-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
A kifejtett elmélet csak majdnem igaz.
Ami cáfolja az a tény, hogy az érték, ami az erősítő kimeneteire van írva (az általad említett 8 ohm például), nem a kimeneti vagy belső ellenállása/impedanciája, hanem a terhelhetősége. Ha előbbi lenne, akkor igazad lenne, de mivel az utóbbi, akkor terhelhetőségként a kimene védelmének szemmel tartására van megadva. Tény, hogy egy audióerősítő (is) egy feszültséggenerátor, aminek a belső ellenállása közelít a nullához.
Tehát marad a végfok kivitelezése, ami határt szab a hangszóró impedancia-csökkenésének. A tegnap említett akár 1/2 ohmos terhelés esetén sokkal inkább a hangszórókábek, meg a kontaktusok lépnek a színre, mert ezeknek az ellenállása kezd közeledni a tulajdonképpeni terhelésértékhez, tehát a drótokon fűtjük el a kimeneti teljesítmény egy részét. -
#25698
Tamy
senior tag
vodkaboy22
#25692
Tamy
senior tag
válasz
vodkaboy22
#25692
üzenetére
Ezzel csak egy probléma van: az erősítőnek is van egy belső ellenállása, ami sorosan kapcsolódik a terheléssel, így előfordulhat, hogy hiába kötsz párhuzamosan több hangszórót a kimenetre, az eredő teljesítményed mégis kisebb lesz, mint egy hangszóró esetén.
Példa:
Az egyszerűség kedvéért legyen az erősítő kimenő feszültsége 1V, a belső ellenállása pedig 8Ohm. Ha a terhelő ellenállás (hangszóró) is 8Ohm értékű, akkor az eredő ellenállás 16Ohm. Ebből következik, hogy az áramerősség 1V/16Ohm=0,0625A, a terhelésen eső fesz. pedig: 0,0625A*8Ohm=0,5V, így a teljesítménye: 0,5V*0,0625A=0,03125W.
Ha két hangszórót kötsz párhuzamosan, akkor a terhelő ellenállás értéke 4Ohm-ra csökken, az eredő pedig 12Ohm, így az áramerősség 1/12A, a rajtuk eső fesz. pedig 1/3V. A leadott teljesítmény így csak 0,0278W, tehát kisebb, mintha csak egy hangszórót kötöttél volna rá.
Fentiek alapján ha a kimenő ellenállás 12Ohm-ra változik, a teljesítmény ez esetben is kisebb lesz, így 0,03W lesz.
Ebből következik, hogy a legnagyobb kimenő teljesítményt akkor kapod, ha a terhelés megegyezik az erőlködő belső ellenállásával. Ezt hívják úgy, hogy teljesítményillesztés. -
#25696
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25695
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25695
üzenetére
Mondhatjuk úgy is.
-
#25695
csabyka666
veterán
Lompos48
#25691
-
#25694
Lompos48
nagyúr
vodkaboy22
#25692
Lompos48
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#25692
üzenetére
Az erősítő kimenetére akkora terhelést kötsz/köthetsz, amennyit elbír, amennyire tervezve volt. Csökkenése természetesen a kimeneti áram növekedésével jár. Ehhez kell méretezni az erősítőt. Jó példa erre az autóhoz tervezett erősítőknél alkalmazott 2 technika. Nagy teljesítményhez nagyobb tápfesz kellene, de nincs csak az a szerencsétlen 12-13V feszültség. Ezért vagy ezt növelik konverterekkel vagy kis impedanciájú hangszórókat használnak.
Erre jó példa a Bose® termékcsaládja, ahol előfordul még 1/2 ohmos hangszóró is. -
#25693
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
#25692
vodkaboy22
addikt
válasz
vodkaboy22
#25692
üzenetére
hehe nem mintha szükségem lenne 3*3 méter szobába 2*5W-nál többre
, de érdekel. -
#25692
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Jut eszembe nem hallottam még ilyenről, de fűlesnél csinálják. Szóval 1 teljesítmény erősítő kimenetére párhuzamosan 2 db 8 ohmos hangfalat lehet kötni? Így elméletileg 4 ohm lesz eredőben ami miatt 2szer annyi Amper kell igaz de 6dB-vel nő a hangszínt. Na most , ha 4 hangfalat raksz 1 kimenetre akkor az már 4szer annyi Amper igaz, de + 12dB hang.
Csinálnak ilyet? Mer elméletileg 1 jó teljesítmény fok mőgé ha rakok Földelt Drain-es párhuzamos Fet-fokozatot akkor lesz nagy áramerősítésem ami elbírna 2ohm-os terhelést (4 hangfl 8x8x8x8=2 ohm). -
#25691
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25690
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25690
üzenetére
Nincs jobb és nincs rosszabb. Kimondottan alkalmazás-/tervezésfüggő.
Durva és nem egészen ideillő hasonlatot hozok fel példának. Mindenkinek ismerős, hogy audióerősítők esetén a szimmetrikus táplálású konstrukcióknál nincs szükség az óriási kimeneti kondenzátorra a hangszórók felé. Asszimetrikusnál pedig nagyon is kell. Hasonló esetet el lehet képzelni mérőerősítőknél is. Azokat is használják váltóáramú alkalmazásokban is. Ha szimmetrikus a táplálás, nem kell szintillesztésekkel foglalkozni.
-
#25690
csabyka666
veterán
Lompos48
#25687
-
#25689
Lompos48
nagyúr
vodkaboy22
#25688
Lompos48
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#25688
üzenetére
Ha jól emlékszem itt a 38kHz az amplitúdómoduláció alhordozója (subcarrier), a 19kHz pedig a pilot-jel frekvenciája. Előbbit az adáslánc végén szuprimálják (elnyomják), de a vételnél kötelező módon létező 19kHz-ből duplázva ismét előállítják majd segítségével vonják ki a 2 csatorna jelét .
Még annyit, hogy ne csodálkozz az amplitúdómoduláció említésén, amikor FM-ról van szó, de a multiplex jel képzésében ez a fázis is létezik. A kész multiplex jel az, amivel a rádiófrekvenciás vivőt az adáslánc végén frekvenciában modulálják.
-
#25688
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Lompos, ha már ennyien kérdeznek akkor én is kérdek egy kicsit mer keveset találok róla.
Rádió adás: FM-hez 2 csatornáshoz milyen ADC mintavételi frekvenciát használnak?
Sok félét találok, de nem teljesen értem 38 + 19 kHz? -
#25687
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25686
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25686
üzenetére
Természetesen táplálható egyetlen tápból is, de ebben az esetben a virtuális nulla a kimeneten mindig annak az egyetlen tápnak a felénél lesz. Abban az esetben ha 2 tápod van de nem egyforma feszültségűek, akkor is műküdik, az előbb említett virtuális nulla a kimeneten a 2 táp összegének a felénél lett. Példa: +12V és -16V ez -2V.
Valahol órán láttam ilyet a TINA-ban, hogy két elemet egymás után kötöttek, a közepét leföldelték, és ebből hoztak ki valamit.
Ez egy dupla táp. Ha a 2 elem egyforma, akkor szimmetrikus, ha nem akkor az utolsó eset, amit fent említettem.
-
#25686
csabyka666
veterán
@ Lompos48: A mérőerősítőhöz lenne még egy kérdésem. Kezdem megérteni, hogy itt miről is van szó, már a feszültséget is kiszámolom (bár nem nagy dolog a képlet alapján).
Annyit szeretnék még tudni, hogy ezt megtáplálhatom aszimmetrikus táppal is, vagy kötelező olyannal, aminek egyik felén 0V, a másikon meg mondjuk 5V van? Ha igen, akkor egyáltalán mi értelme van annak, ha ilyen táppal táplálom meg?Valahol órán láttam ilyet a TINA-ban, hogy két elemet egymás után kötöttek, a közepét leföldelték, és ebből hoztak ki valamit.
Vagy csak álmodtam?
-
Teasüti
nagyúr
Nagyon köszönöm a sok segítséget, ezzel elleszek egy darabig.
Igen, az Edison-os tipp volt a jó, és nicsak ismerős kapcsolás köszön vissza.
Van már 5.0 is belőle, diák verzió 10000 Ft. -
#25684
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Valaki tud Linux alá (debian > pontosabban linuxmint) jó kapcsolás tesztelő progit? Elsüllyednék benne
Eddig Multissim és Pads volt amit használtam mind2-nek lejárt a license már vagy 1 éve
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Teasüti
#25679
üzenetére
...a táppal megegyező pólusok szerint kell bekötni a(z elektrolit)kondit...
Ez természetes, mert ezek polarizált kondenzátorok. Fordított polaritás esetén a kondenzátor (a fúliáján kiképzett oxidréteg) károsul.
Az, hogy a negatív pólus van a bázis felé ugyancsak természetes, mert az a pont a tranzisztor B-E átmenete miatt nem növekedhet 0.6-0,7V fölé, míg a másik pólus igen.Azt feltételeztem, hogy a led irányából fog töltődni - de ez meg fizikailag lehetetlen gondolom.
Csak azért lehetetlen, mert ott van a másik tranzisztor bázisellenállása. Ha ezt "kiveszed", akkor bizony kollektorellenállás-LED-kondi-tranzisztor B-E átmenet úton töltődne.
Tehát a tranyónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a kollektora töltés megosztást idéz elő még nyitott állapotában?
Ezt nem tudom hogy érted. Az van, hogy ha a tranzisztor kinyit, akkor kollektoráram folyik (nem részletezzük mennyi), onnan pedig az öreg Ohm meg Kirchhoff diktálnak.
És fizikailag mi történik, ha ezúttal a negatív pólusból indulunk ki? Merre áramolnak az elektronok és hogyan (nyitott tranyók)?
Erre csak annyit, hogy ha ezzel foglalkozni akarsz be kell betonoznod a fejedben a technikai konvencionális áramirányt. Példának: diódánál, LEDnél a nyíl irányában, NPN tranzisztornál az emmiter nyilának irányában (kifelé) és mivel Ie=Ic+Ib, a másik kettő befelé. PNP esetén ugyanolyan logika alapján emitteren befelé, másik kettő értelemszerűen kifelé.
És hogy ne aludj nyugodtan: az elektronok mindig ellenkező irányban haladnak.
Szerk:
A Hujikolp linkje nagyon szemléletes.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Lompos48
#25678
üzenetére
Köszönöm a segítséget!
A cikksorozat első része szerint a táppal megegyező pólusok szerint kell bekötni a(z elektrolit)kondit, ezért még csak eszembe se jutott, hogy a 10k-s ellenálláson keresztül fog feltöltődni.
Bár, most hogy szóba került, eddig nem is igazán értettem a szerepét.
Azt feltételeztem, hogy a led irányából fog töltődni - de ez meg fizikailag lehetetlen gondolom. Eléggé nehezemre esik a technikai áramirányban gondolkodni és ezt megfeleltetni a fizikának. Vhogy a víz folyásával próbálom egyeztetni a történéseket.Tehát a tranyónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a kollektora töltés megosztást idéz elő még nyitott állapotában?
Erre enged következtetni a magyarázatod, ha jól értelmezem.És fizikailag mi történik, ha ezúttal a negatív pólusból indulunk ki? Merre áramolnak az elektronok és hogyan (nyitott tranyók)?
Pff, meredeken túltesz rajtam ez a feladat.
Más: régen úgy 8-10 évvel ezelőtt még általános iskolában a technika tanárom mutatott egy áramkör szimulátor oktató programot, persze fogalmam sincs, h mi volt az. Tudnátok ajánlani ilyet?
Az régen rendelkezett egy grafikus fotó realisztikus ábrázolással, vagyis képi megjelenítésként ábrázolta az alkatrészeket egy környezetben - nyáklapon, íróasztalon levegőben összekötve, stb. Persze át lehetett váltani kapcsolási rajz nézetbe is. Úgy érzem kb ilyen primitív oktatásra lenne szükségem.
Nem ismerős ez vkinek véletlenül? -
Lompos48
nagyúr
válasz
Teasüti
#25677
üzenetére
Nem vagyok jó pedagógusnak, de azért megpróbálok világosságot teremteni az "ügyben".
Mint a linkelt cikk is említi indításkor valamelyik oldal villan fel először és ezt asszimetriával lehet magyarázni. Még ha elméletben el is lehetne képzelni teljesen azonos ellenállásokat, még a félvezetőknél is nagyon közel állnak az azonossághoz a szilíciumszeleten szomszéd struktúrák (amik aztán eltévednek egymástól a gyártás folyamán), akkor se érhető el a tökéletes szimmetria. Ilyen alapon, ha ez egy astabil multivibrátor (mert az), akkor valamelyik oldal csak elkezdi a folyamatot.
Csak zárójelben: ha a 2 kondenzátort ellenállásokkal helyettesíted, akkor az astabil helyett egy bistabil multivibrátorhoz jutsz. Ennek a bekapcsolásánál se lehet tudni, hogy bekapcsoláskor melyik állapotba áll be, hacsak nincs az áramkör egy inicializáló/reset-elő kapcsolással is.Ha feltételezzük, h a baloldali led villan fel először, akkor ennek az ágával mi történik pontosan?
Akkor a LED katódja (a tranzisztor kollektora) lemegy a nullához nagyon közeli szintre (szaturációs/telítettségi feszültségre, neve Vcesat), folyik a kollektoráram, míg az ugyanabba pontba kötött kondenzátor kezd töltódni a 10k-s ellenálláson keresztül. A kondenzátor jobboldalán nő a feszültség, amíg eléri a kb. 0.6-0.7V-os szintet, amikor elégséges lesz a jobboldali tranzisztor nyitására. A jobb tranzisztor nyitása a másik kondenzátor kisütésével "ellopja" a bal tranzisztor bázisáramát, ami így bezár (bal LED elalszik, jobb LED kigyúl). Alsó kondenzátor kezd töltődni, baloldali pólusán nő a feszültség, amíg elég a bal tranzisztor újonnani nyitására... És így tovább.
A felső kondi negatív pólusa a táp pozitív oldalára van kötve egy nagyobb ellenálláson. Fel se tud töltődni szerintem.
De igen, mert a másik oldalát a kollektor tartja lent a nulla közelében.
Másik meg, hogy a két led egymástól függetlenül villog itt?
Nem. Ez képtelenség lenne. A felvillanó LED a kondenzátor töltését kezdeményezi, ami pedig a másik oldal nyitásához vezet egy idő után. Csak együtt tudnak villogni, ellenütemben.
...ha jól értelmezem, akkor teljesen véletlenszerű időzítéssel villognak attól függőnek...
Ismét hamis következtetés. A felvillanás idejét egyértelműen a bázisellenállás és kondenzátor által meghatározott időállandó határozza meg. A két ágra számolva majd összeadva pedig megkapod az aztabil periódusát, ami - ugye - a frekvencia fordított értéke.
-
Teasüti
nagyúr
Kérhetek egy kis segítséget vkitől, akinek van némi tanítói készsége?
Egyszerűen nem tudom felfogni a működését ennek.Próbálom elképzelni, h mi történik a táp bekapcsolásakor.
Nem tudok rájönni, hogy mi kapcsolja be a tranyók egyikét, amikor még egyik kondi sincs feltöltve és kvázi nincs zárva az áramkör, mivel egyik kollektoron/emitteren sem folyik áram.Ha feltételezzük, h a baloldali led villan fel először, akkor ennek az ágával mi történik pontosan? Első indításkor mindkét tranyó nyitott. Eleve nem értem, hogy a led negatív pólusa hogy "találkozik" a táp negatív pólusával.
A felső kondi negatív pólusa a táp pozitív oldalára van kötve egy nagyobb ellenálláson. Fel se tud töltődni szerintem.Másik meg, hogy a két led egymástól függetlenül villog itt? Nem látom okát, hogy felváltva kapcsoljanak a tranzisztorok, ha jól értelmezem, akkor teljesen véletlenszerű időzítéssel villognak attól függőnek, h led-ek kondenzátorai elérték-e a kritikus feszültséget egymástól függetlenül, vagy sem.
Köszönöm előre is!
-
#25676
csabyka666
veterán
Lompos48
#25675
-
#25675
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25674
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25674
üzenetére
Sikert a vizsgádhoz!
-
#25674
csabyka666
veterán
Lompos48
#25673
-
#25673
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25672
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25672
üzenetére
...mit is kérdezhet ezzel kapcsolatban...
Én ezt nincs honnan tudjam. Kérdés, hogy mennyire vesszőparipája vagy sem.
Ha én lennék a tanár megkérdezném, hogy mi ez, mire jó, hogy használják, tulajdonságok.
Adnék egy példát: vagy kiszámolni egy adott kapcsolás erősítését, vagy egy adott erősítéshez kiszámolni a kapcsolást. -
#25672
csabyka666
veterán
Lompos48
#25671
válasz
Lompos48
#25671
üzenetére
Köszi! Ezt még nagyjából értem is, de miket lehet ezekben a példákban számolgatni? Adott a kapcsolás, amit linkeltem, és onnantól mi a dolgom?
A kérdésem oka, hogy vizsgázunk elektronikából, és nem voltam benn azon az órán, amikor ezt az anyagot adta le a tanár, szóval jobbhíján egyedül kell rájönnöm, mit is kérdezhet ezzel kapcsolatban.
-
#25671
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25670
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25670
üzenetére
Tulajdonképpen egy differenciálerősítő két bemeneti "buffer" erősítővel ellátva. Ezen utóbbiak feleslegessé teszik a bemeneti impedanciaillesztést. Ráadásul nagyon kis bemeneti offsetet, -csúszást (drift), zajt, ugyanakkor nagyon magas bemeneti impedanciát, közös múduső elnyomást és nyitott hurkú erősítést mutatnak. Mindezek alkalmassá teszik méréstechnikai alkalmazásokban. Leginkább a nagy pontosságot, hosszú- és rövidtávú stabilitást igénylő áramkörök "főszereplői".
-
#25670
csabyka666
veterán
Üdv!
Valaki el tudná mondani pár szóban, hogy mi a 3 műveleti erősítős mérőerősítő elve? Egyáltalán, mit mérünk ezzel? Egy link hozzá...
Köszi!
-
-
m0rd0k
senior tag
Sziasztok!
Van nálam egy zenegép. Van benne egy működő érmevizsgáló,infrás távirányító érzékelő,meg ugye a gombok. A gépbe csak egy soros csatlakozót kell bedugni,meg a tápról áramot adnom ezeknek. Gondolom akkor ez mind a soros porton keresztül kommunikál a géppel. Szeretnék egy másik gépet beletenni,másik programmal. Ezek a dolgok hogy fognak nekem működni? Valami drivert kéne írni hozzá? Mert az új programba a kredit érzékelésénél ez a leírás van: Credits may be added by DDE,command line or shortcuts emellett van egy Keys gomb,arra ha rákattintok be lehet bindelni bármelyik billentyűre a credit adást,na most gondolom,ha valamiféleképpen rá lenne kötve ez az érmevizsgáló,akkor az valami billentyű lenyomás képpen érzékelné,és azt bindelné be.
A kérdésem az lenne hogy ezeket a fent leírt kiegészítőket hogy tudom xp alatt működésre bírni,hogy a programot irányítsák? A távirányítás az többféleképpen is szóba jöhet,nem feltétlen a progit kell irányítania,ha egyszerűbb akkor a windows hangerőszabályzója is tökéletes.Van valami ötletetek?
-
#25666
Reggie0
félisten
superecneB
#25665
Reggie0
félisten
válasz
superecneB
#25665
üzenetére
Igen, a pirosra gondoltam.
Nincs mit. Ne felejtsd Beszarsz Mire Elvegzed
-
#25665
superecneB
őstag
Reggie0
#25663
superecneB
őstag
válasz
Reggie0
#25663
üzenetére
Nem találom, hol van felcserélve? Maga a h(t) egyenlete jó a füzetemben is.
Esetleg a pirossal írt dolgot nézed? - mert az nem ide tartozik csak oda lett firkantva rész számítás gyanántNagyon szépen köszönöm a segítséget! Soha nem jöttem volna rá hogy 7-tel el kell osztani
-
#25663
Reggie0
félisten
superecneB
#25660
Reggie0
félisten
válasz
superecneB
#25660
üzenetére
Jol mondtam. A #25649 hozzaszolasodban a kep alapjan a fuzetedben felcserelted a Td es T1 egyenleteit, es igy futottal hibara. A mostani szamitasod jo, igy kijon a szukseges Td/T1=3 .
-
#25660
superecneB
őstag
Reggie0
#25658
superecneB
őstag
válasz
Reggie0
#25658
üzenetére
Az értem, hogy miért kéne 1-nek lennie, viszont ha R1=30k ohm, R2=10k ohm, akkor sehogy sem jön ki más Ap-re mint, hogy 0,25. Td-t az R1*C(3 mikroF)-T1 képlettel számolva= 67,5 ms, T1=((R1R2)/(R1+R2))*C=22,5 ms
Ha ezt behelyetesítem ebbe:
Akkor ki is jön hogy t=0-nál, e^0=1 tehát h(t)= 0,25*(1+(67,5/22,5)*(1)) ami 0,25*4 ami 1. Vagy nem értem hol van elszámolva.
-
mezis
félisten
válasz
Lompos48
#25647
üzenetére
Beforrasztottam egy igazi 10 Ohmosat és remekül működik. Az eredeti cementburkolatú volt, fél, 1 Wattosnak saccoltam. Amit beraktam nem lehet több 1/4 Wattosnál, de nem tapasztaltam melegedést. (Üzem közben nem tapiztam, csak utána, mivel a 230-ból ellenállásos osztóval csinál kb 10 Volt-ot az elektronikának.)
Biztosíték gyanánt szolgálna egy ilyen 10 Ohmos ellenállás ? (Energia takarékos fényforrásban is találkoztam már ilyennel.) A kenyérpirítónál nagyon bevált, a fűtőszál égett el pár cm-es darabon, lángcsóva, 16 A-es automata biztosíték valamint az érintésvédelmi FI relé leoldásával és az elektronika ép maradt.
-
#25658
Reggie0
félisten
superecneB
#25656
Reggie0
félisten
válasz
superecneB
#25656
üzenetére
A h(t)-s kepletedhez: Ha a Td/T1 jo, akkor a Td es a T1-et nem szamoltad jol. Az biztos, hogy a h(t=0)=1-nek kell lennie. Ebbol ered, hogy 1/Ap=1+Td/T1
-
#25657
Reggie0
félisten
superecneB
#25656
Reggie0
félisten
válasz
superecneB
#25656
üzenetére
Az Ap=h(t=0+). A szimulatorban te ket csatornat lattal. Az atmeneti fuggveny az a fuggveny, amit az egysegugrasra adott valaszkent ad a kapcsolasod. Mivel te a szimulatorban nem egysegugrast hasznaltal, hanem egy 7V-os ugrast, igy a kimeneti csatornan is 7x nagyobb ertekeket olvasol le. Tehat ha a szimulatoron lathato kettes csatorna gorbejebol meg szeretned kapni az atmeneti fuggvenyt, akkor 7-tel el kell osztani.
A mostani kepen lathato fuggveny is 7V-rol esik vissza. Viszont az egysegugras az egy olyan fuggveny, amely erteke (t<=0-) tartomanyban 0 es (t>=+0) tartomanyban 1.
-
#25656
superecneB
őstag
Reggie0
#25654
superecneB
őstag
válasz
Reggie0
#25654
üzenetére
Ezt nem igazán értem, bár örülök mert ha elosztom 7-tel akkor kijön! Ezt esetleg el tudod mondani, hogy miért? Illetve ha a 1,88 elosztom 7-tel akkor megkapom jól Ap-t viszont akkor meg a Td és a T1 csúszik el nagyon. Nem értem ezt... Sajna elég szarul oktatják nálunk, legalábbis nekem elég nehezen megy ez a tárgy...
De én azt hittem a grafikonon lévő P10x=1V A=10ms azt jelenti, hogy függőleges tengelyen egy osztás 1V-nak felel meg, vízszintes tengelyen pedig egy osztás 10ms-nek.
Az egyenlet jó, legalábbis a Dr. Lőrincz Bélás jegyzet szerint, az átmeneti függvény:
h(t)=Ap*[(1+(Td/T1)*e^-(t/T1)] - A füzetemben is ez van Td/T1 szorozva e-ad...
-
#25655
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
#25650
vodkaboy22
addikt
válasz
vodkaboy22
#25650
üzenetére
Oh igaz felcseréltem AP télleg 0.25 nem 0.75
-
#25654
Reggie0
félisten
superecneB
#25651
Reggie0
félisten
válasz
superecneB
#25651
üzenetére
Az 1.88 azert jott ki, mert nem osztottad le 7-el, igy a feszultseget irtad Ap-nek.
-
-
#25652
Reggie0
félisten
superecneB
#25651
Reggie0
félisten
válasz
superecneB
#25651
üzenetére
Nem irtad el a fuzetedben a h(t) egyenleted? Szerintem az e-ad szorzoja T1/Td-nek kell, hogy legyen, kulonben a zarojelben levo tag erteke t=+0 eseten nem 4 lenne. azaz a teljes kifejezes t=+0-ban nem 1 lenne. Marpedig CH1=CH2 t=+0-ban.
-
#25651
superecneB
őstag
vodkaboy22
#25650
superecneB
őstag
válasz
vodkaboy22
#25650
üzenetére
Az Ap-t ha kiszámolom:
R2/(R1+R2) = 0,25
A T1-et ha kiszámolom:
[R1R2/(R1+R2)]C= 22,5 ms
A Td-t ha kiszámolom:
R1C-T1=67,5 msA mért értékeim az oszcilloszkópból kinyomtatott függvényről leolvasva:
Ap:
Az átmeneti függvény grafikonjáról leolvasva: (az állandósult állapothoz vízszintest húzva, értéket leolvasva) 1,88 (ez nagyon nem akar 0,25 körüli érték lenni)
T1:
Az a fentről 63%kal lemért Y értékhez tartozó abszcissza szerint: 23,03 ms (Ez még szerintem hibahatáron belül van)
Td=xT1/Ap, ahol Ap 1,88
Td=61,25 ms (ez is jónak tűnik a számolthoz képest)Nem értem mitől van ekkora differencia a számított és a mért Ap érték között miközben ugyebár Ap-re szükség van egyrészt a T1 másrészt a Td meghatározásához is, és azok az értékek korrelálnak a számolt értékekhez. Megőrít ez az anomália
-
#25650
vodkaboy22
addikt
superecneB
#25649
vodkaboy22
addikt
válasz
superecneB
#25649
üzenetére
Használtam multisimet sokat is.
AZ AP-t számold ki . Nekem fejben 3/4 lett az AP*TD/T pedig 1/4 Ergo amit rajzoltál ábra a füzetben az nem stimmel 60%???
A multisim helyesnek tűnik az annyi -
#25649
superecneB
őstag
superecneB
őstag
Üdv!
Valaki használ itt multisim nevű programot?
Kellene csinálnom egy kapcsolást az egyik jegyzőkönyvembe, de nem tudom hogyan kellene bekötni a multisimben ezeket a dolgokat. A táblán lévő ábrát leírtam a füzetembe, meg próbálkoztam egy kapcsolással a multisim 12.0-ben, de nem vagyok benne biztos, hogy jó. A kép hasonló mint amit kapnom kellene, de a számított érték Ap-re nagyon nem annyi mit amit a graph plotterrel kaptam a mérés során, sem pedig a függvény amit kaptam nem azt at Ap- értéket adja és nem értem hol lehet a hiba.
Ezt az elvi kapcsolást szeretném megvalósítani:
Ilyen a kapcsolásom átmeneti függvénye és az elvi kapcsolása:
-
válasz
CPT.Pirk
#25626
üzenetére
Üdv
Én anno vettem 2db 30m-es és 2db 15m-es előre szerelt kábelt amik a padláson "tekergőznek" .
A 2db hosszú jön a műhelyembe a 2 rövidebb meg a lakásba.Már 5-6 éve is olcsóbbra jött ki az előre szerelt LAN kábel mint ha vettem volna csatikat,törés gátlókat és m-re kábelt.Pénteken vettem 30m-est 2200Ft-ba került... -
-
#25642
csabyka666
veterán
Húh, köszi a választ mindkettőtöknek! Így már értem, miért kapcsoltak egyenfeszültséget az erősítőre!
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
0.5A 4.2V-s töltő nem is fogja felötleni 12V-re, oda kell egy step-up konverter, hogy meglegyen a megfelelő töltő feszültség.
A 3A-s li-ion cella gondolom 3Ah akart lenni. Durván számolva 12V-s táp és 12W leadott teljesítmény mellett (ez kb. max hangerő) 1A az áramfelvétel, egy 3Ah-s 12V-s cella ezt 3 órán keresztül tudná szolgáltatni. Ha a celláid feszültsége nem éri el a 12V-t, akkor meg a feszültséget kellene felnyomni, de pl. egy step-up konverter tipikusan nem olyan alkatrész, amit egy erősítő tápjába tenne az ember.
Esetleg megoldás lehet egy még alacsonyabb feszültségről működő erősítő, akár kisebb teljesítménnyel is, amire neked kell, arra pár watt is elég. Ilyen erősítőnek utána kellene nézni, fejből nem tudok.
*a töltőd 6-8 óra alatt tölt fel egy cellát, a megadott adataid szerint.
-
Zewa
senior tag
válasz
CPT.Pirk
#25637
üzenetére
Nyáron gyakran kirándulunk, fesztivál, miegymás és szeretem ha szól valami muzsika. Telefonomat, ipodot rádugnám valami hasonló aktív "hangfalra" és úgy hallgatnám.
A két hangszóró egymással 120 fokos szöget zárnának be, mögötte az elektronika illetve a Li-ion aksi, mindez egy ízléses házikóban foglalna helyett. Gőzöm nincs az általad linkelt kis erősítő mekkora áramot vesz fel, mekkora hangerő mellett de gyanítom a 2db 3A-s Li-ion cellák hamar megenné, így gondoltam megduplázom ezeknek a számát.
A kérdés viszont adja magát, mivel fogom táplálni? 2db-ra tervezett gyári töltöm van de az max 0,5A, 4.2V töltőáram mellett. Ez kicsit lassan pumpálná tele a telepet. -
#25639
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25636
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25636
üzenetére
az erősítő tápfeszültsége a felső korlát
Igen, pici tartalék híján. De probléma lehet a maximális áram is, mert abból általában kevésre képesek az opamp-ok.
Ezek szerint teljesen jó úgy is, hogy nem váltót, hanem egyent teszek a bemenetre, viszont akkor nem látom a szinuszhollámokat a szkópon...?
Igen. Egyenfeszültség esetén a szkóp sugara nem a nyugalmi szinten (nulla) fog végigfutni, hanem a feszültséggel arányosan fennebb vagy lennebb, annak függvényében, hogy a feszültség pozitív vagy negatív. Színuszhullámokat akkor látsz, ha a bemenetre színuszjelet kapcsolsz. A szíinuszjel is egy végtelen sok egyenszintből áll össze. Minden pillanatnyi értéke leírható egy pontos feszültségértékkel.
-
#25638
And
veterán
csabyka666
#25636
And
veterán
válasz
csabyka666
#25636
üzenetére
A szinuszhullámok ráülhetnek (szuperponálódhatnak) a DC-szintre, és a szkópot DC-csatolással használva látható lesz mindkettő, vagyis a szinusz nem 'középen' ül, hanem függőlegesen valamerre eltolódik a nulla szinttől.
Mod: ha az erősítő bemenetére csak egyenfeszültséget kötsz, akkor nyilvánvalóan a kimenetén is csak az lesz. -
#25636
csabyka666
veterán
Lompos48
#25635
válasz
Lompos48
#25635
üzenetére
Hm, akkor rosszul gondoltam. Az értem, hogy az erősítő tápfeszültsége a felső korlát, annál jobban nem tudja felerősíteni a bemeneti feszt.
Ezek szerint teljesen jó úgy is, hogy nem váltót, hanem egyent teszek a bemenetre, viszont akkor nem látom a szinuszhollámokat a szkópon...?
-
#25635
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#25632
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#25632
üzenetére
Természetesen lehet. Majdnem minden modern mérési kapcsolásban ezt a tulajdonságot használják.
De ezt azért nehogy úgy képzeld, hogy van egy 5V-os feszültségem és abból 15V-ot csinál minden más nélkül.Tesz a kimenetre oszcilloszkópot is, ami értelemszerűen teljesen halott, mert szerencsétlen nem tud mit kezdeni az egyenfeszültséggel.
Ez teljesen hamis! Egy szkóp ugyanolyan jól mér/láttat/kijelez egyenfeszültségeket is, mint váltót.
A szinuláció a valós viszonyokat szimulálja.
-
#25634
Zewa
senior tag
DonThomasino
#25633
Zewa
senior tag
válasz
DonThomasino
#25633
üzenetére
A linkelt kicsi ca 1k HUF. Elég normális cucc, biztos van kommersz is belőle. Ez a kép remekül szemlélteti a mikéntjét.
-
#25632
csabyka666
veterán
Üdv!
Lenne egy kérdésem, ami bár elég alap, nekem annál fontosabb a válasz rá!
A műveleti erősítővel lehet egyenfeszültséget is erősíteni, vagy csak váltakozót? Hogy miért kérdem? Vannak TINA-s kacsolásaim (nem én készítettem), ahol ideális műveleti erősítőkkel operál a feladat. Rátesz a bemenetre egyenfeszültséget, és a kimeneten frankón lehet mérni, hogy erősít/kivon/összead...tök jó, örülünk neki.
DE!
Tesz a kimenetre oszcilloszkópot is, ami értelemszerűen teljesen halott, mert szerencsétlen nem tud mit kezdeni az egyenfeszültséggel.
Szóval kérdésem az lenne, hogy a gyakorlatban van-e olyan, hogy egy műveleti erősítő bemenetére egyenfeszültséget kapcsolnak, vagy ez csak a szimulációban működik?
-
#25631
Zewa
senior tag
DonThomasino
#25629
Zewa
senior tag
válasz
DonThomasino
#25629
üzenetére
Ez kell neked! csak bele kell nyomkodni az ereket.
#25600 CPT.Pirk Köszönöm a linket, tettszik. Nagyobb teljesítménye miatt inkább a 4x3A 18650-es cellák adnák a delejt. Ehhez tudnátok valami remek töltőt linkelni? Esetleg kapcsolási rajzot?
Erre esetleg valaki?
-
#25630
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#25629
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#25629
üzenetére
Van olyan is, meg olyan, amibe a szálakat be lehet csiptetni. Ne kérj típust (innen)
-
#25627
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#25623
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#25623
üzenetére
Erre megoldás a csatlakozó használata, ha kerül hely a kis doboznak. Átviszed a kábelt a lyukon, felszereled a csatlakozódobozt, abba pedig akkora kábelt dugsz amekkora van/kell.
-
#25626
CPT.Pirk
Jómunkásember
DonThomasino
#25623
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
DonThomasino
#25623
üzenetére
Szabvány szerint még toldani is tilos, enne ellenére pl. a digis netet ha bekötik, az 2 helyen van megtoldva. (sikerült is érpár átfordulást csinálniuk)
Hogy romlik-e a minősége, igen, a mérhető paraméterek romlanak, ellenben ezt nem fogod észrevenni. Az első emeletről a pincébe levitt UTP-t 5 kisebb darabból forrasztottam össze, tökéletesen megy...
-
#25625
Lompos48
nagyúr
vodkaboy22
#25622
Lompos48
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#25622
üzenetére
Örvendek az eredménynek.
Ami a melegedést illeti, az így normális. Ha alaposan megnézefd a rajzot, teljes szimmetriánál alig folyik áram a tranzisztorokon. Akármerre tolódik el az egyensúly, az egyik tranzisztor "viszi el a balhét", azaz az áramkülönbséget. Bordát neki, ha kell!
-
#25624
kjani18
őstag
DonThomasino
#25623
kjani18
őstag
válasz
DonThomasino
#25623
üzenetére
Lehet forrasztani, de miért akarod?
-
#25623
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
UTP kábelt lehet forrasztani?
Ha levágom a csatit még befűzöm és vissza forrasztom veszít a minőségéből? -
#25622
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Lompos! Megvan a táp !
A szimetrikus tápot amit mondtál megcsináltam
Csak a kisebb hely miatt darlington bd645-646-os tranyokkal! Műverősítő lm301 maradt, de utána a bd139-es földelt emitteres fokozatot elhagytam mivel a darlington tranyoknak baromi nagy az betajukMegy stabilan. Kisebb tesztek után : asszimetrikus 4.3 A terhelés egyik ágon aztán másikon . Jól vizsgáztak csak melegedtek a bd-k mint az állat... Szimmetrikus 2A terhelés mellett viszont nem melegedtek.
Utána raktam a nagy szűrőt L-nek 2*220mikroH aztán 2*55000 mikro kondi. (Regenerálodó bizti nélkül.)
Índításnál a trafóból mérve leránt a táp 10A-nál többet de ezt csak 1 pillanatra mer utána már nem mutat semmit...
Stabilan bírja a kibe kapcsolást ekkora szűrővel.
Szimmetrikusan leterheltem 5A a tápot BD-k nem melegedtek Asszimetrikus 4.3A terhelés mellett ugyanaz a melegedés.
Tehát van 1 jó tápom. Poénból szuperponáltam diódán keresztül 1 kis zajt a kimeneten multiméterrel AC-vel nem tudtam mérni. Tudom ez kb semmit nem ér mérésnék de osszcilloszkóphoz lehet már csak az új évben jutok
Már csak kell 1 jó erősítőt mögé raknom! -
-
#25620
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
#25617
vodkaboy22
addikt
válasz
vodkaboy22
#25617
üzenetére
Uhh rosszul írtam a S elé 2-500k ellenállás és a gate elé 4-5k ellenállat
azóta néztem bf244 elképzelhető vélemény? -
#25618
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
JA milyen jFET-et ajánlatok?
-
#25617
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Hali! Ezt az áramerősítő fokozatot építettem, kis módosítással irf3305 raktam bele végül alatta van 20ohm védő diódákat lehagytam kicsatoló kondinak 3300 mikrot tettem + 1 wima-t. Célomnagy impedanciás füles/ek meghajtása. Ez remekül megy is mert van olyan médiám ami elég feszt ad hozzá csak áramnál bicsaklik meg néha, ezért kellet.
Tennék elé 1 jFET-es fesz erősítő fokozatot mivel a tablet kimenete viszont nem ad elég feszt
1 kondival csatolt rendkívül hasonló egyszerű fokozatot tennék elé csak földeltsource-osat a jfet elé pedig 4k ellenállatot tennék és 500k vagy nagyobb ellenállatot tennék a bias beállításnak.
Vélemény?
Tápfesz kb 12V asszimetrikus. A fokozatot egyből kötném oda becsatolásnak 1 kondit tennék (wima).
Ja ternészetesen nem a potméter elé tenném. -
taaz
tag
válasz
Hege1234
#25611
üzenetére
ilyen dolgot vagyis gázos forrasztot utoljára villanyszerelönél láttam. Kötödobozban foraszgatta össze a vaskos drotokat. Az finomabb dolgokat nem hiszem meg lehet vele forrasztani, de ugy is gyakorlatba döl el minden
Nekem egy öreg wellerem van, de néha az sem jo mindenhez, ezért használok néha hölégfuvot, persze ésszel . Amugy hobby amatör "kontár modon " épitek kapcsolást. Már csak azért mondom igy mert látom más munkáját , mint ha gyárbol jött volna ki a cucc. -
szeva000
addikt
válasz
jokkko
#25609
üzenetére
nem ártana tudni,hogy hány fokos kondik voltak...85 vagy 105....Ha jó minőséget akarsz berakni,akkor rubycon vagy nipponokat keresgélj és maradj a 105fokos verziónál.
Esetleg,ha van hely nagyobb méretű kondiknak,akkor a feszültség érték is lehet magasabb...pl 16V helyett 25V-os. -
#25608
VIPowER
őstag
vodkaboy22
#25605
VIPowER
őstag
válasz
vodkaboy22
#25605
üzenetére
A Z-5500-as AB osztályú.
-
#25606
Hege1234
addikt
vodkaboy22
#25602
Hege1234
addikt
válasz
vodkaboy22
#25602
üzenetére
nem azt írja hogy szabályozható hogy hány fokos legyen?
Szerk:
elnéztem ezen van szabályzó
de itt sincs 300 fokos hanem 680 -1000 ig -
#25605
vodkaboy22
addikt
14adam
#25604
vodkaboy22
addikt
válasz
14adam
#25604
üzenetére
Hehe igen ide írtam én is
Az össz költség amit ráköltöttek az alap felszerelés árával már profi HIFI cuccra lenne elég !
Hehe D-osztályú erősítőbe meg amugy is fölös annyi helyen kondit cserélni azt a 3-4Db-ot ami meg közvetlen a jelútban van van értelme kicserélni de mindet? -
#25602
vodkaboy22
addikt
Hege1234
#25601
, de érdekel.
Bár, most hogy szóba került, eddig nem is igazán értettem a szerepét.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Okos Otthon / Smart Home
- Suzuki topik
- Synology NAS
- Macron betiltatná az EU-ban a közösségi médiát a 15 év alattiaknak
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Parkside szerszám kibeszélő
- Energiaital topic
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- Gyúrósok ide!
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550 R7 5700X 32GB DDR4 512GB SSD RTX 3060Ti 8GB Rampage SHIVA MSI 650W
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 3rd - i5-8GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" FHD Touch I W11 I CAM I Garancia!
- Samsung Galaxy A32 4G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- AKCIÓ! GIGABYTE AORUS MASTER RX 6800 XT 16GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
- LG 27UL500-W - 27" IPS - 3840x2160 4K - 60Hz 5ms - HDR10 - AMD FreeSync - 300 Nits - sRGB 99%
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest