-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Teasüti
nagyúr
Sziasztok!
Tanácsra volna szükségem újfent.
Milyen megoldások léteznek erre a feladatra?
Adott két kapcsoló és két fogyasztó. Egyik kapcsoló mindkettő fogyasztót kapcsolja, viszont a második kapcsolóknak csak az egyiket kellene. Be lehet ezt kötni vmi módon, vagy kell hozzá vmi eszköz is kiegészítésként?
Sorba kötött fogyasztók esetén tudom kapcsolni a lánc egyik elemét önállóan, ha bekötöm párhuzamosan arra az elemre a második kapcsolót?Konkrétan féklámpáról volna szó. Két 12v LED szalag, az egyszerűség kedvéért legyen csak ki- és bekapcsolt állapot. Mindkettőt kapcsolja a fék nyilván. A terv viszont, hogy az egyiket egy másik kapcsolóval állandó bekapcsolt állapotra szeretném bírni függetlenül a féktől (vagyis hát gondolom nem sértődik meg, ha mindkét kapcsoló felkapcsol egy időben). Mellékesen ez a ködlámpa szerepét fogja betölteni.
Tehát miként célszerű ezt megvalósítani? A fenti felvázolt módszerrel ki lehet emelni egy elemet a sorból, vagy ez egyéb problémákat vet fel?
Köszönöm! -
Kernel
nagyúr
válasz
zsolti_20
#48894
üzenetére
Elvileg a 22-es jelű egység a feszültségszabályzó, ami a szinkrongenerátor forgórészére csúszógyűrűkön keresztül adott áram nagyságával szabályozza gerjesztést, ezáltal a leadott feszültséget. 24-es lehet az egyenirányító.
Van ott egy elmenő vezeték, gondolom azon méri a fedélzeti feszültséget, illetve azt igyekszik stabilizálni. Meg abból veszi a gerjesztőáramot is.
Az akkunak van egy puffer szerepe is, tehát ha ez gyárilag akkus konstrukció, akkor az akkut kihagyni nem szabad az áramkörből.
Ha akkuval együtt is sok a feszültség (vagyis túltölt) akkor a fesz. szabályzót kell cserélni.
-
And
veterán
válasz
Flashback
#48896
üzenetére
Ha jól gondolom, akkor ez a 4x3 sorkapocs-pont négy darab teljesen független váltóérintkezőt takar. Vagyis a többi kimenetre csak úgy kerülhet feszültség, hogy te a relék közös pontjára (vagy épp az NO, a feszültségmentes állapotban nem vezető érintkezőre) ráadtad azt a feszültséget, ami a relék meghúzásakor átkerül a terhelés felőli ágra. Ahogy az előttem szóló írta, le kellene tisztázni, hogy melyek a relék kimeneti érintkezőinek közös (COM) pontjai, akár a relé adatlapjának megkeresésével, akár a nyák végigkövetésével illetve méréssel.
-
PHM
addikt
válasz
Flashback
#48896
üzenetére
Próbáld meg úgy, hogy a B pontokat használod közös betápnak,
és az A pontokon mérsz feszültséget.
Az a gyanúm ugyanis, hogy a B pontok a morze érintkezők
közös pontjai.
De ezt magad is kimérheted:
Mindent lekötsz a panelről a tápfeszültség kivételével.
Ezután megméred, mely 2 pontok közt van rövidzár az egyik,
majd a másik állapotban. Amelyik pont mindkét esetben szerepel,
az a közös pont, oda kell a kapcsolandó feszültséget kötni.Szerk:
Mindez akkor igaz, ha valóban a relék morze érintkezői vannak csak kivezetve. -
Kimértem az A-B között zár.
A gond lehet a közös 12V?
Megnyomom az 1-es csatornát 1 - AB ZÁR átmegy a 12V, de közben a 2,3,4-en is lesz valamennyi feszültség.
Ezt kellene elkerülni. Mit tudok tenni? -
zsolti_20
senior tag
Sziasztok! Remélem jó helyen járok. Van egy 125ccm-es motorom, aminek a hátsó lámpája mindig kiégett. Gyanus volt, így rámértem és kidobott 10-65v-ot a fordulatszám függvényében. Az első lámpák bírják, bár nemtudom hogyan... Csatolom a kapcsolási rajzot hátha segít valamit. Annyi a különbség, hogy az én motoromban nincs akkumulátor, illetve önindító. Az aksi mennyire lehet gond?
-
Na közben ez megoldódott. Mert a panelt normál módon is lehet vezérelni.
Tehát 12V a betáp. és az csak akkor megy ki, amikor a gombot megnyomom. Kérdés hogy kell normál esetben bekötni?
Úgy gondoltam hogy adok mindenhova 12V-ot (piros kábelek).
A kimeneteken 0van normál esetben, ez jó.
Ha megnyomom az 1es gombot az 1es kimeneten +12V lesz. Viszont a kettesen meg hármason is megjelenik 5V. Így van ez a többi gombbal. Tehát nem csak a választott kimeneten hanem a többin is jelentkezik feszültség.
Mit rontok el? Mi lenne a helyes bekötése?
-
Kernel
nagyúr
válasz
rita7107
#48888
üzenetére
Attól még, hogy szétment (bár így nem látni, mi a gond), ki lehet mérni, hogy mekkora feszültségű trafóra van szükség, helyettesíthető egy hasonló méretű Puskás trafóval is.
A rajz alapján ez a trafó nincs komoly terhelésnek kitéve, csak segédáramköröket táplál. Ha az R1 tényleg 15 ohm (ez sem látszik rendesen, de kimérhető), ilyen ellenálláson keresztül nem is lehet túl nagy a terhelés.
+/- 15V-ot állít elő a két stabilizátor a műveleti erősítők és relék számára, amihez kb. 2x20 V pufferelt feszültség szükséges, ami 2x 15 V AC szekunderrel bíró trafóval már előállítható.
-
And
veterán
válasz
Flashback
#48889
üzenetére
Nem lehet, hogy ez simán bekötés kérdése? Mert ha minden kimenethez (relé?) három sorkapocs tartozik, akkor lehet, hogy azok váltóérintkezős relékről jönnek, vagyis elegendő felcserélni az NO/NC érintkezőket, a B-jelű sorkapcsokból átkötni a terheléseket az A-jelűekbe.
-
Sziasztok!
Van egy 4 csatornás eszközünk ami távirányítóval működik. A távirányítók már sok évesek úgy gondoltuk cseréljük, modulostul együtt.
A gyári modulnak 12V a betápja és folyamatos 5V-ot ad ki csatornánként.Amikor a távirányítón megnyomunk egy gombot az 5V leesik nullára.
Az új modulunk ilyen:
Ha bekötöm mindenhova az 5V-ot pont a fordítottját érem el. Akkor lesz 5V mikor a távirányítón megnyomom a gombot. Meg tudom ezt valamiféle kapcsolással fordítani?
Kérlek segítsetek!
-
rita7107
aktív tag
Sziasztok.
Van egy régi TR-9120 típusú tápegységem.
Az első képen pirossal jelzett trafó "vasmagja" darabokban van.
Ezt lehetne valahogyan, valamivel helyettesíteni?Ha igen mit javasoltok, mit tegyek be helyette?
Azért mellékelem a kapcsolási rajzát is, abból jobban látszik mire lenne szükség.
Sajnos annyira nem értek az elektronikához, hogy saját kútfőből megoldjam.
Köszönöm a segítséget!
-
yohnsee
tag
válasz
_ATi_1
#48874
üzenetére
Belinkelem, miről is beszélek. Sajnos kapcsolási rajzot ezidáig idő hiányában nem készítettem. (Tudom, ez így eléggé visszafele van)
A sönt 0.05 ohm/10W, az áramkör 12-48V között kell működjön. Célja: DC motor irányváltása. Jobb oldalon alulról felfele haladva található a bemenet, egyenirányítás, pufferelés, majd a két relé váltja az irányt. A söntöt a negatív oldalra raktam a széles feszültségtartomány miatt. Ezt 10k-val a mikrovezérlő lábára kötöttem.
A mikrovezérlő programja legegyszerűbben egy kapunyitó elektronikához hasonlítható. Start-Stop-Start, ahol először az egyik irányba mozog végállásig, majd a másikba. Ha közben infrakapu/felhasználó/terhelésvédelem hibát jelez, akkor megáll. Van egy trimmer helipoti, ami a referenciafeszültségemet állítja elő, ha ennél nagyobb a feszültségesés az ellenálláson, akkor kikapcsolnak a relék.
Eddig ez a legnagyobb "alkotásom", így szívesen veszek mindenkitől hozzászólást, hogyan tehetném esetleg még jobbá a művemet.
Tehát a válaszom a kérdésedre: nem erősítettem a mérendő feszültséget, mert az AVR belső felbontása állandó (8 vagy 10 bit - választható), mellé csak a referenciafeszültséget választottam kellőképpen alacsonyra (1,1V) így ebben a tartományban már a 8 bites pontossággal is ~0,004V a lépcső. (Az itteni ref. feszültség az AVR belsőé, nem összekeverendő a fentebb említettel!) -
válasz
Pttypang
#48876
üzenetére
Szoval smd alkatresz, hagyomanyos panelkeszitesi modszerek adottak, maratas, fotozas.
Valami kulonleges trukk esetleg, amivel van eselyem, hogy ilyen vekony vezetosavokat keszitsek, vagy marad a kesz panel rendelese, amirol emberi meretre vannak kivezetve a labak?
Gondolkodtam, hogy ugy hagyom, aztan utolag egy szikevel pl megvagom a vezetosavokat, de ez mar nagyon utolso sufni megoldas lenne.. -
Kernel
nagyúr
Gyártóra utal, illetve a belső felépítésben is van némi különbség, de ennek nincs gyakorlati jelentősége:
https://en.wikipedia.org/wiki/78xx
Adatlapból is kivágtam példának két képet az A és C változatról, de általános felhasználásnál ezeknek a kis eltéréseknek sincs jelentősége:
-
-
Lompos48
nagyúr
Az a mérés maximum annyira jó, hogy bizonyítja: az alkatrész tud "tranzisztorolni". Az adatlapban meg kell nézni a paraméter határértékein kívül a mérési feltételeket is. Azok pedig VCE=-4.0 V, IC=-4.0 A. A műszer pedig mA-es szinten mér. Lehet hozzá tesztáramkört építeni (ha annyira fontos), de ezeket a feltételeket biztosítani kell minimum 2 táp használatával.
Még annyit, hogy a Hfe (h12e) paraméter Ic függő értéket mutat mindig, a változás ilyen nagy áramhatárok között nagyon nagy. -
Ribi
nagyúr
Lenne egy kérdésem tranyó Hfe méréssel kapcsolatban.
Otthon találtam pár BDX18 tranyót, aminek az erősítése elvileg min 20.
Kis sárga multiméterben van mérés rá, de 3 és 5 között mutatott amikor több darabot megmértem.
Ennek mennyire lehet hinni?
Power tranyó mérésére a kis vacak már nem alkalmas, vagy tényleg ennyire kicsit erősít? -
-
yohnsee
tag
válasz
_ATi_1
#48860
üzenetére
Helló!
Lehet, hogy össze kellene dolgoznunk. Én is ilyen projektbe kezdtem, eddig DC áramot (0-10A) mértem sönt ellenálláson mikrovezérlővel, de most ugyanezt tudnom kellene AC-ban is. Kernel ötlete nagyon tetszik (ACSxxx típusú érzékelő) csak sajnos idő hiányában nem tudok teszteket összerakni.
Ha gondolod, szívesen segítek, ahogy csak tudok. -
válasz
Kernel
#48868
üzenetére
Igen, ezért volt fura... akkor összerakom, mibe' fogadunk, hogy nekem vagy füstölni fog, vagy meg sem mozdul?
Köszi amúgy, így már érthető
Homályosan sejtettem, hogy áram lesz a dologban, de nem voltam benne biztos, hogy az a szerepe a 10k-nak. Meg nagyon soknak tűnt az a 30V.
Viszont így ha jól sejtem, ha kisebb ellenállást használok, nem fog 30V kelleni? -
Most ezt nem értem kicsit : itt
26V-ot tol be az 555-nek (igaz, ellenálláson át), annak nem kéne ettől elfüstölnie...?
Feszültségvezérelt oszcillátort akarnék alkotni ez alapján, aminek 20-30KHz között kéne kiadnia frekvenciát... Működhet ez, vagy számoljam át max. 15V-os vezérlőfeszültséghez? -
mezis
félisten
válasz
Narancs
#48861
üzenetére
Üdv.!
Villanyszerelő módszer: legalább 5 W-os próbalámpa a védőföld és fázis közé. Ha világít, akkor még két eset van: a/ védőföld vezeték rendben, b/védőföld szakadt ugyan, de a bojleredbe érkező nulla vezető és a védőföld "zárlatos". (Ez utóbbinak kicsi a valószínűsége.)
Ha nem világít: két eset: a/ védőföld rendben, de van érintésvédelmi FI reléd és az leoldott. (Ebben az esetben egy pillanatra felvillanhatott a próbalámpa.) b/ nem világít, FI relé nem oldott le vagy nincs is: szakadt a védőföld.
E helyett én inkább műszeres vizsgálatot javaslok: egy elegendően hosszú vezetékkel ellenállás mérés a kérdéses pont és egy biztosan jó védőföldelés között. Ehhez kell egy DVM (eBay, 1600 HUF), és 10 - 20 m vezeték. (A DVM jó lesz elemteszternek, a vezeték meg ruhaszárító kötélnek.
) -
Kernel
nagyúr
válasz
Narancs
#48861
üzenetére
Az anód működésének nincs köze a földeléshez, az önmagában egy galvánelemet képez, aminek egyik elektródja a vastartály, másik a magnézium, a víz pedig az elektrolit.
A két fémről egyébként (jelentéktelen) feszültséget lehetne elvezetni, ha nem lenne rövidre zárva. A zárlat miatt viszont elektronáramlás lép fel, vagyis áram folyik vizen keresztül, ami az anódról elektrolizálja az anyagot a tartály fala felé, nem pedig fordítva, így nem a tartály anyaga fogy el, illetve korrodálódik, hanem az anód.
Vezetékkel kapcsolatban az sem mindegy, hogy helyi földelésre vagy a védőföld vezetékére gondolsz, de mindkettő ellenőrizhető egy próbalámpás gyorsteszttel, a fázishoz képest.
Lehet feszültséget is mérni, de a voltmérő nem terheli árammal a földelést, így inkább csak a védőföld beazonosítására alkalmas.
Amellett a földelési ellenállás mérésére vannak szakszerű műszeres módok.
De még a próbalámpás teszt sem ajánlott laikus számára, sőt szakmailag sem teljesen elfogadott, de attól még van értelme annak is.
-
Narancs
őstag
Sziasztok!
Ma megdöbbenten tapasztaltam, hogy a bojlerünkbe menő földvezeték el van vágva. Legutóbb két éve szerelték, lehet, hogy akkor vágták el, lehet hogy már korábban. Jól tudom, hogy ilyenkor az anód (egy magnézium ötvözet cső) nem fejti ki áldásos korrózióvédelmi hatását?
Hogy tudnám megállapítani, hogy ami a falból kijön földvezeték, az valóban földel-e?
Bocs ha kicsit off
-
Ribi
nagyúr
Megnéztem szkóppal.
Kondival kis terhelésen jó, de nagyobb terhelésen az R2-t nézve begerjed, vagy mit csinál, kimenet ugyancsak.
Anélkül viszont minden szép sima.Még azon filózok, hogy a kimeneten nincs nagyobb kondi és lehet amiatt csinálja ezt?
Ha lenne ott 100-500uF, akkor lehetne adj lábra is tenni valamit
-
Ribi
nagyúr
Ráraktam az R2 ellenállásra a tantált és ugyanaz, leesik 10.6Vra.
Mi a búbánatos kutyaszar van itt?Lompos48 Hát az lesz, hogy nem rakok oda semmit, de akkor sem értem.
Elvileg lehet oda rakni, meg szoktak is, de akkor sem értem, hogy miért okoz gondot. Ettől stabilabbnak kellene lennie, nem megzakkanni.
Eccerűen nem ér tem.
-
Lompos48
nagyúr
Magyarázattal (még) nem tudok szolgálni. Ellenben az Adj láb az IC referenciaforrással van kapcsolatban, ami az 1.24V-os feszültséget 0.005%/V pontossággal "hozza". És ez érvényes a 3V ≤ (VIN − VOUT) ≤ 35V,
10 mA ≤ IOUT ≤ 5A, P ≤ 50W intervallumokra. Ezen bármilyen plusz alkatrész csak rontani tudhat. Adatlap szerint az Adj-GND közé kötött 10 μF kondi már 75dB-es brummelnyomást biztosít. Adatlapban egyetlen egy kapcsolásban találtam egy 0.1 μF.ot. Ugyanakkor jónéhány alkalmazási kapcsolásban semmit nem használnak oda, néhányban ott a 10 μF.ot. Én nem tennék oda semmit.Utólag: Adatlap 8.oldalán írja, hogy mi történhet nagyobb kapacitás esetén az ICben keletkező belső kis parazitaramok miatt. Azt is, ahogy ki lehet védődiódákkal ciglizni ezt. Egy próbát megér(het) kipróbálni ideiglenesen a nagyobb kapacitással és 2 diódával az adatlap 3. rajza szerint.
-
Ribi
nagyúr
Nos megvan a hiba forrása.
Az adj és föld közötti 100uF kondi. tsu írta, hogy nagy, na de ha bekapcsolva is rajta van a nagy terhelés, lentről indul a fesz és ott is marad.
Ha nincs, stabil az egész. Ha bentvan, 12-ről 10.6-ra esik 260mA terhelésre.
Ez vajh mitől lehet
100uF túl nagy?
Doksiban 20uF-ot is említenek.
Nem értem én ezt.
-
#48848
MasterMark
titán
MasterMark
titán
Üdv újra
Mi a legolcsóbb ajánlott forrasztó?
-
Kernel
nagyúr
válasz
#33253120
#48845
üzenetére
Sense vagy ID-pin a neve (4. érintkező), de az OTG-vel kapcsolatos. Töltőáram nagyságához nincs köze, azt az adatvezetékek kötése határozza meg, nem szabványos, gyártóspecifikus módon.
Az ID-pin lehet földelt, bekötetlen, vagy ellenálláson keresztül földelt:
http://itcafe.hu/tema/otg_kabel_keszites/hsz_1-50.html
https://en.wikipedia.org/wiki/USB_On-The-Go
http://logout.hu/bejegyzes/anglergab/samsung_nexus_s_usb_host_mode.html
https://androbit.net/articles/124/android_usb_host_otg_mod_kerdesek_valaszok.html
-
#33253120
törölt tag
Gyakorlatilag egy DC/DC konverterrel szeretnék egy 12V-os akkuról több más dolog mellett telefont is tölteni esetiben. Gyakorlatilag nem akarom, hogy a töltés túl korán merítse az akkut. Emiatt a telefonnak akkora töltőáramot szeretnék amekkora feltétlenül szükséges. Mivel jellemzően feltöltve kerül a bölcsőbe a készülék nincs szükség a dugasztáp által leadott maximális áramra, inkább csak a szintentartás a cél.
Sok telefonnak elég az ellenállás az USB datára, de van amivel ez nem megy, mert extra azonosítás is van benne. Ezért tettem fel a kezdőkérdésem úgy, ahogy.És akkor kicsit tovább gondolva. Még nem kerestem konkrétan utána, de hallomásból (ezért ha hülyeséget írok javítsatok ki nyugodtan) a micro usb meg azért 5 pin, mert a sima usb-hez képest plusz lábon mondja meg a telefonnak, hogy mekkora áram folyhat át rajta... Tehát egy rendes töltőkörben a feszültségforrás, és a csatlakozó kábel is tájékoztatja a telefont a képességeiről, és a telefon ez alapján választja meg a töltőáramot. Szerk.: Mezis ezt itt megerősíteni látszik.
-
válasz
Kernel
#48842
üzenetére
Az oké, csak fura volt, hogy ezt meg akarod változtatni a tápon. Amúgy logikus, hogy valahogy azonosítja a töltőt, de amúgy eddig eszembe se jutott, hogy ilyen van (és nem is hallottam róla sehol) úgy tudtam, a telefon beterhel, amennyire tud, ami jön a tápból, azt felveszi a saját, vagy a tápegység áramkorlátjáig.
-
#48843
fenergie84
addikt
fenergie84
addikt
Sziasztok!
Felteszem a kérdésem, hátha tud valaki válaszolni.
Az autóm gyári fejegysége (Toyota Corolla Verso 2005) elromlott. Ha néha bekapcsol, akkor szól kb. 1-5 percig, majd a hangszórókból jön egy pukkanás, és utána már nem szól. Elromlott állapotban a kijelzőjének háttérvilágítása nem világít, viszont az infókat kiírja, ebben az állapotban egyáltalán nem szól.Esetleg tippek, infó, valami?
-
Kernel
nagyúr
Nem is átverésről volt itt szó, csak üzemszerű tájékoztatás a cél.
A telefon nem végezhet próbaterhelést, hogy az áramforrás le tud adni 1 ampert, 2 ampert, vagy nem. Ez nem lenne egy kulturált megoldás, még ha van is túláramvédelme a tápoknak.
Ezért találták ki, hogy a telefon az USB-kábelen keresztül előbb beazonosítja a töltőt, csak utána terhel rá. Az azonosítást szolgálja az ellenállás, vagy különféle egyéb bekötések.
Ha ezt nem észleli (rádugják egy standard PC-portra) azt legfeljebb 500 mA-ig terheli.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#48839
üzenetére
Nem véletlen, hogy ha rákeresünk a kép eredeti forrására, ez egy német fórumon feltett laikus kérdés, valószínűleg maga rajzolta az illető, amit fantázia gyanánt kitalált.
De nincs értelme, mert az ellenfázisú kimenetek épp kioltják egymást, vagyis így minél tökéletesebb az áramköri szimmetria, annál inkább nulla az eredő HF-jel. DC-szint marad a féltápon.
Ez így tudna működni fejhallgatóval:
Vagy lehet használni az invertáló kimeneteket is, ez már mindegy lényegében. Én úgy "kötöttem" be, hogy ne fordítson fázist a végfok.
Az ellenállás értékét azért töröltem, mert 1k sok, a fejhallgató impedanciájához képest, vagyis halk lenne ennyivel.
A másik 1k sem fontos, csak annyi haszna van, hogy a bedugáskor előálló töltőimpulzus (reccsenés) ezáltal elmarad, mert az ellenállás hamarabb feltölti féltápra a kondikat.
Ez pedig az érthetőség kedvéért az eredeti, hangszórós bekötés, ami fejhallgatóhoz nem jó, mert ott csak három kivezetés van:
-
-
-
válasz
#33253120
#48834
üzenetére
Az igaz, de ha a töltő nem terhelhető többel, akkor mindegy, mit állítasz be... Az USB2.0 szabvány úgyis 500mA, ami afölött van, az már csak a gyártó jófejsége. A 2A töltők is csak akkor érdekesek, ha a telefon töltőáramköre tud 500mA-nél többel tölteni, ha az van bekorlátozva 500 millire, akkor mindegy. De mondjuk ezt ki is tudod próbálni. Bekötsz 200 ohmot, megméred a töltőáramot, beköstz 10ohmot, megméred úgy is...
-
válasz
#33253120
#48832
üzenetére
Össze kell kötni a két adatlábat, eseleg valami kisebb ellenállással, de nekem simán összekötve is megy. Általában pont a régebbi Nokiák hisztiztek ezért
Amúgy nem ettől kezeli valamilyen terhelhetőségű töltőnek, hanem ugye amit az USB kimenet elbír, annyival lehet terhelni. -
Ribi
nagyúr
Montazs jobb kepen a poti 2 lába megy a regulator jobb lábára, ahova az előtte lévő kis ellenállás lába is megy.
Elvileg az az adj láb. Kis ellenállás másik lába a középsőre megy, a poti másik lába pedig a szürkére megy.
Tekerem a potit, változik rendesen a kimenet.
Alsó képen látszik a 2 dióda, jobb oldali az adj lábról megy a kimenetre, a felső dióda meg a bemenet fele megy a kimenetről.Szkóppal megnézve nem látszott egyik lábon se gerjedés.
Egy másik lm317-et pont 1.2V generálásra használom, de azon se 1.25V van pontosan, hanem kb 1.2, 1.19.
Eredetile ez az lm338 volt helyette, csak gondoltam az lm317 kicsit kevésbé zajos. -
tsu
tag
Ez így teljesen jól hangzik. A 100uF egy kicsit soknak tűnik, eléggé lerontja (ronthatja) a szabályzás időállandóját. 1-10 uF nagyságrendet szoktak oda rakni. De ez csak tipp. Amikor leesik a feszültség, az adj és az out között mennyit változik? Elvileg állandó 1,25 V-nak kellene lennie.
-
Kernel
nagyúr
Számít az áramköri kialakítás is, vezetékellenállások.
Ahol piros nyíllal jelöltem, gyakorlatilag az R1 ott méri a feszültséget, a szabályzó azt a pontot fogja stabilizálni, az osztó alsó pontjához képest.
Ha utána következik egy vezeték, aminek ellenállása van, vagy a testágon alakul ki valamilyen eltolódás, az rontja a stabilitást.
-
Lompos48
nagyúr
Akkora terhelésnél (2.6A) megvan-e még a szükséges kb. 2.5V-os feszültségtartalék bemenet és kimenet között? Ha igen, akkor van-e rajta hűtőborda, mert ekkora áramnál és a minimális 2.5V-os feszültségtartalék esetén a disszipált teljesítmény már 6W fölött van és közbeléphet a limitálás.
-
Ribi
nagyúr
Egy 100Wos trafóra van kötve.
Trafót még körábban néztem, hogy minden nélkül 15VACt ad ki, 50ohmmal 14.85V, 25 ohmmal 14.7V.
Előtte van 3x10kuF, és 2x0,33 ohm szűrő ellenállás a második kondi után.
Gerjedést nem tudom, előtte és utána is 100nF.
Ajd és föld közé 100uF-et kötöttem (az 1200ohm mellé), nem tudom oda kellhet-e valami más?
Utána nincs nagyobb kondi, de amiatt nem hiszem, hogy ennyire le kellene esnie. -
Ribi
nagyúr
Lenne egy kérdésem a 3 lábú regulátorokról.
Összeraktam egyet lm338-al, ( 120/1200 ohm osztóval) amikor 700 ohm van rákötve terhelésnek akkor kiad 13V-ot, de ha beterhelem kicsit jobban 50 ohmmal, akkor leesik 12V-ra. Na ez így nem faja.
Ez így "normális" vagy nem kellene ennyire bezuhannia?
Más adj regulátorok is ilyenek? -
Kernel
nagyúr
válasz
#81556480
#48806
üzenetére
A hajszárítónak mindegy elvileg, az egy fűtőszál, van rajta egy leágazás, ezáltal feszültségosztót képez egy kis DC-motor számára, az pedig egy Graetz-hídon keresztül kapja ezt a csökkentett feszültséget.
A fűtőszálnak eleve mindegy a jelalak, az egyenirányítón keresztül táplált DC-motornak is megfelel. A tápegységre történő visszahatás sem olyan nagy arányú, hogy gondot okozna szerintem.
Lapostévénél kb. 80-100 W feletti tápegységeket látják el aktív PFC-áramkörrel, ami viszont szabályos szinuszra van tervezve. (Minél nagyobb teljesítményű egy táp, annál kevésbé lehetséges PFC-nélkül teljesíteni a hálózati zavarásra előírt hatósági feltételeket.)
A kisebb teljesítményű tápegységek viszont úgy kezdődnek, hogy a 230V AC egyenirányításra és pufferelésre kerül, itt nem számít a jelforma (csúcsra töltődik a puffer).
-
Lompos48
nagyúr
...mértem 100MΩ feletti ellenállást a 230 V - kimenet között. De ez inkább csak érdekesség, egy 200 Ft-os fázis ceruza is mutatta, hogy szivárgás van.
A jó öreg Ohm szerint azon az ellenálláson 2,3 mikroampernél kisebb áram folyhat, csak. Az nem tud parázslásra bírni egy glimmlámpát.. Hogy az mégis világít(gat), egy kapacitív "szivárgás".
-
mezis
félisten
válasz
Anubis_9
#48808
üzenetére
Ha valamikor cserélnem kell a MY-64-esemet, akkor valószínű ilyenre cserélem.
(Egy régi, "borotva zsinóros" (védőföldelés nélküli) laptop töltőnél mértem 100MΩ feletti ellenállást a 230 V - kimenet között. De ez inkább csak érdekesség, egy 200 Ft-os fázis ceruza is mutatta, hogy szivárgás van.) -
yohnsee
tag
Helló!
Ha még aktuális, nekem van egy kapcsolatom (talán dunaújvárosi?), ha elküldöd neki a tervet, akkor nagyon szépen megcsinálja a nyák-ot. Ft/cm2 -ben számol, így nagyjából árajánlatot is tud adni.
Nem tudom, mennyire kell profi kivitelezés, kérj tőle képeket az eddigi munkáiról, aztán eldöntöd.
Ha kell, privátban adok egy mail címet. -
And
veterán
válasz
#81556480
#48803
üzenetére
Ahogy az előttem szóló írta. A valódi szinuszos jelformát előállító inverter mindenféle terhelést el tud látni probléma nélkül, hiszen a hálózati feszültség hullámformája is ilyen, de a valós szinuszt produkáló típusok a legdrágábbak. Az invertereket forgalmazó oldalakon egyébként elég nagy a kavar a kimeneti jelalakok megnevezése körül (módosított szinuszhullám, szinuszos 'jellegű' hullámforma, trapéz), ezek mind csak a nevükben szinuszosak, valójában annyival különbek a sima négyszögjelnél, hogy több lépcsőből állnak és esetleg nem olyan meredek a fel- és lefutásuk, mint a négyszögjelnek: [link] (a módosított szinusz a rajzon láthatónál több lépcsőből is állhat).
Sima lineáris / rezisztív fogyasztóknak (izzószálas lámpatest, hősugárzó) egyik hullámformával sem lesz gondja, de kapcsolóüzemű tápegységekkel és főleg motorokkal már akadhatnak problémák, ha nem valódi szinuszos jelformájú a táplálásuk. Ezért érdemes megnézni, hogy az adott típus konkrétan (nem csak a nevében) milyen jelformát ad, és másnak mi a tapasztalata vele.
Úgy voltam vele, hogy hosszú távra kell, így hát ezt választottam. 
Köszi a segítséget.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Milyen légkondit a lakásba?
- Projektor topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Fujifilm X
- BestBuy topik
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- iPhone topik
- PROHARDVER! feedback: bugok, problémák, ötletek
- Generációs lemaradásban a Huawei chipek, de a cég kitalált valamit
- PlayStation 5
- További aktív témák...
- iKing.Hu - Nubia Z60S Pro - Cyan - Használt, karcmentes
- Azonnali készpénzes Sony Playstation 5 lemezes és digitális felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- BESZÁMÍTÁS! Nintendo Switch 32GB V2 játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- Beszámítás! HP Victus 16-R1002NF Gamer notebook - i7 14700HX 16GB RAM 1TB SSD RTX 4070 8GB WIN11
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T470s - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged