Új hozzászólás Aktív témák

  • Kernel

    nagyúr

    [link] [link] [link]

    Másik topikban nem akartam már tovább offolni, ezért ahogy ígértem, itt írok részletesebben az egyszerű áramkör működéséről, amiről engem akartál "felvilágosítani" (vagyis képtelenségeket bemagyarázni):

    Tök mindegy mennyi puffert raksz a ledre, villogni fog, mivel kapacitív feszültségosztóval van hajtva.

    Zavaros szavaidból úgy tűnik, szerintem nem vagy vele tisztában, hogy a soros diódák behatárolják a pufferen kialakuló feszültséget. Hasonlóan, mint egy Zener-dióda, csak ez nyitóirányban kötve és a LED-ek számától függ az összfeszültség.

    Ez a feszültség is kismértékben áramfüggő, de érvényesül a diódák stabilizáló hatása is.

    A LED-eket pedig minél stabilabb árammal hajtjuk meg. Hiába céloztam rá előzőleg, de mintha nem is értenéd a feszültséggenerátoros vagy áramgenerátoros táplálás fogalmát, különbözőségét, ami az elektronikában nagyon alap dolog.

    Az áramgenerátoros jellegű meghajtást itt egy kapacitív előtét biztosítja. Vegyük példának ezt a lámpát:

    http://prohardver.hu/tema/led_vilagitas_a_lakasban/hsz_8665-8665.html

    Puffer: 47 μF 63 V
    Soros előtét: 1,7 μF
    LED-sor üzemi paraméterei: 45 V / 100 mA / 14 db LED

    1,7 μF kapacitású kondenzátor 50 Hz-en 1,9 kΩ kapacitív reaktanciát képvisel. Az R2 ehhez képest csak egy kisértékű védőellenállás általában, impulzuskorlátozó.

    Lehet növelni a puffer méretét, viszont ha a puffer annyira nagy lesz, hogy a villogás elmarad, akkor semmi, de semmi nem tudja befolyásolni a ledeken folyó áram erősségét, mivel fix lesz a feszültség. (és megjegyzem, igen közel a 230*gyök2 érékhez, ami általában egyáltalán nem a kívánt érték)

    Nyilvánvalóan nem tud kialakulni a pufferen 325 V, hiszen azt a LED-sor esetünkben 45 V-on korlátozza. Az előtétet képező kondi pedig ellenállást képviselve "rugalmasan" csak addig húzza a feszültséget, amíg a LED-sor engedi.

    Direkt megnéztem, a linkelt lámpánál 470 μF kapacitást tettem rá pluszban, hogy simább áramot kapjon, szemet ne bántsa. De akár rajta van, akár nem, a LED-áram változása műszerrel nem kimutatható.

    Nem utolsó sorban a tapasztalat az, hogy ha a puffer kondit túlméretezik (Hogy JÓÓÓ fényes legyen) akkor előbb-utóbb az egyik led a sorban meg fogja adni magát, és vagy szakadásba megy át, vagy rövidzárba, utóbbi esetében a többi led még több feszültséget fog kapni, és még hamarabb kiég.

    Gyárilag nem méretezik túl, hiszen épp ellenkezőleg, de nem is lesz fényesebb, és a LED nem azért adja meg magát, hanem az alulméretezett hűtés és/vagy gyenge minőségű LED miatt. Különben is a "fényességet" vagyis LED-áramot a soros kondenzátor cseréjével igény szerint tudom csökkenteni. Ha azt akarom, hogy kevésbé melegedjen, mert hátha így tartósabb lesz.

    De itt is elárulod magad, hogy komoly hiányosságok vannak, hiszen ha a sorban egy LED-et rövidre zárok, az áramgenerátoros jellegű meghajtás miatt az áram nem változik, vagy csak keveset. Ez függ a LED-ek számától is. Sok LED-nél pár hiánya fel sem tűnik. A LED-sor összfeszültsége persze annyival kevesebb lesz, a pufferen kisebb feszültség alakul ki. Vagyis követi a változást, a LED melegedését is. Ezért nem is érdemes hiba esetén cserélgetni (főleg, ha nincs kéznél tartalék), elég átzárni a rosszat.

    Ha egy LED megszakad, akkor viszont a puffer feltöltődik 320 V-ra, ami kellemetlen, ha a gyártó csak 63 V-os kondit rakott be, mivel az olcsóbb, mint a 400 V-os. Ilyenkor a kondi elpukkan (általában nincs betéve védelemként Zener-dióda), a biztosíték szerepét játszó védőellenállás kiég. A többi LED természetesen nem károsodik.

    Ezen kívül még több elszólásod volt, ami szakmailag vicc, néha önmagadnak mondasz ellent, de nem lehet mindenre kitérni, igen hosszú lenne.

Új hozzászólás Aktív témák