
Batman2
#9914
üzenetére
Hát én találtam a fórumon olyat, aki egy Phenom II X4-nek elvileg (CPU-Z mérés) 0,65V-ot adott : [link] - a végén van a CPU-Z-kép linkje, és [link]
Mondjuk 200 Mhz-es FSB-vel, 0,5-ös szorzóval, azaz 100MHz-en.
Rá is kérdeztem priviben, eddig még nem kaptam választ.A 0,85V-ot erre a procira (vagyis a Penry-re) hol olvastad ?
Az biztos, hogy a PFC (aktív) hatékonyabban tud dolgozni 220V-ról, mint 110-ről.
De asszem nem csak ez az oka a magasabb hatásfoknak, olvastam róla korábban, biztos logikus is, de most hirtelen nem jut eszembe.No, hát akkor ilyen gold tápegységet vegyél !
Vennék is, ha találnék.
Itthon biztos nem lesz, de még külföldről (nővérem tudna hozni Londonból) is bajos lesz, főleg a 300W alattiakat.
400W-osat (ráadásul passzívat) már találtam: [link]
Csak az ára elég sokk...Viszont azt is vedd figyelembe, hogy a hatásfoka terhelés függő, tehát csak akkor a maximum, ha az ideális terhelésen hajtod !
Persze, többek közt ezért is akarok kis teljesítményűt (pl. 250W), bár annak a 20%-os terhelése (azon is tudnia kell 87%-ot a 80+ Gold-nak a szabvány szerint) is még 50W leadott.
A 80+ Platinum viszont 20%-os terhelésen is min. 90%-os hatásfokú.115V Internal Non-Redundant
% of Rated Load 20% 50% 100%
80 PLUS 80% 80% 80%
80 PLUS Bronze 82% 85% 82%
80 PLUS Silver 85% 88% 85%
80 PLUS Gold 87% 90% 87%
80 PLUS Platinum 90% 92% 89% -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#9915
üzenetére
Pedig 220-ról többe kell ledolgoznia, min 110-ről, tehát a veszteségis több elvileg.
Ez egy olyan mese, mint a magasfeszültségű távvezetékek. Mindegy, hogy 110 vagy 220, ez csak transzformátor -áttétel kérdése. De kissebb fesz.-nél nagyobbak az áramok és emiatt az ohmikus veszteség is nagyobb (elmegy melegedésre).
De az elgondolásom jó ?
Tehát csak dupla táppal lehet mgoldani, az ellenállásos feszültségosztóval való jelszint emelés itt nem jó ?Gyakorlatilag a legkézenfekvőbb.
741-es, TL071-es , vagy LM324-es műveleti erősítő nem jó erre ?
(Már csak azért mert az éppen van otthon elfekvőben.)Akármilyen opamp jó.
Jó a -1V - +11V-os elgondolás ?
Nem rossz, de nagyon szokatlan. Aztán nagy harcot kell majd megvívnod egy -1V-os táp elkészítésénél. Ha 10V-ig van kimeneted, akkor "illik" 12V-tal táplálni. Egy szimmetrikus tápot könnyebb csinálni, mint 2 eltérő feszültségűt. Tehát +/-12 vagy 15.
Akkor a műveleti erősítő táp kivezetései mennek a -1 - +11V-ra
vagy a dupla tápra...
az invertáló lába pedig a 0V-ra és a jelföld is ?
igen, csak a nagy sietségben nem találtam a test szimbólumot és írtam nullát.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#9908
üzenetére
Végülis igazatok van, bizonyára egyszerűbb és az erősítés beállítása szempontjából is praktikusabb a műveleti erősítős megoldás, csak néha nagyon röghöz kötött, szemellenzős a gondolkodásom.
De az elgondolásom jó ?
Tehát csak dupla táppal lehet mgoldani, az ellenállásos feszültségosztóval való jelszint emelés itt nem jó ?741-es, TL071-es , vagy LM324-es műveleti erősítő nem jó erre ?
(Már csak azért mert az éppen van otthon elfekvőben.)Jó a -1V - +11V-os elgondolás ?
Akkor a műveleti erősítő táp kivezetései mennek a -1 - +11V-ra az invertáló lába pedig a 0V-ra és a jelföld is ?
Üdv.:
-
Batman2
őstag
Szevasz
Ahogy néztem, ennek a procinak is 0,85V a minimuma !
Az, hogy be lehet állítani elméletileg alacsonyabb feszültséget, csak elvi dolog, mivel a bitmintával ugyan lehetséges,de a gyakorlatban igencsak fagy szerintem akkor.Lehet már azóta megoldották, de legalábbis 2-3 éve pont ez volt a félvezető és különösen a processzor gyártók nagy problémája, hogy a szilicium alapú félvezetők említett nyitófeszültség korlátja miatt nem ngyon mehetnek 0,7V alá, pedig ha tovább tudnák csökkenteni a fszültséget, akkor jeletősen cökkenne az áramfelvétel is és ezáltal a fogyasztás és melegdés is !
220-on jobb mint 110-en ??
Pedig 220-ról többe kell ledolgoznia, min 110-ről, tehát a veszteségis több elvileg.No, hát akkor ilyen gold tápegységet vegyél !
Én a régebbieket ismerem, azok még csak az említetteket tudták.Viszont azt is vedd figyelembe, hogy a hatásfoka terhelés függő, tehát csak akkor a maximum, ha az ideális terhelésen hajtod !
Üdv.:
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#9907
üzenetére
Nem vetettem el teljesen az ötletét annak a kapcsolásnak. Most ott vagyok, hogy megpróbáltam valamiféle szimulátorba betenni de a 4026-os dekád számlálóval gondban vagyok, pl. Tina pont nem ismeri, az LTspice meg elvileg ismeri, de per pill nem lehet telepíteni 64 bites winen. Majd megnézem XP-n, hátha ott hajlandó települni.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#9907
üzenetére
Nem vetettem el teljesen az ötletét annak a kapcsolásnak. Most ott vagyok, hogy megpróbáltam valamiféle szimulátorba betenni de a 4026-os dekád számlálóval gondban vagyok, pl. Tina pont nem ismeri, az LTspice meg elvileg ismeri, de per pill nem lehet telepíteni 64 bites winen. Majd megnézem XP-n, hátha ott hajlandó települni.
-
And
veterán
"Mit jelentenek a multiplexre felkészített hétszegmenses kijelzők ?"
Mondjuk eleve közös tokba van szerelve n-számú digit, esetleg nem n*(7+1), hanem n+7+1 kivezetéssel (a +1 a tizedespont).
Miért kell neked pont ilyen? Közös anódos és katódos biztos létezik, legfeljebb külön tokban minden digit. A nyákon meg simán össze lehet kötni a szegmensek kivezetéseit.
"Esetemben át lehetne alakítani a kapcsolást úgy, hogy közös anódos kijelzőt használjak, de programozási okok miatt a mikrokontroller kimenetén lévő magas szintre kapcsoljon be az adott szegmens ?"
Elég nyakatekertnek tűnik. Ha az anód közös, mindenképp aktív alacsony szinttel lehet vezérelni a szegmensek katódjait.
"Elméletben egy inverter elég lehet a szint-váltásra, de hogyan szokták az ilyesmit a gyakorlatban megcsinálni ?"
Biztos nem inverterrel
. Elég 'hülyén' néz ki egy kontroller mellet egy rakás olyan logika, amelyek feladata egyébként a szoftverben is megoldható volna. -
atesss
addikt
Üdv !
Találtam egy tesztet [link] , ahol a videókártyák saját fogyasztását mérik le, tehát a DC-n felvett fogyasztást.
Én egy hasonló mérést szeretnék csinálni otthon.
Szerintetek mi lehet a gyakorlati megvalósítása ennek a mérésnek ?
Egyenlőre csak egy HD4670-hez kellene, vagyis a PCI-E portot mérném "csak" - mondjuk pont az a nehéz.
Láttam ilyen szalagkábeles PCI-E "hosszabbítót" már, csak baromi drágán árulják, azzal elvileg viszonylag egyszerű lenne, csak az 5db 12V-os ágat, és a 4db 3,3V-os ágat kell megszakítani [link] .
Van ötletetek, hogy honnan tudnék olcsón beszerezni ilyen PCI-E hosszabbítót ?
Vagy valami egyéb módszer a mérésre ?Illetve még az lenne a kérdésem, hogy a többi csatlakozó úgy tűnik mind csak singnal, vagyis azokon néhány mA-nél nagyobb áram biztos nem folyik át ?
-
atesss
addikt
Így már értem a dolgot, köszi.
Egyenlőre bevált az SS98 erre a célra, pedig még mindig csak elkezdtem kipróbálni a dolgot, vagyis csak egy része van összerakva a kijelzőnek.
Meg a hardver interrupt se megy még túl jól.Mit jelentenek a multiplexre felkészített hétszegmenses kijelzők ?
A Lomexben ilyen csak közös anódosban volt. Ezek szerint inkább azt használják mikrokontrolleres célra is, miért ?
Esetemben át lehetne alakítani a kapcsolást úgy, hogy közös anódos kijelzőt használjak, de programozási okok miatt a mikrokontroller kimenetén lévő magas szintre kapcsoljon be az adott szegmens ?
Elméletben egy inverter elég lehet a szint-váltásra, de hogyan szokták az ilyesmit a gyakorlatban megcsinálni ? -
Lompos48
nagyúr
válasz
CPT.Pirk
#9902
üzenetére
Azzal kezdtem múltkori válaszom, hogy: Kiindulásnak gondolom megfelelne: [link]
Tehát nem azért ajánlottam, hogy szerintem ezt csináld meg. Csak ha a PIC elvetendő, akkor egyszerű megoldás igényét feltételeztem.Viszont miért csak 3 kijelzőt használ a kapcsolás? Oké, Hz módban elég a 3, de MHz módban ez furcsa, ott elég pontatlan eredményt adna, ha csak 3 dekádot látunk az értékből.
Erre csak azt tudnám válaszolni, hogy 1Hz hiba az alsó sávban ugyanannyi, mint 1kHz a felsőben, ha százalékban számigálunk. De a rajz továbbfejleszthető, amira tanú az, hogy már vannak ilyen ötleteid. A többi felvetett kérdésedre már nagyon jó válaszokat kaptál előttem. Mindenesetre ha rákeresel a frequency counter design, vagy project kulcsszavakra sok bonyolultabb és persze sokkal jobb megoldást találsz .
-
Batman2
őstag
Hi
A következő lenne a kérdésem !
Egy 0 és 1V közötti egyenáramú jelforrásnak kellene a jelét feszültségben flerősítenem mondjuk 0-10V-osra !
Készítettem két rajzot:
Mivel tudtommal a tranzisztor nem tud mit kezdeni a 0,7V alatti feszültséggel (mivel nem nyit ki), ezért az első kapcsolásban egy ellenállásos osztóval emelném a jel szintjét a bázis előtt 1V-ra.
Csak ebben az esetben az a kételyem, hogy az 1V-os feszültséghez nem fog hozzáadódni a jel feszültsége, csak ha több mint 1V lenne !
Audió jelnél, kondenzátorral a bemeneten valóban + feszültség lenne a jel a pozitív periódusában és hozzáadódna a kondi töltése az alapfeszültséghez.Ezért készítettem a második kapcsolást ahol az erősítőt dupla tápfeszről hajtanám ami -1 - +11V feszültséget adna rá és ekkor a jel 0V-os szintje már eleve +1V lenne a tranzisztor számára, ami már nyitja a tranyót és tudja erősíteni.
A további jelszint emelkedés pedig valóban hozzáadódna az alapértékhez !Jól értelmeztem ezeket ??
Ha igen, akkor mennyi fokozatra lenne szükségem, hogy elérjem az 1V-os bemenő feszültségre a 10V-os kimenő értéket ??
Mondjuk + még egy ilyen dupla trayós fokozat ?Üdv.:
-
atesss
addikt
válasz
Batman2
#9900
üzenetére
Igen, ebben igazad lehet, ez logikusnak tűnik.
Bár akkor meg furcsa, hogy az Intel hivatalosan is engedi a 0,5V-ot, vagyis a VID lábakkal beállítható ekkora feszültség.
Datasheet: [link], 15.oldal
Az alaplapgyártók álltalában nem használják ki, csak a GB-nál láttam eddig 0,8V alatti adható feszt (ott mint kiderült a pontos érték egyébként nem 0,5V, hanem 0.51250V).Táp hatásfokról:
A 80+ Gold-os tápok már 90%-nál járnak.
Ráadásul itt 110V-on mérik, 230-on úgy tudom kb. 1%-al jobb hatásfokkal megy.
Itt egy lista, amik közül kellene egyet beszereznem:
[link]
(Sajnos a linkek egyenlőre nem mennek, valamiért lecseléri a linkben lévő szóközöket "+"-ra (a próba topic alapján ez derült ki). A sok adat miatt a cserét is excelből kell megoldanom majd.)Sőt már létezik Platinum minősítésű is, de abból összesen is 10-nél kevesebb van, 400W alatt még nincs.
-
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#9902
üzenetére
Ez sajna ilyen, mindössze három digites kapcsolás. Műszernek tényleg nem nevezném, mert a kvarc időalap hiánya egy frekvenciamérőnél elég nagy hiányosság.
A méréshatár váltása valóban a kapuidő lecsökkentésével van megoldva, közös méréshatárnak pedig csak elegendően nagy digitszám esetén volna értelme (3 számjegyen hogyan mutatsz 999 kHz-et, 1 Hz felbontással?).
"de MHz módban ez furcsa, ott elég pontatlan eredményt adna, ha csak 3 dekádot látunk az értékből."
Pedig pontosan ez a helyzet, kHz-es állásban a felbontás 1 kHz. Mondjuk RC-oszcillátoros időalapnál nincs is értelme több kijelzett számjegynek.
Létezik olyan célkontroller, amely közvetlenül 8-digites led-kijelzőt hajt meg időmultiplex vezérléssel, többféle üzemmódja van (frekvencia- és periódusidő-mérés, impulzusszámlálás), de sajnos >8e Ft-ba kerül. Ilyen az ICM7226A/B típus, az 10 MHz-es időalappal 10 MHz-ig 1 Hz-es felbontást ad, ennyi a közvetlen méréshatára, csak e felett kell előosztót használni hozzá. Egy gyors ECL-bemenetű 100-as osztóval 1 GHz-es méréshatárig 100Hz-es felbontás érhető el vele. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#9898
üzenetére
Felmerült pár kérdésem a cmos-os kapcsolásról.
A lényege az, hogy egy Schmitt-trigger megformálja a bejövő jeleket, amit egy időzítő áramkör kapuz, a rajzon az 556-os. Az innen adott ideig jövő impulzusokat számolja a rá következő 4026-os IC,ami egy Johnson számláló, és ha eléri a 10-et, akkor értéke 0 lesz ismét, valamint a carry kimenetéről rámegy egy impulzus a következőre, így haladtunk egy dekádot a számolásban. Ez világos, így (a rajzon) balról jobbra növekedik a kijelzett szám.
Viszont miért csak 3 kijelzőt használ a kapcsolás? Oké, Hz módban elég a 3, de MHz módban ez furcsa, ott elég pontatlan eredményt adna, ha csak 3 dekádot látunk az értékből.
Másrészt megpróbálom majd kiváltani az 556 alapú időzítőket quartz alapú dolgokkal. Ennél a 4026-nál úgy megy a mérés, hogy amíg nincs tiltó jel a clock inhibit lábon, addig addig számolja a bejövő impulzusokat a clock lábon, és a számolt értéket megjegyzi, amíg nem kap reset jelet?
Aztán az sem teljesen világos, hogy hogy megy az átkapcsolás magas ill. alacsony frekire. A rajzon ezt kézzel oldotta meg, és elvileg 1s időzítést használ 1Hz-re, valamint 1kHz-et 1ms-re. Az ilyesmit valahogy közösen megoldani nem lehetne?
. Elég 'hülyén' néz ki egy kontroller mellet egy rakás olyan logika, amelyek feladata egyébként a szoftverben is megoldható volna.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 5080 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 14 Pro, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 9900K 8 mag 16 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Prémium PC házak akár 20-40% kedvezménnyel eladók garanciával, számlával!
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T450s - i5-5GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" HD+ I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged