-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Black-core
aktív tag
válasz
Kernel #50880 üzenetére
Köszönöm! Az egész alaplapon két ilyen tranzisztort találtam, közvetlenül a bemeneti kábelek mellett. Az egyik ez a másik pedig s9012 h 98. Megpróbálom lekövetni hátha meg lelem melyik színű kábelhez vezet. Ha nem sikerülne, akkor egy 1kohm ellenálláson keresztül kössek a két lábára 5V ami akár egy telefon töltő is lehet? Elnézést ha alap dolgot kérdezek!
-
Speeedfire
félisten
Eagle alatt miért van az, hogy a -15/VSS/GND szerinte összetartozik?
Az SW1 3-5 lábaira menne a dac kimenete és onnan tovább az opákra. Az SW1 1-2 lábain a +/-15 volt van az opák táplálására. Vagy ne foglalkozzak vele, kössem össze a GND-t és a -15-őt?
KisBundi: Márpedig ha kevés a kábel keresztmetszet, akkor túlmelegszik és megolvas a körülötte lévő borítás. Ami nem túl jó dolog. -
KisBundi
őstag
válasz
Kernel #50897 üzenetére
3 méteren kb 0,3V esik ezen a szakaszon. Sajnos ott nem tudnak választ adni a kérdésemre csak lehurrognak, hogy majd kigyullad a kocsi. Továbbra sem értem, hogy gyulladhatna ki vagy melegedhet nagyon egy 4-es kábel folyamatos 7,5 amperes terhelésnél, esetleg pillanatnyi 8-9 ampernél.
-
Kernel
nagyúr
válasz
JoolsNOS #50894 üzenetére
Esetleg: http://www.argep.hu/trend/HAMA/Hama-univerzalis-halozati.html
(#50887) csabyka666
Ha egyszerű, mechanikus lazulásból adódó zaj / rezonancia, egyéb hibaok nélkül, akkor ártalmatlan, csak kellemetlen. Mozgatás, kitámasztás is segíthet néha, de ezt a helyzet hozza, mit lehet vele csinálni.
(#50896) KisBundi
Ha nem füstöl, akkor is túl sok feszültség eshet rajta, míg az akkutól hátra ér a csomagtérig, vagy nem tudom, hol van. Emiatt sem árt a minél vastagabb kábel. Mindamellett kivezérlés függvénye is, ha nincs annyira kihajtva, nyilván kevesebbet vesz fel.
-
KisBundi
őstag
Sziasztok! Egy kis segítséget kérnék. Van egy Blaupunkt GTb 8200 A aktív mélyládám. Kábelezéshez kértem egy kis segítséget az autóhifi fórumon és azt mondták, hogy minimum 6mm kell tápkábelnek. 7,5A betét van a végfokjában és max 200W névleges és 75W RMS leadására képes. Én kétkedve álltam a dologhoz, de csak azt mondják hogy 6mm mert kisebbel füstölhet. 7,5 amperhez ilyen vastag kábel szerintem kicsit túlméretezett.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
JoolsNOS #50894 üzenetére
Csak példának idéztem. Ugyanaz megtalálható Magyarországon is pl. 5K-ért.
És még lehet keresgélni...
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48 #50890 üzenetére
Azt már megoldja a gyártástechnika, hogy szigetelőréteg van közöttük. Végeredményben a kb. 120 V-on üzemelő (40db x 3V) LED-lámpám működése sem azért állt meg, mert átütött volna a szigetelés, hanem csak megszakadt egy LED a soros körben:
Hiába hűt jól az alulap, még így is túl forró volt, gondolom azért nem bírta tovább. Végül rövidzárral kiiktattam a hibás darabot, áramát is visszább vettem.
Fehér réteggel van bevonva a rajzolat, nem látszik ebből a szögből.
-
JoolsNOS
veterán
Sziasztok! Találtam egy ilyet a házban, de nincs adaptere. 17 volt kellene neki. Lehet ilyen adaptert kapni itthon? Vagy lehet barkácsolni olcsón?
-
Üdv mindenki!
Került hozzám egy Chieftec táp, ami terhelésre kikapcsolt, majd ezt követően csak áramtanítás és pár perc pihenő után indult el újra, emellett sípolt / zizegett is.
Kicseréltem benne a pufferkondikat, most stabilnak tűnik, de ugyanúgy sípol / zizeg. A kérdésem, hogy ezzel foglalkozzak-e, vagy ha nem zavaró, használjam? Milyen kimenetele lehet a zizegésnek? Ha nem ég le a táp és nem nyírja ki az alaplapot, már fél siker...Köszi a válaszokat előre is!
-
mezis
félisten
válasz
artiny #50882 üzenetére
Üdv.!
Ritkán.
Nem szilikon, hanem valamilyen alacsonyabb hőmérsékleten olvadó anyaggal működik.
Most pl pótoltam azt a műanyagot, amit lefaragtam egy tápcsatlakozóról, forrasztási hibát keresve.
Alkatrészek rögzítésére (LED, kábelek,..) is szokás használni.
Néha bóvli soron 1000Ft-ért is láttam már kitéve, de az nagyon gagyi. -
Batman2
őstag
Vettem alu nyákot.
A hátulja, az alu felület be van borítva kék műanyag fóliával.
Maratáskor gondolom, ezt a kék fóliát rajta kell ratani, hogy ne kezdje ki a szer az alu hordozót ?Ezt a fajta lemezt egyáltalán lehet sósav-hidrogénperoxid keverékben maratni, vagy csak vaskloridban ?
Üdv.
-
artiny
őstag
Helotok
Ti szoktatok hasznalni ragaszto pisztolyt? ha igen mire lehet? jo izolacionak hogy ha pl. szetjonne a kabel vedo burokja pl. a hajszariton de maga a vezeto burkolata nem jott szet...ezzel a ragaszto pisztollyal jo szerintetek a ket kabel koze nyomni ilyen szilikont?
Gondolkozok hogy veszek egyet,de nem akarok tul sokat se aldozni rá kb 10--15€-t
ezek kozul szerintetek: 1 vagy 2 vagy 3 -
Batman2
őstag
Volt már valakinek dolga ilyen [link] autórádió antennával ?
Én tegnap vettem egy ilyet, de hiába elvileg erősítős, ugyanazon az úton végig haladva alg tud többet, mint az egy szál 25cm-es drót az utastérben, amit előzőleg ideiglenesen bedugtam a rádióba !
Az is meg fordult e fejemben, hogíy mivel kínai cucc, vajon va e egyáltalán erősítő a dobozban, nem csak 1 db LED és kész ?
Nem akartam én erősítőset venni, pusztán csak valami öntapadós verziót kerestem, amihez nem kell megfúrni a kasznit.
De ha már erősítőnél járunk, van tudtok valami jó, de egyszerű kis anetnna erősítőt ami valóban javíthat a gyenge jelű területeken a vételen ?
Üdv.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Black-core #50879 üzenetére
A relé tekercsét általában egy NPN tranzisztor kapcsolja, a képen látható módon.
A tranzisztor C-E lábainak átkötésével a relé meghúzatható:
-
Black-core
aktív tag
válasz
Black-core #50878 üzenetére
Csak direktbe nem tudnám valahogy bekapcsolni azt a relét? Pl. a fentebb linkelt képen a kékkel keretezett 8 láb valamelyik 2 re kapcsolót forrasztok? Vagy ez feszültségre kapcsol?
-
Black-core
aktív tag
Most meg csak bedugtam, és behúzott a relé, narancssárgán világít és szól is.
Már csak rákell jöjek hogy kapcsol be..
-
Black-core
aktív tag
válasz
Kernel #50876 üzenetére
Egyszer, vagy kétszer már sikerűlt is behuzatni azt a relét. Szimplán a kimeneti jelet kötöttem rá valamely pinekre.Olyankor a led is kicsit másabb színben pompázott narancssárgás lett.Csak nem tuudtam hogy mi történik ezért nem mertem tovább próbálkozni.Azt gondoltam hogy valami védelem. De ezek szerint akkor volt bekapcsolva. Próbáltam azóta újra bekapcsolni, de sajna nem sok sikerrel. Nem húzbe a relé. Lehet, hogy pontosan úgyan az a hangerő kéne a kimenetre mint akkor amikor behúzott? Amikor sikerült kb 3/4 hangerőn volt. De azóta próbáltam max hangerőn ,és úgy sem kapcslt be. Lehet hogy akkor meg túl sokat kap?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Black-core #50874 üzenetére
Akkor az nem az a felirat, tehát lekövetéssel és/vagy mérésekkel lehetne megállapítani a bekötést.
A végfok bekapcsolása valamelyik pont testelésével vagy kapcsolófeszültség ráadásával történik általában ilyen szerkezeteknél.
Tehát, ha valamelyik ponton feszültség mérhető, esetleg épp azt kell testelni. Bár itt lehetne gondolni arra is, hogy az valamilyen segédfeszültség, de a DVD-lejátszónak saját tápegysége van, így ez nem túl valószínű.
Eleve a 8 tűs csatlakozóba 6 csatorna jele, egy GND és egy kapcsolójel épp beleférne.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Mit gondoltok, az LTC3824 alkalmas 28V @ 3+A leadására, mint amit az LT3724 tud?
Az előbbiből van kéznél, de egy kissé zajos a kimenete ilyen igények mellett. Nem tudom, hogy egy ilyen külső kapcsoló mosfetes tápnál mi az elfogadható zaj a kimeneten. 10uH körüli tekerccsel 30..80mV hullámzás / csúnyaság van AC-ben nézve a kimenetet. Ha 47uH vagy nagyobb tekercset rakok fel akkor simább sokkal a kimenet, de akkor meg iszonyat nagy szórása van a tekercsnek, valamint az adatlap szerint is csak 7uH kell 35V be, 28V ki mellé 3A-en.
Szóval végül is az a kérdés, hogy érdemes-e beszerezni LT3724-et próbálkozásra, vagy az LTC-nek is tudnia kellene ezt?
-
And
veterán
válasz
DarkByte #50872 üzenetére
Rövidzárlat a táp felől sosem képzelhető el, azért sok kiloohm-osak a felhúzók. A rajzon látható 10k-nál egyébként (eszközszámtól és tápfesztől függően) kisebb értékű ellenállásokkal szokás felhúzni a busz két vonalát. Csakhogy ebben az alkalmazásban a slave felé az illesztő mindkét oldalán lévő felhúzó árama folyik (3,3V és 5V felől is), mikor az a GND-felé nyit, ezért szükséges a 'szokásos' 2,7..3,3..4,7k dupláját kötni mindkét feszültség felé.
-
DarkByte
addikt
Köszi!
Ezzel tisztában voltam hogy az I2C eszköz is GND-re húzza a jelvezetéket, egyébként pedig nagy impedanciájú módban figyeli mi történik a buszon, csak azt nem tudtam hogy egyéb védelmet tartalmaznak-e az eszközök rövidzár ellen. Lényegében én az eszközt akarom szimulálni azzal hogy beteszek oda egy darab vezetéket. De akkor ezek szerint az a 10kOhm-os ellenállás kivédi a rövidzárat. -
And
veterán
válasz
DarkByte #50870 üzenetére
Kivitelezhető, de mivel ez a kapcsolás egy gyári ajánláson alapul (Philips AN97055), biztosan működik.
"Valamelyik jelútvonalat a 10kOhm-os felhúzó ellenállás és a BS170 source vagy drain lába között akarom összekötni GND-vel és multiméterrel megmérni hogy a másik oldalt is megtörténik-e a jelszint váltás."
Ha az SDA- vagy SCL-vonalat GND felé húzod, ahogy azt egy I2C-eszköz is tenné, akkor az azon a vonalon lévő fet kinyit, vagyis a source és a drain potenciálja is 0 közelében lesz. Ha az adat- vagy órajel vonala nincs lehúzva (alapállapot), akkor a felhúzó ellenállásokon nem folyik áram, nem esik rajtuk feszültség, ezért mérhető az illesztő két oldalán a két külön referencia (3,3V / 5V táp) értéke.
Mod.: mellesleg ilyen szintillesztő készen is beszerezhető például PCA9306. -
DarkByte
addikt
Lenne egy nagyon alapvető kérdésem. Előre is bocsi ha hülyeség volna amit feltételezek
Ha egy 5V-os DC tápon a VCC-t és a GND egy 10kOhm-os ellenállással összekötöm, mi fog történni? Ha jól számolom ilyenkor 1mA lesz az áramerősség. Elvileg semmi nem megy tönkre, csak az ellenállás kezd el fűteni, de nem fog szétégni.
Konkrétabban: ezt a kétirányú I2C konvertert szeretném kipróbálni breadboard-on, de buszon lógó eszközök nélkül. Egy BS170-es kis jelű MOSFET-el szeretném tesztelni egy jelvezetékre. Multiméterrel szeretném kimérni hogy a feszültség értékek mindkét oldalt megfelelően alakulnak-e.
A 3.3V és 5V-os feszültségeket egy Arduino Uno tűsoráról akarom hozzá levenni, az egészet a PC USB-je táplálja. Valamelyik jelútvonalat a 10kOhm-os felhúzó ellenállás és a BS170 source vagy drain lába között akarom összekötni GND-vel és multiméterrel megmérni hogy a másik oldalt is megtörténik-e a jelszint váltás.
Ez így kivitelezhető kísérlet gyanánt? -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2 #50865 üzenetére
Izzólámpánál nincs értelme simítással, illetve átlagolással foglalkozni, mert az izzószál – hőtehetetlensége miatt – maga átlagol.
Egy áramkör elegáns tervezése pedig épp abban nyilvánul meg, hogy az ember kihasználja az egyszerűsítési lehetőségeket, nem pakol be felesleges alkatrészeket.
Az izzó vibrálását a hálózati 50 Hz-en (ami egyébként 100 Hz pulzálást jelent, mivel mindkét félperiódus izzít) sem veszik észre az emberek, noha forgó szerszámgépeknél, a stroboszkóphatás miatt még így is lehet balesetveszély. De egyébként a szemet nem bántja.
Egy ilyen PWM viszont jóval nagyobb frekvencián megy, azt már ember nem látja.
-
Batman2
őstag
Szerintem annyiban nem, mert elgondolásom ez hasonló egy kapcsolóüzemű tápegységhez, ahol szintén pwm van, igaz, itt az energiát induktivitásban tároljuk, ebben az esetben meg kondiban.
Van is ilyen kapcsolóüzemű tápegység is, ami kondenzátorban tárolja az energiát, charge pump néven futnak, bár ezek rendszerint kicsi teljesítményre képesek.Nyilván Ti (Kernel, And, Lompos) ezeket jobban ismeritek, én csak amatőr vagyok, nem tanultam a szakmát sehol, csak autodidakta módon búvárkodom az irodalmat és adatlapokat.
Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2 #50861 üzenetére
Ez az PNP tranyó ilyen bekötésének köszönhető ?
Nem. Semilyen bekötéssel nem megy át vezetésbe egy bipoláris tranzisztor, ha nincs bázisárama, ami pedig a minimámis BE feszültséget igényeli. Esetedben kicsi volt az árammonitorizáló ellenállás, aminek ezt a feszültséget biztosítania kellett volna. A tranzisztor így semmit nem vesz/vett át az IC áramából.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #50849 üzenetére
Kipróbálom 555-ös pwm szabályozóval is, és bipolár tranyóval is lineáris módban.
NPN tranyót szoktam használni ha pozitívot akarok kapcsolni, a terhelés pedig a földhöz kapcsolódik. Csak ebben az esetben collektor megy a pozitívra, az emitter pedig a terhelésre.
Ekkor a bázisra nyugodtan kapcsolhatom a pozitívot.
Így viszont meg szokott lenni a 0,5-0,7V fesz esés.Ellenben az LM317-es fesz. stabnak van egy olyan kapcsolása, ahol PNP tranyót kötnek rá (BD250), ami viszi ilyenkor a terhelést és ekkor valóban csak 0,1V körüli fesz esést mértem, még akkor is, amikor több amper folyt át rajta.
Ez az PNP tranyó ilyen bekötésének köszönhető ?
Üdv.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Black-core #50853 üzenetére
Digitális jelek ott nem közlekednek, szerintem a GND mellett 6 analóg jel és egy DC-kapcsolójel, ami minimálisan szükséges a működéshez. Esetleg lehetne még némítójel / Mute, az is DC, de némítás lehet a forrás kimenetén is.
Ahol sárga nyíllal jelöltem, a csatlakozó mellett nincsenek feliratok?
-
otto14
őstag
LM337 -tel próbálkozom, a bemeneten -16.4V van, de bármit csinálok, a kimenetén csakis nagyjából -16V jelenik meg. Az IC bármelyik lába között nem mutat feszültséget a mérőműszerem. Az Adj - Out lábak között 120ohm, Adj -Gnd között pedig egy 5kohm-os potenciométer van.
Valakinek van ötlete, hogy mi lehet a probléma forrása? Én az LM337 -re tippelek.
Például LM317 -es társánál az In-Adj között 5.65V, In-Out között 4.4V , és az Ajd-Out között pedig 1.22V van és az működik rendesen. Itt a bemenő fesz. szintén 16.5V, a kimenet 12V -ra van beállíva. -
Black-core
aktív tag
válasz
Kernel #50852 üzenetére
Ja igen a képek minőségéért elfelejtettem előre is elnézést kérni.
Pedig akartam. ideiglenes telefon Köszönöm a válaszod! Bekötésnél egy elvágott jack kábel bal oldali 2 kábelét próbálgattam hozzá az összes pinhez + a SHLD hez.
Próbálgattam ez alapján is. Hátha.De nem. mind végig rá volt dugva a center kimenetre is egy kis hangszóró,de az sem szólalt meg.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Black-core #50851 üzenetére
Lehet, hogy csak azért zúg, mert nem kötötted be szabályosan a jelet (GND és melegpont), konkrétan a GND közösítés hiányára gondolok itt.
Továbbá ellentmondásos, hogy amennyiben a műanyag tokban lévő relé kapcsolja be a végfokot, akkor addig nem is zúghatna, míg a relé nincs meghúzva.
De a minősíthetetlen (jófogás.hu minőségű, szánalomkategóriás) képek alapján úgy tűnik, az egy 4 áramkörös relé, lehet inkább hangszóróvédelem. Az viszont késleltetve szokott meghúzni, üzem közben pedig tart.
Mivel a DVD elvileg egyszerű DC kapcsolójellel (vagy valamelyik pont GND-re zárásával) indítja a végfokot, ezt nem nehéz kiváltani, állandóra kötni. Csak le kellene követni és/vagy mérni, vagy kellene egy rajz. (Vaktában próbálgatásnak nem vagyok híve.)
Nem is értem, mivel lehet manapság ennyire igénytelen képeket csinálni, az ember azt hinné, a legegyszerűbb telefonok is többet tudnak ma már.
-
Black-core
aktív tag
Sziasztok! A segítségetekre lenne szükségem. Van egy Clatronik 658 dvd nevezetű 5.1 mélyem. Sajnos csak a mélynyomó része van meg. Így kaptam.Bedugom a konnektorba, bekapcsolom a billenő kapcsolót és világít a lede pirosan,meg hallom is, hogy a trafó működik. Csináltam házilag egy 9 mini din kábelt,de akár hova kötöttem a kimeneti jelet vagy csak zúgott,vagy semmi hangot nem adott, vagy a nyákon lévő átlátszó búra alatt kapcsolt valami. Lehetséges, hogy csak távirányítóval lehet bekapcsolni? Ez esetben a kérdésem az lenne, hogy meglehetne e valahogy kerülni a távirányító bekapcsoló gombját? Pl a nyákra egy adott helyre forrasztok egy kapcsolót és azzal kapcsolgatnám. Köszönöm a segítséget!
UI.: Az átlátszó búra alatt azmiaz?
-
And
veterán
válasz
Batman2 #50848 üzenetére
A kapcsolóüzemű led-driverek általában legalább 1 kHz-es PWM-frekvenciával dolgoznak, és amellett már nem nagyon érezhető a villogás (bár a szemünk sarkából, a látótér széléről illetve ha mozgatjuk a fényforrást, akkor észlelhető, de nem zavaró), de egy sima 555-össel is lehet sok kilohertzes PWM-et előállítani.
"Vagy akkor nem még, ha a pwm táp kimenetére kondit is tennék, ami simítja az impulzusokat."
PWM-es teljesítményvezérlés kimenetére nem teszünk kondenzátort, mert úgy épp a lényege, a kapcsolóüzem vész el. Ha DC-szintet akarunk előállítani PWM-ből (pl. mikrokontroller kimenetén, amelyen nincs DAC), akkor esetleg, de az más lapra tartozik. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2 #50848 üzenetére
Ha analóg szabályzást szeretnél (mármint ilyen feltétellel), inkább tranzisztor kollektorába szokták betenni a terhelést, mivel azt le lehet ültetni kb. 0,1 V CE feszültségig.
Ez lehet PNP is, ahol az emitter megy a pozitívra. FET-tel nem érdemes bonyolítani szerintem sem.
PWM-szabályzót készen is lehet kapni, nem fog vibrálni, ahhoz túl nagy a frekvencia:
http://www.ebay.com/itm/221944848979
Kondenzátor is van rajta, bár azt nem tudom, melyik, hová van kötve (bemenet / kimenet).
Ezek is PWM-vezérlők, de kapcsolótranzisztor nélkül:
SG3525 http://www.ebay.com/itm/141770655432
-
Batman2
őstag
Szevasz
A pwm most nem jutott az eszembe, esetleg szóba jöhetne az is.
Jogos a kérdés valóban, minek oda fényerő csökkentés, ha kell a max fényerő?
Erre kettős a válasz:
Egyrész mivel ez egy 36éves retro autó, és eredetileg volt benne ilyen funkció egy porcelán-huzal potmétrr formájában, csak már kiporladt belőle valami anyag, ami miatt a feltekert huzal már képlékeny, a csuszka érintkezése nem stabil, ezért szeretném egy funkciójában eredetinek látszó megoldással pótolni,
másrészt van beszerelve egy utólagos kék LEDes hőmérő is, aminek viszont teljes sötétben országúton zavaróan erős a fénye, ilyenkor jól jönne, ha lejjeb tudnám kicsit csavarni, mivel a többi műszert sem kell ilyenkor kémlelni.A pem-mel szemben csak annyi az ellenérzésem, hogy a műszerfal világítását már átalakítottam LEDesre, ami vibrálni kezdene pwm esetében, ha csak nem kilohertzen hajtanám.
Vagy akkor nem még, ha a pwm táp kimenetére kondit is tennék, ami simítja az impulzusokat.A FET lineáris vezérlése esetén keletkező hőre gondltam, az kis bordával tudnám elvezetni, van hozzá hely.
Köszi
Üdv. -
And
veterán
válasz
Batman2 #50845 üzenetére
Biztos megfelel, de lineáris módban erre nem feltétlenül a fet a legjobb megoldás. A félvezető így melegedni fog. Inkább valamilyen egyszerűbb, például 555-össel kivitelezett PWM-es vezérléssel csinálnám: [link]. Hagyományos izzók vezérléséhez nem kell túl magas frekvencia. (Amúgy ha probléma a maximálisnál kisebb fényerő, akkor minek oda egyáltalán a potméter vagy annak bármilyen helyettesítése?)
-
Batman2
őstag
Üdvözlet mindenkinek!
Egy kb. 5W-os teljesítmény potmétert szeretnék helyettesíteni egy félvezetős szabályozóval, FET-tel, esetleg bipoláris tranzisztorral.
Azért lennék a FET mellett, mert minél kisebb feszültség esésre lenne szükségem. Ez egy műszerfal világítás fényerő szabályozója volt és ha nem kapják meg az ízzók maximum állásban a közel maximum tápfeszültséget, akkor az ízzók máris sárgásan világítanak és esetenként, nem lesz elég a fényük.Ha készírem egy egyszerű feszültségosztót egy potméterből és egy ellenállasból és azt kötöm a FET vezérlő lábára, az megfelel a célomnak?
Üdv.
-
mezis
félisten
válasz
draco31 #50843 üzenetére
Üdv.!
Valami hasonlóval kísérleteznék.
-
draco31
veterán
Hello!
Lehet kicsit fura lesz a kérdésem.
Van egy tabletem, usb csatija halott, töltésre sem jó, akkuja nincs, vagyis gyári nincs. Nagyjából 1 éve úgy van használva, hogy vettem egy 6db 18650-es cellát befogadó power bank kasznit elektronikával, felcsavaroztam a tabletre, az akku csatlakozóra forrasztottam közvetlenül a cellákat egy vezetékkel, így a normál 4,2-3,7V-ot kapta a tablet. A cellák persze használtak voltak laptopokból. Na most ezek már teljesen halottak, a bank 80% nak látja őket, de a tab csak 4-5% nak, így ki is kapcsol szinte azonnal. Ha egy tápot kötnék be, ami 5V 1A, az 5V sok lenne a tabnak? Vagy inkább vegyek cellákat, és maradjon ez a felállás. Ebben az esetben persze maradna a mobilitása is. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel #50840 üzenetére
Ezt meg gondolom, úgy érted, hogy a dióda sokkal jobban lekorlátozza az áramot (hiszen alig vezet visszafelé), ezért a LED visszáramának már esélye sincs olyan értékre nőni, amitől tönkremehetne.
Tökéletesen így.
A válasz meg azért késett, mert leteszteltem. Igaz csak 100V-on, diódával meg 5 LEDdel. A LEDekre nem marad mérhető feszültség sem, azaz 5 kék LEDen 48mV.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Kernel #50840 üzenetére
Egyébként épp a napokban találkoztam hasonló megoldással, ahol LED és egyenirányító dióda sorosan kapcsolódik AC-ra. Piros nyíllal jelöltem a rajzon:
Ez egy orosz akkutöltő, amit 20 éve átalakítottam tápegységgé, mert akkor arra volt szükség (töltő volt/van másik is), de most visszaépítettem (majdnem) eredeti állapotába. Rajzokat is találtam hozzá, így minden lehetőség adott volt a "restauráláshoz", hiányzó alkatrészek pótlásához.
Érdekes egy áramkör, egyúttal írnék a működéséről, bár nem tudom, manapság érdekel-e valakit, de nekem is jó volt, amikor keresővel információkat találtam róla, amit nem is hittem volna: [link]
Van benne egy bináris osztó, ami a hálózati 50 Hz leosztásával 10,5 órás időzítőt alkot. Ezután a töltést leállítja. Az IC 10-es kimenete alacsony szintről indul, félidőnél magasra vált, T4-en keresztül a T5 beiktat egy ellenállást, amitől az áram felére csökken. 10,5 óra után ismét alacsonyra vált, a C6-on keresztül a lefutó él vezető állapotba billenti a T8, T10-et, ezután egymást "fogva" tartják (lényegében a tirisztor-elv, 2 tranzisztorból összerakva). T4 az áramszabályzó potméter csúszkáját GND-re zárja, töltőáram megszűnik, LED világít.
Resetelni lehet egy nyomógombbal az IC-t és az öntartásba került tranzisztorokat egyaránt.
A potméter a D1 diódán keresztül az akku (GND-hez képest negatív) feszültségét kapja, ami két előnnyel is jár:
- Töltés közben nem csökken az áram, mert a növekvő akkufeszültség "utánhúzza" a fázishasító szabályzót. Nem áramstabilizálás (legalábbis az áram nincs visszacsatolva), mégis jól kompenzál.
- Ha nincs akkufeszültség, ha zárlat van, vagy fordított polaritás, nem gyújtanak a tirisztorok, egyszerűen nem indul el a töltőáram.A működés megértéséhez nem árt tisztázni, hogy az elektronika GND viszonyítási pontja a trafó középcsapolása, de ez nem azonos a fémvázzal, ami a szigetelés nélkül felszerelt tirisztorok közös anódja is egyben.
Ehhez hasonló az enyém is, csak jobban néz ki. Egy 5 eres szalagkábellel vittem hátra a gyengeáramokat. Nagyáramú vezetékezés alig van, hiszen a fémváz az akku negatív, oda dolgoznak a tirisztorok, másik pólus a trafóközép (akku pozitív), közben csak egy ampermérő van:
A trafót túlméretezték, ez kiderül a feltüntetett teljesítményből és szemre is. Valószínűleg azért, mert a hátán lévő csatlakozóra is kivezették a szekunder 36V AC-t, valamilyen rejtélyes célból, tehát oda szánhatták a plusz teljesítményt.
Végül elláttam feszültségkorláttal is, ami a beállított akkufeszültség elérésekor leállítja a töltést. Ehhez hasonló áramkört dobtam össze:
Csak LED helyett egy optocsatoló LED-je van, az optotranzisztor pedig egy ellenálláson keresztül GND-re húzza a T10 bázisát, átbillentve ezáltal a védelmi áramkört. Reset gomb továbbra is használható a visszabillentéshez. A töltőimpulzusok szűrésére betettem még 10 μF kapacitást, a TL431 referencialábára (1-2 közé). E két pont zárásával egyébként a töltő hátán lévő csatakozót jumperként felhasználva, a feszültségvédelmet ki is tudom iktatni.
Működése egyszerű, a TL431 bekapcsolja a LED-et, amint a vezérlőláb feszültsége eléri a 2,495 V belső referenciát.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48 #50839 üzenetére
Nem jut el a letörő szakaszig, de közelít hozzá, ezért mintegy bekorlátozza önmagán a feszültséget, erre használtam a "bizonyos Zener-hatás" kifejezést.
Elhiszem, ha azt mondod, hogy a letörő szakasz előtti szakaszra még nem helyes rámondani a Zener-hatást, mindenesetre én erre a közelítő állapotra gondoltam. Mint egyfajta "határoló-effekt, Zener-effekt".
a dióda diktálja a maximális áramot, ami a körben egyáltalán folyhat.
Ezt meg gondolom, úgy érted, hogy a dióda sokkal jobban lekorlátozza az áramot (hiszen alig vezet visszafelé), ezért a LED visszáramának már esélye sincs olyan értékre nőni, amitől tönkremehetne.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel #50836 üzenetére
Nem sok köze van a Zener-hatáshoz.
De a lényeget korábban közelítetted: "Diódák soros kapcsolásánál egyrészt azonos áram folyik, tehát nyitóirányban a leggyengébb láncszem terhelhetősége mérvadó."
Csak itt olyan mint a sorbaszerelt különböző keresztmetszetű csövek esetében: a dióda diktálja a maximális áramot, ami a körben egyáltalán folyhat. Emiatt a LEDek nem jutnak el a jelleggörbe letörő zónájába/-ig, ezért nem beszélhetünk Zenerről. -
hramon94
tag
Sziasztok. Találtam itthon, egy 6V-os 4.5Ah-s akkumulátort milyen módon tudnék ledeket rákötni?
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel #50834 üzenetére
Ugyan a LEDekkel való "feszültségrablást" nem az ajánlott megoldások közé számítanám, csak ha egyáltalán más nincs kéznél (
), mégis érdemes elspekulálgatni a sorbakötött dióda-LED(ek)-tekercs áramkörön.
Kiindulni az egyszerű, mezei 1N4007-ből lehet. Visszárama max. 5uA 1000V visszfeszültségnél. Az természetes, hogy kisebb feszültségek esetén ez csak kevesebb lehet.
LEDek esetén meg van adva a max. 5V visszfeszültség, de becsületes gyártó már nem ad ehhez max. visszáram (IR) értéket, hanem kijelenti, hogy: "not designed for reverse operation". Tapasztalatból (gyártási folyamatból) jelentem ki, hogy ezek az áramok nagyságrendekkel nagyobbak, mint a szilícium diódáké.
Ezért, ugyan "a feszültség eloszlása kiszámíthatatlan", de megelőlegezhető az, hogy az egyenirányító által diktált visszáram soha nem fogja engeni, hogy a LEDeken keletkező visszfeszültség elérje a letörési értéket, ezáltal téve tönkre azokat.
A nyitóirányú érvelés(ed) teljesen helyes.Mégegyszer: ilyen célra NEM használunkLEDeket (pláne egy maroknyit), de egy elméleti magyarázatnak talán van itt helye.
-
Kernel
nagyúr
válasz
huniross #50825 üzenetére
5-10 W teljesítményű LED-lámpák is elmennek kapacitív előtéttel, például egy 7W-os példányban 1,3 μF található, amin mellesleg nagyjából a 230 V fele esik (mármint ebben az esetben).
Ennyi erővel nálad is lehetne valamilyen soros kondenzátorral próbálkozni, néhányszor 100 nF nagyságrendben.
Ilyen (hálózati feszültségre alkalmas) kondenzátorokat lehet találni rossz készülékekben (tápegységek, TV, monitor stb.) a hálózati kapcsoló környékén, a zavarszűrőkörben.
Magam is ilyet használtam fel, LED-lámpához. Konkrétan csökkentettem a fényerejét, miután túlmelegedés miatt elszállt egy LED, hátha így jobban bírja a többi. A hibás LED-et pedig rövidre zártam, 40 db helyett maradt még 39 a soros körben.
(#50832) mezis
Akkor is elszáll abban a pillanatban. Diódák soros kapcsolásánál egyrészt azonos áram folyik, tehát nyitóirányban a leggyengébb láncszem terhelhetősége mérvadó. Hiába 20 mA látszólag elegendő lenne, de szerintem már az áramot sem bírná, bekapcsolási áramlökés stb.
Záróirányban pedig soros diódákon a feszültség eloszlása kiszámíthatatlan. Ezért is szoktak nagyfeszültségű egyenirányításnál nagy értékű ellenállásokat beiktatni párhuzamosan a diódákkal, amivel beállítható, hogy például mindegyik soros tagon 1000 V essen.
5V felett tönkremenő LED-re ez a fajta megoldás nem értelmezhető.
-
tsu
tag
Amikor ez a soros dióda-ledek-tekercs rendszer záróirányban kapja a hálózati csúcsfeszültséget (320V körül) ennek az eloszlása teljesen bizonytalan. Az egyenirányító dióda elbírja ezt a feszültséget, egy kék led max kb 5V-ot visel el. Nincs semmi, ami korlátozná a maximális záróirányú feszültséget az egyes ledeken.
-
Kernel
nagyúr
Különbséget kell tenni, mert ilyen esetben (mint például a hajszárítókban is) nem azért használnak 1 db diódát, hogy feszültséget ejtsen, hanem egyszerűen levágja a szinusz egyik felét.
Mivel a teljesítmény grafikusan értelmezve a szinusz által lefedett területtel arányos, így lényegében a felére csökken.
Tehát ez nem ugyanaz, mint amikor az autóban stb. DC-tápot akarunk ejteni / csökkenteni, diódánként 0,7-0,8 V-tal (áramfüggő érték).
-
mezis
félisten
válasz
huniross #50825 üzenetére
Lehet megfelelő teljesítményű ellenállással is. (1 - 2 W-osokkal)
kb 5mA-ert kellene csökkenteni 2 - 4 mA-re. Fejszámolás alapján 10 - 30 kOhm-os ellenállás adódik.
1 - 2 W-osokat régen csöves készülékekben használtak. Lehet, hogy először And javaslatát kellene kipróbálnod. -
And
veterán
válasz
huniross #50825 üzenetére
Első körben próbálj meg sorosan kötni vele egy megfelelő határadatokkal rendelkező Si-diódát, például 1N4004...1N4007 típust.
Mod: a fényerő szabályozók több okból is felejtősek, például azért, mert sok esetben 50...75W minimális terhelés alatt el sem indulnak a normál izzókhoz való típusok, de még a dimmelhető ledekhez / kompakt fénycsövekhez való fajták is kevesellnének ilyen alacsony terhelést (ráadásul utóbbiak veszett drágák és mifelénk fizetőképes kereslet híján eléggé ritkák is). -
huniross
tag
Sziasztok,
Membrános akvárium levegőztetőt hogyan lehetne lelassítani? Nagyon hangos és ráadásul le kell folytani, mert sok levegőt pumpál. Elég lenne, ha csak fele annyira rezegne, mert akkor csendesebb lenne. A világításhoz használatos fényerőszabályzók felejtősek?Köszi
-
And
veterán
válasz
Speeedfire #50820 üzenetére
De az, csakhogy az ember a hangnyomást hallja, nem az elektromos jeleket, nem? Vagyis nem tudom, mit értettél 120 dB-es (vagy akármekkora) hallási tartományon. Mellesleg n decibel feszültségváltozás a hangjelben pontosan n decibel hangnyomásváltozást okoz a folyamat végén, ha a többi körülmény - hangsugárzó érzékenysége, erősítő lánc erősítési tényezője, stb. - változatlan.
-
Speeedfire
félisten
Ezeket a váltószámokat nem ismerem, viszont akkor ugyan ott vagyok, hogy kell a +/-15.
A ti alapból ennyit is ír az output stage-re 2 év 4.5Vrms mellett. A bkercso féle compositeamp-nál gondolom az ic határozza meg, mert alapból a felépítése adott. [link]
And: De az már hangnyomás nem? -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Kernel #50808 üzenetére
Közben rájöttem, hogy magamat is szívattam mert ugyan az áthidaló tag értékeinek növelése csökkentette a puklikat, de aztán mikor megmértem a frekit és 100Hz-re adódott, akkor jöttünk rá, hogy a trafónk adja fel a harcot. 35Vdc leesik 28.9-re, abból szeretne 28.1-et csinálni az IC. Na majd holnap jobb trafóval próbálkozom.
-
And
veterán
válasz
Speeedfire #50816 üzenetére
"[..] legalábbis ha jól tudom akkor 120dB a hallási tartomány.
"
(Szerintem meg ha 0dB SPL viszonyítási szint a hallásküszöb, akkor 120dB-lel felette a fájdalomküszöb van. Vagyis annál nagyobb hangnyomást is hallasz, csak hát túlságosan is érzékenyen érint, egészen a földi atmoszférában elméletileg lehetséges maximum 191dB SPL szintig.) -
Ribi
nagyúr
válasz
Speeedfire #50816 üzenetére
De a 2Vrms az 5.64Vpp.
Oda meg már tényleg kellhet a több mint 10V táp.
De adtak kapcsolást, szóval sokat nem kell gondolkozni rajta. -
Speeedfire
félisten
Nem most, de nemrég linkeltem is a rajzot.
Egy pcm1794-es lesz, az output 2Vrms. Erre megy a compiste fejes erősítő, meg esetleg a sztereó hifi is. Bár újabban csak yt/sc megy rajta.Szerk.: 4.5Vrms ha egy db van mono-ban, 2db dual mono tud 9Vrms-t. De időközben elvetettem a dual mono-t és a 4.5Vrms-t is. Elég a 2Vrms szerintem, legalábbis ha jól tudom akkor 120dB a hallási tartomány.
Biztos jobb lehet a dual mono, de ahhoz akkor nem tudok már akármilyen erősítőt kötni (szerintem).Dynamic Range: 132 dB (9 V RMS, Mono)
129 dB (4.5 V RMS, Stereo)
127 dB (2 V RMS, Stereo) -
Ribi
nagyúr
válasz
Speeedfire #50813 üzenetére
Milyen dac lesz? Még midnig nem árultad el.
-
Ribi
nagyúr
válasz
Speeedfire #50810 üzenetére
Itt a Figure 4.-en látsizk, hogy +-5V esetén és +-15V esetén is ugyanaz az eredmény 2Vpp-ig, de ahogy emelkedik, már érdemes emelni a tápfeszt is.
(fentebb te is linkelted)
Az a 2Vpp az biztos annyi? Több szokott az lenni. Általában.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Kernel #50808 üzenetére
Jah igen, a DC906 nevű gyári LTC panelről van szó: [link]
Értem miként kell tervezni ezeket a tápokat, csináltunk már párat, csak nem 80+ W terhelhetőségben.
Szóval nem tudom miért és miért pont annyival vannak megnövelve pl. a feedback áthidaló tagok a 12V-s verzióban, valamint hogy kell-e nekem is növelnem ezeket, esetleg még jobban mint a 12-es rajznál.
Majd ki lesz próbálva a mai nap folyamán, csak nehéz szerelni a panelt mert 0402-es alkatrészek vannak rajta, amik még ragasztva is vannak. -
Speeedfire
félisten
válasz
Kernel #50808 üzenetére
Úgy látom, nem érted, de mindegy, részemről már leírtam. Ezek pedig nem szakmai érvek, hogy szerinted és lehet.
Hát, de nem látom az adatlapon a +/-5V-os jelet. Emiatt írtam, hogy szerintem/lehet.
Ribi: Pontosan. Értem én, hogy mit ír.
Csak jelenleg én arra "koncentrálok", hogy a végleges milyen legyen. Nem akarok később opa-t se cserélni (pedig első körben ezt terveztem). Inkább a maxot akarom kihozni belőle. -
Ribi
nagyúr
válasz
Speeedfire #50807 üzenetére
Szeritnem mindketten értitek egymást, csak Kernel általánosságban beszél, Te pedig a konkrét chipről. De ezt is leírtátok mindketten szóval nincs min vitatkozni
-
Kernel
nagyúr
válasz
CPT.Pirk #50801 üzenetére
Nem mindegy a végleges kiépítés sem, a vezetékezésen fellépő csatolások miatt. Nem tudom, hogy ez milyen kísérleti panel, vagy hogyan van összerakva, ahhoz a típushoz nem látok gyári ajánlást sem, ezért csak a példa kedvéért egy másik:
Jól látszik, hogy a dióda anódja és az in / out kondenzátorok egy GND csomópontba tolják/húzzák az áramokat.
Ha megnézünk egy kész panelt, itt is látszik, hogy a dióda a bemeneti ponthoz kapcsolódik, rövid úton. Ilyen látszólag apróságoknak jelentősége van:
(#50807) Speeedfire
Úgy látom, nem érted, de mindegy, részemről már leírtam. Ezek pedig nem szakmai érvek, hogy szerinted és lehet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Speeedfire #50805 üzenetére
Általánosságban a tápnövelés csökkenti a torzításokat, tehát célszerűbb megadni neki, ami kell. Csak az nem helytálló, hogy két IC-t egymással úgy összevetni, hogy nem azonos feltételek mellett.
Mindkettőnek adj azonos tápot, kérj tőlük azonos kimenőszintet, akkor lehet ilyen kijelentéseket tenni:
A tpa-nál mondjuk nagy különbség nincs 5vs15 között.
-
Speeedfire
félisten
válasz
Kernel #50804 üzenetére
Oké értem ezeket, de nem értem most min megy a rugózás?
Mint írtam a nem akarok túl nagy kimenetet kivenni belőle, ellenben szeretném kihozni a maximumot azokból az ic-kből és +/-5 vs +/-15 között ha nem is óriási, de van van különbség a +/-15 javára. Vagy tévedek? Az is simán előfordulhat. -
Kernel
nagyúr
válasz
Speeedfire #50803 üzenetére
Szerinted, az egy dolog, de az analóg erősítechnikában ez úgy működik, mint már említettem, hogy csodák nincsenek.
A tápfeszültség egyszerűen behatárolja a lehetőségeket. Noha vannak kisebb különbségek a kapcsolástechnika függvényében, de ezek inkább a tápot megközelítő kivezérlésnél jönnek be a képbe.
Alacsonyabb kimenő szinten nem jelentős a különbség, de itt ne az 5 V-os (+/-2,5 V) tápot vedd figyelembe, mert az már egy komolyabb minőségi ugrást jelent, rossz irányba. Például a félvezetők nyitófeszültségéhez való közeledés, a kimeneti tranzisztorok nyugalmi áramának jelentős csökkenése miatt, meg egyáltalán az összes tranzisztor nem optimális munkapontja miatt.
Magyarul 10 V (+/- 5V) táp alatt már rohamosabban növekszik a torzítás, még akkor is, ha nem hajtom ki a határig.
10 V felett viszont beáll a kellő nyugalmi áram stb., ott már nincsenek olyan jelentős különbségek, amíg persze nem közelít a kivezérlés a táphoz.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Speeedfire #50800 üzenetére
Én a torzítást néztem csak, arra értettem hogy nincs nagy különbség. Kivenni nem akarok túl sokat belőlük.
Akkor másképp megközelítve:
A tpa-nál mondjuk nagy különbség nincs 5vs15 között.
Miért, a másiknál van?
Ha nem akarsz sokat kivenni, akkor annál sincs különbség. Azonos feltételek között kell nézni (táp és kimenő szint azonos legyen).
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Külső mosfetes tápban gondolkodunk, 28V 2..4A-es táp építésére.
Van az LTC3824 táp íc ami jónak tűnik, 5V/2A kiépítésben 20mV alatti kimeneti zavart tud hozni és nincs érezhető melegedése. No de ha felviszem a feszültségét 28V-ra (35V pufferelt betáp mellett), akkor a kimeneten túllövés és annak a lecsengése jelenik meg.
Ez az 5V2A-s kapcsolás amit 28V-re állítottam:
Végigpróbáltam a ki és a bemenetre mindenféle kondikat az X7R kerámiáktól a low esr elkókig mindenféle kombinációban, de nem volt hatása. A tekercs 10uH, 5.6A-t tudna. Nagyobb induktivitású tekercsnél a túllövés is kicsit nagyobb lett, jelenleg 1V csúcstól csúcsig. A terhelő áramom 1A. A túllövésre nem volt hatása az Rset ellenállás változtatása, amivel 200..600kHz között lehet a működési frekvenciát állítani.Ez ugyanabból az adatlapból a 12V2A kapcsolás:
Az eltérés a visszacsatolás felső tagját áthidaló soros RC tagban van, valamint a Vc lábon lévő soros RC tagban van, amit elvileg a hibaerősítő és a vezérlés kimenete.Nem tudom mi alapján vannak ezek az alkatrészek megnövelve a 12V-s verzióban, az adatlap nem beszél róluk. Van ötletetek? http://www.linear.com/product/LTC3824
Új hozzászólás Aktív témák
- Vezeték nélküli fejhallgatók
- iPhone-t használók OFF topikja
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Befutott a Realme 14 Pro+
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Premier előzetesen az FBC: Firebreak
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- ASUS routerek
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- További aktív témák...
- AKCIÓ! HP ZBook Firefly 14 G9 üzleti notebook- i7 1255U 32GB RAM 512GB SSD nVidia T550 4GB Win11
- 10% -tól elvihető. Országosan a legjobb BANKMENTES részletfizetés! Lenovo Legion Pro 7
- Így lesz a Logitech MX Keys magyar billentyűzetes
- Kingmax 1x2GB DDR3-1333 RAM
- Telefon felvásárlás!! Huawei P20 Lite/Huawei P20/Huawei P30 Lite/Huawei P30/Huawei P30 Pro
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest