-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyenesmartin
őstag
Sziasztok!
A műhelybe csináltam egy 5630-as led szalagos világítást.
Előtte egy 20w-os power led volt, de ez le lett cserélve, mert a driverje nagyon bezavarta a rádiót.
Gondoltam, ha most led szalagos megoldást csinálok azzal nem lesz semmi ilyen. Tévedtem.
Egy hagyományos kapcsolóüzemű 12v-os 5A-es tápról megy, mihelyst bedugom a konnektorba, a rádió azonnal megbolondul, mint a power lednél is. Próbáltam a rádiót máshova tenni, de ez nem csinált semmit sem.
Hogy lehetne megszüntetni? Próbáltam hagyományos zavarszűrős megoldást csinálni, bekötöttem már a táp és a rádió elé is, de semmit nem ért. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #50695 üzenetére
Az világosabb számomra, hogy a folyamatos Drain áram 25 fokon max. 74A, 100 fokon pedig 52A, impulzus üzemben pedig érthetően többet, 260A.
Ez igaz. Azt ellenben nem szabad elfelejteni, hogy a 25 fok hűmérsékletű tok ideális, azaz végtelen hűtőbordát jelent, ami nincs. Az, hogy mennyire fog melegedni az Rth paraméterből lehet kiszámolni. Az IRF esetében minden wattnyi disszipáció 0.75 fokkal emeli a tok hőmérsékletét egy iley ideális bordán. Borda nélkül pedig 62 (!!!) fokkal. Ez kiderül az adatlapból.
Ugyanakkor most már van egy dilemmám. Valaki kavarja. Mintha IGBT-ről szólt a kezdeti mese, most pedig az IRF egy p csatornás MOSFET.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #50688 üzenetére
Úgy látom a netről letöltött fotóról, hogy 33 ohmos Gate ellenállasok vannak beforrasztva, így akkor a 45 ohm körüli mért értékem ebböl adódhat.
A panelomon csak 3 db tranzisztor van beforrasztva, a netes fotón pedig mind a 4 helyen van alkatrész, nem esetleg ebből adódhat, hogy ez a panel meghibásodott, pedig ez már cserélt panel, azt minták a kollegák, az eredeti egyszer már tönkre ment szintén.Vajon jót tennék e azzal ha beszerelném a 4. alkatrészt is, az ellenállásával együtt?
Elvileg akkor jobban kellene bírnia, még ha nagyobb áramot nem is adna le, viszont nem tudom, ehhez nem kell e még valamit változtatni a vezérlő illetve meghajtó részben!?
Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #50691 üzenetére
Igen, de a SOA görbe szerint csak a 10ms-os impulzusok esetén.
Mint korábban írtam, ideális ohmikus terhelés esetén, amilyen egy izzó, ahol nincs fáziseltolódás, ott szerintem használhatod. Feltételezem, hogy izzógyertya esetében is használható, mert az induktív késleltetés az áramra vonatkozik. A folyamat pedig nem repetitív. Én kipróbálnám.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #50688 üzenetére
Ez igaz, bár a G láb esetében mindegyiknél van egy ellenállás, így legfeljebb az ellenállás értékét mérhetem bekötve.
De mindenképpen jogos, hogy előszőr el kel távolítani az elfüstöltet, majd utána megmérni a többit újra, mett akkor már kiderül, a másik kettő valóban rossz e vagy sem.
A nehézség a kiforrasztásukban az, hogy to-263-as tokozásúak, a hűtőfüllel a nyákra vannak forrasztva, ami meg alu, így nagyon viszi a hőt, még leszerelt borda mellett is, persze ez is a feladata.Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csabyka666 #50687 üzenetére
Ki is lehet forrasztani, vagy elég átkötni is. Mivel a dióda a relé miatt került oda, az is feleslegessé válik, ha nincs relé, ami leszívhatná az akkut.
Bár elképzelhető, hogy a diódán eső feszültség is számít valamennyit, de ezek egyszerű, stabilizálatlan, trafós töltők szoktak lenni, annak szinte mindegy.
Továbbá később jutott eszembe, a dióda az akku fordított bekötése ellen is véd, tehát ha szerelés közben cserélné fel valaki véletlenül.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #50686 üzenetére
A füstös sorban mindegyik tranyó G és E lába között pár tíz ohm elleállast lehet mérni, míg a másik sorban levőknél, melyek ugyanez a típus, ugyanúgy dióda mérésben végtelent lehet mérni!
Gondolom, akkir itt minhárom meghibásodott!Csak ha kiforrasztva méred mindegyiknél. Az áramkörben (minden bizonnyal) párhuzamosan lehetnek kötve. Akkor egyetlen zárlatát mérheted mindenhol.
-
válasz
Kernel #50685 üzenetére
Tehát összegezve, ha a relét kiforrasztom, és a piros (+) vezetéket összezárom, akkor is tökéletesen funkcionál a lámpa, leszámítva azt, hogy töltés közben is lehet használni, de ennek egyrészt nem sok értelme lenne, illetve a srác, aki megvette, amúgy se használná így.
A fordított polaritás sem téma, mert csak a saját töltőjével tölti, azon alapesetben nem tud polaritást cserélni.
Jól gondolom?
-
Batman2
őstag
Inverteres heggesztő hiba:
A korábban feltett fotón látható G15N60HS típusú IGBT-k mérésével kapcsolatban a következőre jutottam.
A füstös sorban mindegyik tranyó G és E lába között pár tíz ohm elleállast lehet mérni, míg a másik sorban levőknél, melyek ugyanez a típus, ugyanúgy dióda mérésben végtelent lehet mérni!
Gondolom, akkir itt minhárom meghibásodott!Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csabyka666 #50681 üzenetére
Úgy néz ki, a relét csak azért tették oda, mert a szokványos megoldás (leválasztóérintkezős aljzat) nem bírna annyi áramot.
Ha átzárod, töltés közben be lehet kapcsolni az izzót is, de ahhoz bizonyára gyenge a töltő, hogy egyszerre világítson is vele, tehát a lámpát kikapcsolja az ember.
A töltőfeszültség hatására a relé meghúz, ezután a záródó érintkező tovább táplálná a relét az akkuról, akkor is, ha a töltés megszűnik. Mindegy ilyen szempontból, hogy áramszünet vagy a DC-jack kihúzása miatt.
Tehát egyfajta öntartó kapcsolásba kerülne a relé, a tekercs árama pedig szép lassan leszipkázná az akkut, míg a tartófeszültség fennáll.
Ettől véd meg a dióda, ami csak a töltő irányából engedi táplálni a relét.
Nem lehet például egyenirányító szerepe, amire egy rövid pillanatig gondoltam (mint némelyik szerszámgépben is), mert akkor AC-adapterről menne a töltés, csakhogy a relé DC.
Annyi mellékes haszna van még, hogy fordított polaritású töltés esetén a relé ugyan meghúz (mivel annak mindegy), de az akku felé már nem tud folyni az áram, tehát ez ellen is véd a dióda.
-
nyunyu
félisten
Nem tudja valaki, hol lehet Pesten par darab WS2811 RGB LED vezerlo ICt kapni? Meg hozza 4 labu kozos anodos LEDet? *
Esetleg LEDdel egybeepitett WS2812B-t?*: Lomexben ma erosen UFOnak neztek, aztan szemrebbenes nelkul ramsoztak a 4 labu kozos katodos LEDet, LED vezerlo ICkrol meg nem hallottak.
-
válasz
yohnsee #50679 üzenetére
Igen, szerintem is a relé a ludas, mivel más alkatrész már gyakorlatilag nincs benne, a többit mind kizártam, hogy rossz lenne.
Eladtam végül egy ismerős srácnak, de őszinte voltam, mondtam neki, hogy ha erősebben megüti, lehet elmegy a fénye, de ütésre visszajön. A sors fintora, hogy amióta utoljára összeraktam, akárhogy ütögetem, nem romlott el. Max a relét kiiktatom később, azzal csak annyit teszek, hogy töltés közben is lehet világítani vele, igaz?
-
yohnsee
tag
válasz
csabyka666 #50672 üzenetére
Nem tudom, milyen idős a szerkezet, de sok kapcsolás után a relé érintkezői is össze tudnak égni, illetve nem vezetnek át megfelelően, adott esetben sehogy.
Ha eladásra megy a lámpa, lehet, hogy ezt a lehetőséget is meg kellene vizsgálni. -
darvinya
titán
Mennyire számítana 4.9V helyett USB-s 5V-os töltőről vagy powerbank-ról tölteném BT füles?
-
M@nH.
aktív tag
Köszi a választ
Akkor sajnos marad az összes cseréje, mert teszterem az nincs. De legalább ha megjavul, egy jó darabig erre problémám nem lesz
Egyébként érdekes volt ez a CCFL hiba is, mert gyakorlatilag kontakthibás lett a cső végénél a forrasztás? és szép lassan elfogyott a vezeték is.
-
And
veterán
Ne csak az egyértelműen kaka, púpos elektrolitkondikat cseréld, hanem - ha nincs ESR-tesztered - az összest. Azok ugyanis gyakran akkor is rosszak (kapacitáshiányosak és / vagy megnövekedett ESR-értékűek) szoktak lenni, ha annak nincs látható jele. Sajnos már nekem is vitt el monitort a pufferkondi hibája, púpos éppen nem volt, csak konkrétan kirohadt az egyik kivezetése. Egy rakás nyilvánvalóan hibás alkatrészt hagyott maga után, és sajnos hiába ezen alkatrészek cseréje, azóta sem sikerült életet lehelni bele.
-
M@nH.
aktív tag
Valaki megtudná mondani, hogy mi lehet az oka annak, hogy a monitorom nehezen tud csak bekapcsolni? Én tápegység hibára gyanakszom, de azon belül szerintetek mit lenne érdemes megnéznem? A monitor egy Philips 220cw. Cseréltem már benne két púpos kondit, de az nem oldotta meg a problémát, illetve a felső CCFL csövénél is volt kontakt hiba, amit sikerült orvosolni. Amit megfigyeltem mikor a CCFL csöveket kellett orvosolni, hogy azonnal begyújtotta a csöveket és világítottak szépen, de amint rádugtam az LCD szalagkábelét a jelfeldolgozó panelra már nem ment ilyen könnyen. Jelenleg úgy néz ki a dolog, hogy ha gépezni szeretnék, akkor monitor áramtalanít, majd vissza és sípolásokat hallok, mint amikor egy villanó cső tápja minden villanás után feltölt. Ezt egy darabig csinálja, majd abbahagyja. Akkor újra kihúz, bedug és lőn kép. Valakinek ötlete?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2 #49684 üzenetére
Azóta találkoztam egy másik deszulfátorral, N-csatornás FET-et használ, nem az akkuból veszi az energiát, hanem külső 12V / 1A tápból:
-
-
válasz
csabyka666 #50670 üzenetére
A foglalat is jo? A kapcsolo nem kontaktos?
-
válasz
Kernel #50669 üzenetére
Kész, feladom... Átforrasztottam mindent, a csatlakozókat dörzspapírral felérdesítettem, WD40-nel befújtam, de ugyanúgy meg kell ütögetni néha. Valami kontakt lesz, mert állásában nem alszik el, ha mozgatom, akkor is jó, de ha hozzákoccantom valamihez, van, hogy elalszik.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csabyka666 #50668 üzenetére
Rá kell próbálni valahogy az akkura közvetlenül, esetleg a foglalat is lehet hibás.
-
válasz
csabyka666 #50667 üzenetére
Átforrasztottam mindegyiket, de ugyanaz. Már azt gondolom, az izzó nem jó. :/
12V-osat meg kellene izzítania, nem? Mert olyat raktam rá próbaképp, de semmi...
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
csabyka666 #50665 üzenetére
Relé lábait át kell forrasztani, például ahol nyíllal jelöltem, lehet hajszálrepedéses lazulás. Vagy máshol, ami így nem látszik.
-
válasz
csabyka666 #50664 üzenetére
Azt hiszem, megoldódott. Valami érintkezési hibája van, mert néha bekapcsol, néha nem. Gyanítom, hogy a relé körül, mert ha kicsit megkopogtatom a burkolatot, bekapcsol, és utána kopogtatásra sem kapcsol ki.
-
Üdv mindenki!
Van egy 6V 55W-os izzóval rendelkező kézi reflektorom, aminek tönkrement az akksija (6V 4,5Ah). Ma vettem bele egy újat, összeraktam, de nem világít a lámpa. Nem hittem volna, hogy egy akksicseréből ekkora probléma lesz, légyszi mondjatok valamit, mert én tanácstalan vagyok.
A lámpának van egy "vezérlője", mely a képen látható:
A panelen van egy relé, annak - szerintem - az a szerepe, hogy töltés közben kiiktassa a kapcsolót, így ne lehessen töltés közben használni a lámpát. Jól gondolom? A fekete (-) vezeték direktben jön az akksiról az izzóhoz (ez rendben van), a piros (+) pedig a relén keresztül menne, viszont a panelen nincs kontakt a két piros vezeték között. A vezetékekben nincs szakadás, végignéztem őket, illetve a kapcsoló is működik. A töltőt csatlakoztatva a relé kattan, majd lecsatlakoztatva megint kattan.
Illetve van egy dióda is a körben, annak mi a szerepe?
Eladásba menne a lámpa, azért vettem bele új akksit, szóval örülnék, ha nem hiába vettem volna meg, és igazából furcsa ez az egész, mert a régi akksival mielőtt szétszedtem, pár másodpercre felizzott a szál, csak ugye gyenge volt, ezért cseréltem ki. Semmi mást nem csináltam, mi tud ebben tönkre menni egy akksicserétől?!
Köszi a segítséget előre is!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #50661 üzenetére
Talán istenkáromlásnak tűnnek azok a vézna lábak, de gondolj arra, hogy milyen szál van egy 10A-es biztosítékban és még csak nem is rézből. Ráadásul a hosszuk is csak néhány milliméteren fog vezetni.
Önindítónál biztos nem merném bekapcsolni, de az izzító talán mégiscsak inkánn ohmikus ellenállást jelent. Kérdés maga az izzószál és az odavezető vezetékek mekkora induktivitást jelentenek.
A titok az adatlap "Safe operating area" diagramjában van elrejtve.Tranzisztoronként 20A-t elviselni néhány másodpercig nem kellene gondot okozzon.
Eddig 95%. Ha nem előlegezed meg a maradék 5%-ot, akkor sose tudod meg a választ.
Ne felejtsd el: hideg izzók bekapcsolásakor azok a nominális áram sokszorosát kérik a másodperc törtrészéig. Tehát a 180W helyett bekapcsoláskor annak sokszorosa volt az igényelt teljesítmény.
Azt nem tudom, hogy az izzógyertyák ellenállása mennyire hőmérsékletfüggő.
-
Batman2
őstag
Megint előszedtem a múltkori próbálkozásból megmaradt 4db FETet és ezennel 20K-os lehúzó ellenállásal egybe építve, a négyet összehuzalozva ismét megpróbáltam vele a 180w-ot kapcsolni, ezennel hibátlanul tették a dolgukat. 1K val a pozitívra kapcsolva a gatet-et azonnsl világítottak az ízzók teljes fénnyel. A négy tranyó és a borda sem melegedett érezbetően. Mérés szerint 130mV esett a tranyókon és 13,7A folyt át rajtuk. Ez alapján 1,78W a diszipációs veszteség és 9mohm az ellenállása a 4db FETnek, így 1db- nak akkor 36mohm ha jól számolom. Az ízzókra jutó feszültség alapján azok 162W-ot fogyasztottak.
Ebből számolva az autóm 850W-os izzitó rendszerének kapcsolgatása kb.10W disszipaciót jelentene, ami nem sok, e felől nyugodtan kapcsolgathatnám velük, de valahogy a 4 tranyónak együtt is nagyon vékonynak találom a kivezetéseit ahhoz hogy legalább 74A induló áramot elviseljenek, amit gyárilag 4-es vezeték visz a gyertyákhoz.
Merjem őket rákapcsolni, nem füstől el egyből?Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #50658 üzenetére
Majdnem semmit, hacsak nincs beleintegrálva kollektor-emitter közé egy védődióda is. És NINCS!
Tehát csak zárlatot vehetsz észre műszerrel egy hibás alkatrésznél.
Egyébként a maximális kollektorárama 27A, a 15A-es érték 100°C.ra vonatkozik. És 6x27=142A 25°C-on, tehát nagyon hűtve.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2 #50642 üzenetére
Sikerült leolvasnom az alkatrész feliratát, e szerint G15N60HS, ami rákeresve egy 600v, 15A-es IGBT-t takar.
IGBT-vel még sosem volt dolgom.
Kicsit csodálkozom, hogy ilyen sovány alkatrész van benne (15A), miközben a heggesztő 125A-es max áramra képes.
IGBT-t hogy lehet kimérni, mit tudok rajta mérni?Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pttypang #50653 üzenetére
Magyar oldalakon sütőhőmérő, vagy eBay: oven thermometer.
-
Milyen homero szenzor vagy eszkozrt ajanlanatok, ha a suto belso homersekletet szeretnem kiolvasni?
A lezeres es tarsait azert zarnam ki, mert ahhoz nyitogatnom kene a sutot, ugy meg nem igazan lenne ertelme a meresnek, ha ezzel jarna. -
Kernel
nagyúr
válasz
Rico45 #50645 üzenetére
103 azt jelenti, hogy 10 és 3 db nulla, azaz:
10 000 pF = 10 nF
M: 20 % tűrés valószínűleg.
K: 10 %
J: 5 %Lehet a kondi nélkül használni, egyébként is, ha kapcsolóra kondenzátort kötnek induktív szikraoltásként (ami megszakításkor keletkezhet, a tekercsek miatt), illik vele sorba kötni egy ellenállást is.
Ha ugyanis épp olyan pillanatban kapcsolod be, amikor a szinuszjel csúcsra tölti a kondenzátort, azt átzárod, a kapcsolót összeragaszthatja a szikra, illetve tárolt energia, bár ahhoz 10 nF elég kevés.
-
Temerti
tag
válasz
Speeedfire #50648 üzenetére
Szia! Úgy tudom az alkatrészek között található gnd, vcc nevű, amit be tudsz szúrni. Emellett a vezetékeket is át lehet nevezni gnd-re, és akkor az azonos nevűek összetartoznak, a nyáktervező részben is figyelembe véve ezt.
-
Speeedfire
félisten
Eagle-ben lehet valamiképp közös pontokat használni, mint pl a gnd/vcc? Nagyon rég használtam már és szerintem akkor sem használtam/találtam ilyet benne.
-
PHM
addikt
válasz
Rico45 #50641 üzenetére
Az a kondi szikraoltás céljából volt a kapcsolón, arra szolgált,
hogy kikapcsoláskor kisebb legyen az ív a kapcsoló kontaktusain.
Nélküle is működik a kapcsoló, bár pótolni sem nagy művelet.
Abból a kevésből, ami kivehető a képen, én 10 nanofarádos
kapacitásra tippelek. Ha pótolni akarod, egy 10nF 400V-ost
javaslok helyette. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire #50640 üzenetére
Nézd meg az adatlap 17. oldalán a táblázatot. Ott van a CHSL láb vezérlésének/szerepének a leírása.
-
Batman2
őstag
-
Rico45
őstag
Sziasztok!
Remélem jó helyen teszem fel a kérdést,és nem tűnik nagyon butának?
Van egy Sal 20 active hangfal párom itthon. Hátulján van a ki -be kapcsoló gomb.Egyik nap nem tudtam kikapcsolni,gondoltam a kapcsoló romlott el.
Nem a kapcsoló volt a hibás,hanem a közéje forrasztott kondi amit amikor kiforrasztottam minden okés lett.
Működik a hangfal ,szépen ki-be lehet kapcsolni.Az lenne a kérdésem,hogy ez a kondi muszáj oda? Vegyek egy ilyen kondit és rakjam vissza? Gond lehet belőle?
Választ előre is köszi!
-
Speeedfire
félisten
Csak én "érzem" úgy, hogy itt a dual mono nem jól van beállítva?
Az IC1 és IC2-nél meg kellene egyeznie az 1,2,3 lábaknak, mert így nem azonosan vannak beállítva. Adatlap.
-
Kernel
nagyúr
-
válasz
Speeedfire #50634 üzenetére
úgy, úgy
-
F_Gergely
őstag
válasz
Kernel #50635 üzenetére
az oké, csak nekem ott van a csatiban a sub kimenet, amit szeretnék bekötni RCA csatin. Maga a művelet nem nagy cucc, ma veszek rca csatlakozót, csak hogy a csatin mit hova kössek, ez lett volna a kérdésem.
Engem is meglepett mert általában amelyiken van gyárilag mély kivezetés oda megcsinálják az rca-t, nem hagyják a usernek házi feladatnak. -
válasz
Speeedfire #50631 üzenetére
linkeltem, hogy melyik alkatrészt válaszd helyette, ami ugyanúgy ssop28 tokos.
-
Kernel
nagyúr
Magyarul az áramkörben történő ESR-mérés nem tudás kérdése (a műszer nem tud különbséget tenni), legfeljebb mérőfeszültség, illetve mérőáram, hogy ne okozhasson kárt, valamint ne lépje túl a félvezetők nyitófeszültségét.
De ezek csak néhányszor 10 mV és 100 kHz nagyságrendben szoktak működni, mivel nem is kell sok a méréshez, elemes táplálásnál az áramforrást is kímélni kell. Ekkora frekvencián a kapacitív reaktancia elhanyagolható egy elkónál, csak a soros ellenállás jelenik meg a körben, ami mérhető.
Az már inkább csak "mellékhatás", hogy a méréshez nem fontos kiforrasztani az alkatrészt.
De ha kereskedő lennék, úgy is feltüntethetném, hogy feature, hátha akkor jobban viszik.
Ettől függetlenül nem állíthatom biztosra, hogy a linkelt eszközök mennyivel mérnek, okozhat-e kárt, de nem valószínű, illetve méréssel még vásárlás után is ellenőrizhető.
(#50628) F_Gergely
Elhiszem, csak akkor az már nem tűnik ISO szabványnak.
-
válasz
Speeedfire #50627 üzenetére
-
Speeedfire
félisten
Nem tudjátok, hogy honnan lehetne az src4192-höz eagle lib-et letölteni? Nézegettem már a neten , de nem találom.
-
(jan)
őstag
Sziasztok!
Szerintetek ezek közül tud valamelyik in circuit ESR mérést ?
-
Kernel
nagyúr
válasz
F_Gergely #50620 üzenetére
a melynyomohoz egy GND es jel.
Nem nagyon lehet érteni, sztereó vonalkimenet szokott lenni, ami persze felhasználható "mélynyomóhoz" is, vagy normálisabb nevén mélysugárzóhoz, illetve annak erősítőjéhez, ami lehet hídba kapcsolt is, 1 db hangszóróval a végén.
Az árnyékolás (GND) mindig körülveszi a jelvezetéket, tehát az RCA-csatlakozón is belül van a jel, külső az árnyékolás.
-
PHM
addikt
válasz
darvinya #50621 üzenetére
A Kernel által mutatott képen olyan elektronika van, ami magában foglalja
a cellavédő áramkört is.(#50622) mraco: Upsz, most látom, hogy megelőztél.
Véleményem szerint 2, párhuzamosan kapcsolt, védett 18650-es akku
elég lesz neked. Hogy a védelmet külön veszed meg, vagy eleve védett
cellát veszel, fakultatív.
Ha amúgy is kell akkut venni, ez utóbbi egyszerűbb.
Nekem más a helyzetem, el vagyok látva bontott laptopakku cellákkal. -
Snowy_owl
őstag
Juhú így értem miért nem pukkad ki egyik aksi sem. Egyébként a dugasztáp 6V/3A. Azt viszont tényleg nem tudom, hogy maga a dcdc konverter mennyit fog felvenni, üzem közben. Maga a hangszórók 2x2wattosak+az elektronika(bluetooth, led, erősítő) De ha csak töltőt veszek, akkor külön építsek be védelmet, vagy eleve olyan aksit válasszak, ami el van látva védelemmel? Bár ahogy informálódtam azok is viszonylag kicsi (3A) áramra vannak limitálva.
Darvinya:
Amit ő mutat az el van látva aksi védelemmel, és te nem közvetlen az aksiból táplálkozol, hanem a töltő panelről, amin van túltöltés, túlmerülés, és túláram védelem.(ezeket a panel figyeli) Viszont amit linkeltél az csak töltő, és ott az aksi pólusairól veszed le a tápot, és a védelemről neked kell gondoskodni, vagy eleve olyan aksid van, ami már ezeket tartalmazza. -
F_Gergely
őstag
Tudom nagyon amator kerdes de azert megkerdeznem, mert nem tudom. Autos fejegysegemen van ket csati az ISO kabelen a melynyomohoz egy GND es jel. Ez eddig ok, ehhez kell nekem egy RCA csati. A kerdesem az hogy RCA-ANYA csatin hova kossem a GND-t es hova a jelet? Ez a kabel fut az erositobe, onnan a melynyomoba.
Ha kepet tudnatok belikelni az lenne a legjobb, koszonom! -
PHM
addikt
válasz
Snowy_owl #50617 üzenetére
A lítium akkuknál nem így működik a dolog.
A töltés végén fix a töltőfeszültség, (4,2V) és a cellák által felvett áram csökken.
A töltő áramkör pedig akkor jelzi a cellák teljes feltöltődését,
amikor az áram egy meghatározott érték alá csökken.
Így a párhuzamosan kötött cellák mindegyike teljesen feltöltődik.
Viszont továbbra is azt javaslom, hogy a cellákhoz használj egyedi
védőáramkört, s töltsd őket párhuzamosan, sima töltőáramkörrel. -
Kernel
nagyúr
válasz
Snowy_owl #50617 üzenetére
Két párhuzamos akkunál nem lehet túltölteni csak az egyiket, mivel egy és ugyanaz rajtuk a feszültség. A töltésszabályzó feladata, hogy 4,2 V-ig töltsön egy stabil árammal, ebben nem befolyásolja, hogy egy vagy több cella van rajta.
Töltés közben lassan emelkedik a feszültség. Ha az egyiken egyébként gyorsabban emelkedne, nem tud, mert a másik visszafogja, így végül egyszerre érik el a 4,2 V-ot. Ezen a szinten még egy ideig tartja a töltő, hogy a maradék szabad kapacitás is feltöltődhessen. Eközben egyre csökken az akkuk által felvett áram, míg bizonyos százaléknál lekapcsolja a töltést teljesen, egy intelligens töltő.
Laptopakkuban is vannak cellák párhuzamosan (több is) és sorosan is. A soros részek között lehet ellenőrizni a feszültségeloszlást, amit a belső elektronika meg is tesz, mivel 4,2 V fölé nem szabad menni.
De a párhuzamos tagok egyben vannak ott is, tehát nincs például árammérés áganként. Feszültséget meg nem is lehet, mert ugyanaz.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Snowy_owl #50615 üzenetére
De ha párhuzamosan akarod felhasználni a két akkut, akkor nem lehet külön tölteni. Az FS8205A FET alapesetben vezet, tehát a B- és Out- pontot összekapcsolva tartja. Védelmi helyzetben szakít csak meg.
DW01 a feszültség és áramfigyelő, ez vezérli a FET-et.
Ezzel szemben a két akkut egyszerűen párhuzamosan lehet kötni és 1 db töltővel tölteni.
Ha a töltőáram nem nagyobb, mint amit a cellák külön-külön is elbírnak, akkor még ha nem egyenlően oszlik el az áram a két cella között, az sem gond.
Egyébként én is rendeltem ilyet vagy két hete, még nem jött meg:
-
Snowy_owl
őstag
Lassan kezd összeállni a kép a fejembe. Lesz két védetlen aksi 18650 hozzá külön külön töltő elektronika, aminek ha jól látom van sima forrasztható 5voltos bemenete, így párhuzamosan rá tudom engedni egy micro usb aljzatra, majd a töltő elektronika védett kimenetéről átmegyek a dc/dc konverterre, és utána meg bekötöm a konverter végét a két tápfesz lábra az erősítőre. Pluszban ha már a töltő elektronikán van töltés jelzés leddel valahogyan lehet kivezetném egy és kapuval a két cella töltöttségét valhová. Bár ha az egyik feltölt a másik meg még nem, akkor lesz olyan időpillanat, amikor majd világít a töltést jelző led, meg olyan is amikor nem, és csak akkor vált zöldre, ha másik is utolérte.
Kösz Kernel a felvilágosítást.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Snowy_owl #50612 üzenetére
Nem a frekvenciát, a kitöltési tényezőt kell változtatni (ezért PWM).
A tekercsre áramot kapcsol egy FET, az áram késleltetve fut fel. Az időtől függ, hogy mennyi energia tárolódik a tekercsben. Amikor a FET megszakítja az áramot, ellenirányú feszültség indukálódik, amit a tekercs hozzáad a bemenőfeszültséghez, vagyis megemeli azt, végül egy diódán keresztül tölt egy kondenzátort.
A kimenet leosztott feszültségét figyeli egy műveleti erősítő (FB / feedback / negatív visszacsatolás), összehasonlítja egy belső referenciával, az eltérés függvényében szabályozza a kitöltési tényezőt, a stabil kimeneti feszültség fenntartása érdekében.
A leosztás mértékét szabályozzuk a trimmerrel.
A fejlődés a minél nagyobb (ennél is nagyobb) kapcsolófrekvenciák használata felé mutat, ami kisebb szűrőkapacitást igényel, jobb hatásfokot tesz lehetővé, viszont a félvezetőkkel szemben is magasabb igényeket támaszt, ezért korszerűbb eszközök kellenek hozzá.
-
PHM
addikt
válasz
Snowy_owl #50612 üzenetére
A potenciométerrel nem a frekvenciát, hanem a kimenő feszültséget állítod.
Lehet, hogy a frekvencia is változik egyúttal, de nem ez a lényeg.
Nem tudom, mekkora áramot kíván az erősítőd, de lehet, hogy
érdemesebb lesz a párhuzamosan kötendő cellákat külön-külön
ellátni védő elektronikával. Ezek a kis áramkörök ugyanis csak
limitált áramot képesek átengedni, ami nem biztos, hogy elég lesz
a konverternek.
Ez esetben viszont elég az olcsóbb, csak töltésre alkalmas áramkör.
Ennek az a hátránya, hogy miniUSB aljzata van, bár egy ilyen USB
kábelt könnyű beszerezni, ha nem lenne elfekvőben otthon. -
Snowy_owl
őstag
Köszi. Akkor az elsővel két dolog megolva, az aksit tölti is, de közben véddelmi feladatot is ellát, tehát védelem nélküli aksikat is használhatok. (Ecigizem és ha jól tudom ezekből az aksi cellákból van olyan ami gyárilag már túlmerülés és túláramvédett, de olyan is van ami egymagában van, és a kiegészítő áramkört még külön kell betenni). Amit itt elsőre találtam ebayen: [link] nem tűnik rossznak, bár a bemeneti fesz 5 volttól fölfelé ajánlott, de 3voltrol már működik.
Kis elmélyedés a dologban: jól értem, hogy a dcdc konverteren az oszcillátor frekvenciáját állítom egy potméterrel, ami által a tranzisztor gyakrabban vagy ritkábban zár, ami által csökkentem növelem a frekvenciát és ez által fog valamiféle feszültségcsökkenés vagy növekedés létrejönni a kimeneti oldalon? Emlékszem valamire elektronika óráról, hogy ha egy induktivitást minél nagyobbfrekvencián működtetünk, annál kisebb áram fog folyni, és így egész kisméretű alkatrészek készíthetők, mint ez is. Lehet vakvágányon vagyok a dologban.
-
csubuka
addikt
válasz
Kernel #50610 üzenetére
Köszönöm szépen a további részletezést! Valóban kezd komplikálódni. Elsőre megpróbálom a nagyjából kész mivolta miatt a szuperolcsó invertert.
Aztán majd szét lesz szedve, hogy van-e benne remény. Ha lenne, akkor talán azzal lenne a legkevesebb munka.
(#50606) mezis: Köszönöm, nem lesz itt gond talán
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka #50605 üzenetére
Előbb nem mentem bele jobban, hogy a leválasztás kérdését egyébként is lehet még finomítani, mivel a főtrafó leválaszt, az anódfeszültség pedig negatív testelésű. Akár az eBay inverter is jó lehet, nem is drága, szét kell szedni, megvizsgálni.
PC tápban a nagy trafó gondolom túl nagy teljesítményű az adott célra. A standby trafó, 10 W körüli teljesítményével jó lehet (5V / 2A).
Biztonságot soha nem lehet tudni, nem látni bele (nem egymás mellett van a primer és szekunder, hanem egymáson általában).
A PC-tápok nem teljesítik a kettős szigetelés biztonsági feltételét, ezért kötelező védőfölddel vannak ellátva, de ez nem csak a trafókon múlik. Feszültség alatti részek vannak benne, ami a fémházhoz záródhat véletlenül, vagy bedugott fémtárgy miatt, ezért ezeket csak védőfölddel engedik forgalmazni.
(#50608) CPT.Pirk
Én is csak TV-ben láttam, hogy létezik oldószer még a műgyantára is, de nem ismerek ilyet.
-
PHM
addikt
válasz
Snowy_owl #50607 üzenetére
Töltő és cellavédő elektronika.
Töltő elektronika.
Ezek maximum 1A-rel képesek az akkut tölteni, használat közben is.
Az e-bay-en olcsóbban is megtalálhatók.
A nagy kimenő áram miatt párhuzamosan is köthetők a lítium cellák.
Persze csak azonos cellákat érdemes ilyenkor használni.
Konverterből olyan kell, ami 3...4,2V-ból tud 6V-ot előállítani.
(Step up, vagy boost konverter, ilyet most nem találtam.) -
CPT.Pirk
Jómunkásember
Trafó csévetesten lévő drótot kívülről valami lakkozott papír borítja, aminek csak a felét tudtam kézzel lebontani, a maradék az eléggé oda van kötve. Mit lehet ezzel kezdeni? Kezdésnek beáztattam vízbe. Kicsit furcsa szaga van, nem tudom csinál-e valamit.
Nem akarnám szétszabdalni alatta a tekercselést, jó lesz az még nekem... -
Snowy_owl
őstag
Sziasztok emberek!
Egy kis segítségért folyamodnék elektronikában jártas személytől. Van egy blutoothos hangszóróm, ami nem lenne rossz, ha tudna működni akkumulátorról. Persze ezt most is tudja, ha belepasszírozom a fenekébe a 4x1,5Voltos elemet, de az eléggé pénztárcazabáló, és környezetszennyező. Próbáltam akkumulátorokkal is Ni-mhval de azok feszültsége olyan gyorsan zuhan, és a 6 voltot el sem éri, amit az elektronika kér. Ezért is gondoltam arra, hogy vennék líthium akkumulátorokat, és hozzá elektronikát. Ezzel viszont kicsit bajban vagyok. Az első ami kellene ugye egy dcdc konverter ami az aku feszültségét átalakítja arra a 6 voltra. Ebből találtam párat, de nem tudom hogy pontosan milyen kellene. A hangszóró gyári dugasztápja szekunder oldalon 6V/3A. Ezen kívül az akkumulátorok töltése ami nem megoldott, és ezt a részt nem is értem. Az akkukat micro usbs töltő segítségével szeretném tölteni, úgy, hogy az elektronika a hangszórón belülre kerül. De azt nem tudom, hogy magát a töltő elektronikát, amit még nem találtam meg, egyszerűen csak az akkumulátor két pontjára kell tenni? Illetve hogyan lehetséges az, hogy miközben töltöm, aközben használom is a hangfalat, kvázi merítem is az akkumulátort, de egyszerre töltöm is, ez számomra nem világos hogy lehetséges. Egyáltalán ez az ötlet megvalósítható ebben a formában?
-
mezis
félisten
válasz
csubuka #50605 üzenetére
Miután a 12V-os trafó megfelelően szigetelt a 230V-al szemben, az erről működtetett inverterrel leválasztási gond nem lehet. Ne fogd meg egyszerre a nagyfeszültség mindkét ágát.
Azt meg csak meg tudod ítélni a kialakításról, hogy milyen veszélyt jelent az a nagyfeszültség az elektronika kisfeszültségű részére.
-
csubuka
addikt
válasz
Kernel #50604 üzenetére
(#50603) Batman2:
Nagyon szépen köszönöm válaszod! Sajnos a trafó bolygatása nem lehetséges jelen esetben, azt hiszem. Viszont a leválasztáshoz ragaszkodni kell.
Kernel: Köszönöm. Az PWM táp építés lesz ennek a vége szerintem
Kicsit kavar ez a helyzet, úgy, hogy meg kell hagyni a 12V-os feszültség szintet is és mindent az adott fix trafóval kell megoldani.
Mondjuk a fali dugasztápok java részében nem bízok. Még az se mind biztonságos, amit az EU-ban hoznak forgalomba (van, ahol simán 1mm helyenként a táv a nyákon a kis és nagyfesz oldal között és akkor a kínai rendeléseimről még nem beszéltünk, ott vannak igazán izgi kialakítások
). Ettől függetlenül a trafójuk még lehet jó, de azokat is olcsón kell kihozniuk gondolom.
-Esetleg egy rendes számítógép tápban nem lehet hasznosítható trafó a külön táp építésre?
-A másik zakkant ötletem az valamilyen szivargyújtós 12V DC-230V AC inverter átalakítása, a teljesen semmiből építkezés elkerülése miatt. Mondjuk ez is olcsó alapra építve lenne gazdaságos, úgy meg ki tudja mennyire jó, ilyen ebay-es noname alapra alapozva.
-
Kernel
nagyúr
válasz
csubuka #50602 üzenetére
200 V nem csapolás / osztás, hanem rátekerés.
Vékony huzalból kellene sok menetet rátekerni, amihez férőhely kell és a vasmag megbontása, mivel ezt befűzögetni bajos.
Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor egy kis PWM-tápegységet lehetne építeni, ami a 12 V-ból csinálna 200 V-ot. Ez nyilván nem ugyanaz, mint a step up konverter, aminek vannak korlátai.
Valamilyen kis dugasztáp trafóját lehetne ehhez felhasználni, fordított bekötésben, természetesen a primer oldali vezérlés, illetve a kapcsolóelem itt már nagyobb áramra és kisebb feszültségre lenne felkészítve.
A negatív visszacsatoláshoz a 200V-ot leosztva lehetne használni, optocsatolón keresztül, vagy az egyes trafókon meglévő visszacsatoló tekercset. Ilyet az egyszerűbb dugasztápokban lehet találni. Ez a konstrukció kevésbé stabil feszültséget biztosít, de sok célra megfelelő. Bizonyos terhelési tartományban tud stabil lenni, ezért is lehetett régebbi TV-tápegységeknél látni ezt a megoldást (tehát ahol nem volt optocsatoló).
(#50603) Batman2
Nem is úgy mondanám, hogy galvanikusan nem választ le (hiszen a kondenzátor galvanikusan / fémesen szigetel), csak bizonyos kapacitás felett már túl nagy áramot képes továbbítani az emberre is.
Galvani békakísérlete (az izmok összehúzódása mellett) a kontakt elektromosságról, fémes érintkezésről szólt, a róla elnevezett galvanizáció pedig fémes bevonatot jelent végeredményben.
-
Batman2
őstag
válasz
csubuka #50602 üzenetére
Galvanikusan leválasztott 200V-os kimenet esetében bizony kell egy 200V-os tekercset varázsolni a trafóra vékony drótból, persze ha az is fér!
Ha nem kellene galvanikus leválasztás, akkor lehetne autotrafóként megoldani a dolgot, tehát valóban leágazást csinálni a 230-as primer tekercséből a megfelelő helyen.
Szóval nem tudod megúszni egy spéci, külön trafó készítését.
Lehetne még kapacitív kondenzátoros előtétet is alkalmazni ilyen feszültség és áramerő esetében, az nagyon helytakarékos, de az sem galvanikusan leválasztott.
Üdv. -
csubuka
addikt
Sziasztok!
12v-os trafonak kene egy 200v-os leagazast is csinalni, par mA aramerosseg eleg lenne, nem lenne ez nagyon terhelve, okosan egyeniranyitva lesz persze. Sajnos nem nagyon vannak ilyen "nagyfeszultsegu"(-nek titulalt) boost konverterek, de nagyon jobb otletem nincsen. Galvanikusan levalasztottnak kell lennie, nem fer el egy masik trafo, csak ez a 12V-os - ami 12V-on azert lesz terhelve, csupan a 200Vra felvarazsolt ag nem lesz igazan. Ilyen kifacsart helyzetben a boostoknak alja hatasfoka van, melegszenek, es a szigetelesre is figyelni kell, nehezkes. Ha megis tudtok valami tippet, ami megbizhato szivesen vennem. Elborult csoves erosito epiteshez kell az egesz felhajtas :-)
Új hozzászólás Aktív témák
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A50/Samsung Galaxy A51/Samsung Galaxy A52/Samsung Galaxy A53
- Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
- ÁRCSÖKKENTÉS LG 24" full HD LED IPS monitor (HDMI, DSUB, jack) eladó
- Bomba ár! HP Elitebook 850 G3 - i7-6GEN I 16GB I 256GB SSD I RadeonI 15,6" FHD I Cam I W11 I Gari!
- BESZÁMÍTÁS! 2TB Samsung 980 PRO NVMe SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest